LATIN NYELV

Az indoeurópai nyelvcsalád egyik nyelve. Ebből erednek az újlatin nyelvek, köztük az olasz, spanyol, francia, portugál és a román. Az i. sz. II. század utolsó felében Róma vallási befolyása azt idézte elő, hogy a latin felváltotta a római püspökség addigi nyelvét, a görögöt. Ennek köszönhető például, hogy az i. sz. IV–V. században élt Jeromos megalkotta a latin Vulgatát. Ez volt az ókori idők második legjelentősebb bibliafordítása a görög Septuaginta után.

A császári Róma nyelve a latin volt, ennélfogva Jézus Krisztus földön létekor ez volt Palesztina hivatalos nyelve, bár a köznép körében nem a latin volt a legkedveltebb nyelv. Nem meglepő hát, hogy a Keresztény Görög Iratokban találunk néhány példát a latinizmusra. Maga a ’latin’ szó csak egyszer fordul elő a Bibliában, a János 19:20-ban, ahol arról olvasunk, hogy a kínoszlopon függő Jézus fölé helyezett táblán a felirat héberül, görögül és latinul szerepelt.

A Keresztény Görög Iratokban többféleképpen érződik a latin nyelv hatása. Találunk benne több mint 40 latin személy-, illetve helységnevet, ilyen például Akvila, Lukács, Márk, Pál, Cezárea és Tibériás. Ezenkívül megtaláljuk benne mintegy 30 latin katonai, jogi, pénzügyi szónak, illetve háztartással kapcsolatos kifejezésnek a görög megfelelőjét is. Példa erre a centurio (Mk 15:39, katonatiszt), a denarius (Mt 20:2) és a speculator (Mk 6:27, testőr) szó. Bizonyos latin kifejezések, illetve idiómák is szerepelnek a Bibliának ebben a részében, ilyen az ’eleget akar tenni a sokaságnak’ (Mk 15:15) és az ’elegendő biztosítékot kap’ (Cs 17:9) kifejezések. Olykor a mondatszerkesztés is a latin hatást tükrözi. De hogy a latin mondatszerkesztés mennyire jellemző, az vitatott a tudósok körében.

A latinizmusra főleg Márk és Máté írásában találunk példát; a bibliaírók közül Márk élt a legtöbb latin kifejezéssel. Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy az evangéliumát Rómában írta, főként a nem zsidóknak, és elsősorban a rómaiaknak. Pál nem sok latin kifejezést használt, a görög Septuagintában pedig egyáltalán nem fordul elő latinizmus.

A latinizmus megjelenése az Írásokban nem csupán tudományos szempontból érdekes a Bibliát szerető személyeknek. A Szentírásban fellelhető latinizmus összhangban van a Bibliának azokkal az utalásaival, amelyek azt mutatják, hogy Palesztina Róma fennhatósága alatt állt, amikor Jézus Krisztus a földön volt. Emellett az a tény, hogy ugyanebben az időszakban a világi irodalom legjobb görög írói is használtak latin kifejezéseket, azt bizonyítja, hogy a Keresztény Görög Iratok valóban abban az időszakban íródott, amelyet maga a Szentírás állít. Ez tehát további bizonyítékát adja annak, hogy a Keresztény Görög Iratok hiteles.