MAHLA

(a ’legyengül; megbetegszik’ jelentésű alapszóból):

1. A Manassé törzséből való Celofád egyik lánya. Mahla a nővéreivel együtt kérte apja örökségét, ugyanis apjának nem volt fia, csak öt lánya. Mózes megkérdezte efelől Jehovát, aki azt az utasítást adta, hogy Celofád lányai kapják meg az örökséget (4Mó 26:28–33; 27:1–11). Jehova ezután arra utasította Mahlát és Celofád többi lányát Mózes által, hogy Manassé törzsén belül menjenek férjhez, hogy így az örökségük ne szálljon át másik törzsre. Ennek megfelelően Mahla és a nővérei „apjuk fivéreinek a fiaihoz mentek feleségül” (4Mó 36:1–6, 10–12). Ez a bírói döntés precedenssé lett az örökösödés kérdésében (4Mó 36:7–9). Később megjelentek Eleázár pap és Józsué előtt, utaltak Jehova parancsára, és meg is kapták az „örökséget apjuknak testvérei között” (Jzs 17:3, 4).

2. Manassé leszármazottja, akinek az anyja Hammoléket volt. Nem tudni, hogy férfi volt-e, vagy nő (1Kr 7:17, 18).