HÁLÓ

Általában fonalból, zsinórból vagy kötélből csomózással vagy szövéssel készített szövedék. A hálókat halak (Pr 9:12; Ézs 19:8; Mt 4:18–21), madarak (Pl 1:17) és más állatok (Ézs 51:20) elfogására használták, és főként lenből, pálmarostból és papiruszsásból készítették.

A fémhálók viszont teljesen más célt szolgáltak. Rézhálókat használtak a templomnál a Jákin és Boáz elnevezésű oszlopok oszlopfőinek díszítéséhez (lásd: OSZLOPFŐ), illetve az áldozati oltárhoz is rézhálót használtak rácsozatként (2Mó 27:4, 5; 38:4; 1Ki 7:16–18, 41, 42; Jr 52:22, 23).

Jelképes értelem: A Biblia sokszor használja jelképes értelemben a „háló” szót arra, amikor valaki úgy ejti csapdába a társát, hogy bekeríti, foglyul ejti vagy szerencsétlenséget hoz rá (Jób 18:8; 19:6; Zs 66:11; Si 1:13; Ez 12:13; 17:20; 19:8; 32:3; Hó 5:1; 7:12; Mi 7:2). Az, ahogyan a káldeusok leigáztak nemzeteket, nagy területekre terjesztve ki így az uralmukat, olyan volt, mintha vonóhálóval halásztak volna (Ha 1:6, 15–17). A hízelgést és az erkölcstelen nő ármánykodó szívét a Biblia hálóhoz hasonlítja (Pl 29:5; Pr 7:26). A zsoltáríró bízott Jehovában, hogy ki fogja szabadítani az összekuszálódott hálókból (Zs 25:15; 31:4; 140:5, 12), és abban is bízott, hogy akik ilyen hálókat feszítenek ki, maguk fognak beleesni (Zs 9:15; 35:7, 8; 57:6; 141:10).

A különféle hálók használatával és elkészítésével kapcsolatban lásd: MADARÁSZ; VADÁSZAT ÉS HALÁSZAT; VONÓHÁLÓ.