OHOLÁ

([imádati] sátra):

Az Ezékiel könyvének 23. fejezete a szajha Oholáként, vagyis a Jeruzsálemet (Júda királyságát) jelképező Oholibá nővéreként jeleníti meg (az Izrael északi tíztörzs-királyságát jelképező) Szamáriát. A tíztörzs-királyság saját imádati központokat hozott létre, erre utalhat az Oholá név: ’(imádati) sátra’. Szellemi szajhasága még Egyiptomban kezdődött, és az Ígéret földjén is folytatódott. A későbbi időben ez azt jelentette, hogy az asszírok kegyeiért hízelgett, és lealacsonyító bálványimádó szokásokba bonyolódott, beleértve a gyermekáldozatokat is. Amiért hűtlen volt Jehovához, Oholát (az északi királyságot) a szeretőinek, vagyis az asszíroknak a kezére adta.