OHOLIBÁ

([imádati] sátram őbenne van):

Az Ezékiel könyvének 23. fejezete Jeruzsálemnek a Jehova iránti hűtlenségét a szajha Oholibá allegóriájával jeleníti meg. Az Oholibá név jelentése, úgy tűnik, arra utal, hogy Jehova sátra vagy szentélye Oholibá területén volt. (Vö.: OHOLÁ.) Ám ahelyett, hogy ezt értékelte volna, illetve tanult volna abból, hogy a nővérét, Oholát (Szamáriát) megbüntették a hűtlenségéért, Oholibá nemcsak hogy folytatta hűtlen életútját, melyet Egyiptomban kezdett, hanem még felül is múlta ebben a nővérét. Rendkívüli mértékben gyakorolta a bálványimádást, és politikailag szövetkezett az asszírokkal meg a babilóniaiakkal. Ennek következményeként meg lett jövendölve, hogy korábbi szeretői, a babilóniaiak eljönnek, és „borzadállyá” teszik.