PASHÚR

1. Apja annak a Gedáliának, aki Júda azon fejedelmei közé tartozott, akik felelősek voltak azért, hogy Jeremiást víztárolóba vetették (Jr 38:1, 4, 6).

2. Fejedelem abból a csoportból, melyet Sedékiás király elküldött Jeremiáshoz, hogy kérdezzék meg Jeruzsálem jövője felől (Jr 21:1, 2). Pashúr azok között is ott volt, akik azt kérték a királytól, hogy ölesse meg Jeremiást (Jr 38:1, 4, 6). Pashúrt ebben a két részben ’Malkija fiának’ nevezik. A babiloni száműzetésből visszatért papok családjában is van egy hasonló láncszem a leszármazási vonalon: „Pashúr. . ., aki Malkija fia” (1Kr 9:12; Ne 11:12). Ha Pashúr fejedelem csakugyan pap volt, akkor valószínű, hogy az ő nevéből eredeztethető a (4-es számmal jelzett) „Pashúr fiai” kifejezés.

3. ’Pap – Immér fia [v. leszármazottja] –, aki vezető felügyelője volt Jehova házának.’ Pashúrnak nem tetszettek Jeremiás próféciái. Megütötte a prófétát, kalodába zárta, majd másnap szabadon engedte. Emiatt Jehova előre megmondta Jeremiás által, hogy Pashúrt száműzetésbe hurcolják Babilonba, és ott fog meghalni, a nevét pedig megváltoztatta, s attól kezdve így nevezte: „Körös-körül rémület” (héb.: Má·ghórʹ misz·szá·vívʹ) (Jr 20:1–6); ez a kifejezés többször is előfordul Jeremiás könyvében (Jr 6:25; 20:3, 10; 46:5; 49:29).

4. „Pashúr fiai” papok atyai háznépét alkották. Közülük 1247-en visszatértek a száműzetésből i. e. 537-ben Jésua pappal (Ezs 2:1, 2, 36, 38; Ne 7:41). Hatan idegenből való feleségeket vettek maguknak, de elküldték őket, miután megérkezett Ezsdrás i. e. 468-ban (Ezs 10:22, 44; lásd a 2-es számmal jelzett személyt).

5. Pap vagy ősatyja egy papnak, aki Nehémiás kormányzó idejében támogatta az arra vonatkozó szövetséget, hogy ne vegyenek idegenből való feleséget maguknak (Ne 9:38; 10:1, 3, 8).