RIBLA

1. Egy hely ’Kánaán földjének’ k. határán. Még nem azonosították (4Mó 34:2, 10, 11).

2. Egy város Izraeltől É-ra, „Hamát földjén” (Jr 52:9). Általánosan elfogadott, hogy Ribla az Orontes k. partján, Baalbektől kb. 60 km-re ÉK-re, a Libanoni-hegység és az Antilibanon hegység között húzódó völgyben található mai Ribleh közelében lévő romok helyén volt. Nékó fáraó – miközben É felé vonult, hogy szembeszálljon a babilóniaiakkal, akik akkoriban Asszíriát uralták – i. e. 629 körül legyőzte Jósiás királyt, és ezután nyilván Riblában ütött tábort. Jósiást Joakház követte a trónon, de három hónapi uralkodás után Nékó Eljákimot (Joákimot) ültette Joakház helyébe. Nékó Riblába hozatta Joakházt, majd fogságba vitte Egyiptomba (2Ki 23:29–34). Ribla kedvező fekvésű hely volt egy katonai tábor számára, mivel ellenőrzés alatt tartott egy é–d. irányú, kereskedelmi és katonai utat Egyiptom és az Eufrátesz között. Könnyű volt vizet szerezni, a környező völgyekben és erdőkben pedig élelmet és tüzelőanyagot lehetett találni.

Később ezek a katonai szempontból kedvező vonások a babilóniaiak javát szolgálták. Nabukodonozor i. e. 609 vége felé ostromolni kezdte Jeruzsálemet, és ennek során valamikor minden bizonnyal Riblában ütött tábort, hogy onnan irányítsa a hadműveleteket. Ebből a városból megtámadhatta Damaszkuszt, vagy akár gyorsan vissza is vonulhatott Babilonba, ha éppen arra volt szükség. Miután Sedékiás i. e. 607-ben fogságba került, a Riblában tartózkodó Nabukodonozor elé vitték, és nem sokkal később Jeruzsálem más köztiszteletben álló személyeivel is ez történt (2Ki 25:1, 5–7, 18–21; Jr 39:5; 52:9–11, 26, 27).

Sok tudós úgy következtet, hogy az Ezékiel 6:14-ben lévő „Dibla” helyett a „Ribla” lenne a megfelelő olvasat, és a vers az Orontes partján lévő Riblára utal. (Lásd: DIBLA.)