RIFÁT

Gómer fia, és Jáfet unokája (1Mó 10:2, 3; 1Kr 1:6). Az 1Krónikák 1:6-ban a maszoréta héber szöveg „Difát”-ot ír, a görög Septuaginta, a latin Vulgata és kb. 30 héber kézirat viszont „Rifát”-ot. (Lásd még: Rbi8, lábj.; MKB, lábj.; Káldi, lábj.) Az írásban látható különbség valószínűleg abból fakadhat, hogy a másoló a héber rés (ר) betű helyett a hozzá nagyon hasonló héber dáʹleth (ד) betűt írta.

Rifát azok között szerepel a felsorolásban, akiktől szétágaztak a föld színén a nemzetek és népek az egész földre kiterjedő özönvíz után (1Mó 10:32). Az egyetlen történelmi feljegyzés a leszármazottairól az i. sz. I. században élt Josephustól van, aki azt állítja, hogy (a Kis-Ázsia ény. részén, a Fekete-tenger d. oldala mentén elhelyezkedő) Paphlagonia korai lakosait az ókorban rifátoknak nevezték. Ezenkívül néhány tudós Rifát nevét a nagyjából ezen a területen folyó Rebassal hozza összefüggésbe, mások viszont inkább a jóval nyugatabbra lévő, Boszporusznál fekvő Rebantia körzettel. Mivel a Biblia nem sokszor ír Rifátról, és mivel az ókori történelem nem említi, ezért nem tudjuk pontosan azonosítani.