SZELA I.

(sziklaszirt):

1. Egy helység az amoriták területének határán, miután az izraeliták birtokba vették az Ígéret földjét (Bí 1:36). Pontos helye ma ismeretlen. Egyesek az Edom területén lévő Szelával azonosítanák (2Ki 14:7), de nincs bizonyíték arra, hogy az amoriták területe valaha is kiterjedt ennyire D-re, az edomiták fennhatósága alatt lévő vidékre.

2. Egy fontos edomita város, melyet Júda királya, Amácija elfoglalt, és Joktéelnek nevezett el (2Ki 14:7). Szela lehet az a meg nem nevezett, ’megerősített város’, melyre a Zsoltárok 108:10 utal.

Némelyek az Umm-el-Bijara nevű várossal azonosítják, amely az Akabai-öböl é. zugától kb. 100 km-re É-ÉK-re található. Ez a sziklás fennsík 300 m-rel magasabban fekszik, mint annak a síkságnak a ny. sarka, ahol később a nabateusok lakta Petra városa épült. Ezt a helyszínt egy keskeny, kanyargós szurdokon keresztül lehet elérni, és meredek homokkő sziklák veszik körül, így a síkság igencsak védett. Petra lenyűgöző romjai, köztük templomok, sírok és sziklába vájt lakóhelyek, nem tartoztak az ókori edomita városhoz, Szelához. A tudósok mostanában előszeretettel azonosítják Szelát esz-Szelával, mely Bocrától kb. 4 km-re É-ÉNy-ra található.

3. Egy helység, mely a Moáb elleni kijelentésben fordul elő (Ézs 15:1; 16:1). Nem tudni bizonyosan, hogy megegyezik-e a 2-es számmal jelzett hellyel, vagy sem.