SESBACCÁR

Egy személy, akit Círusz király kinevezett a Babilonból elsőként visszatérő száműzöttek fölé. Amikor visszavezette a zsidókat a hazájukba, magával vitte azokat az arany és ezüst felszerelési tárgyakat, melyeket még Nabukodonozor rabolt el a templomból. Jeruzsálembe érkezve lerakta a második templom alapjait (Ezs 1:7–11; 5:14–16).

Megoszlik a vélemény arról, hogy Sesbaccár ugyanaz a személy-e, mint Zorobábel kormányzó, vagy valaki más. Egyesek azt gondolják, hogy az 1Krónikák 3:18-ban említett Senaccár, Joákin király fia megegyezik Sesbaccárral, mivel a két név hasonlít egymásra, valamint mivel bizonyos fordítások szerint (AS, RS) az Ezsdrás 1:8-ban Sesbaccár címe az, hogy „Júda hercege”. Ez az elmélet azonban nagyon gyenge lábakon áll, mivel a nevek közti hasonlóság nem nagy, és Zorobábelnek, Joákin unokájának ugyanannyi jogosultsága volt a ’Júda hercege [’fejedelme’, ÚV]’ címre, mint az első nemzedék sarjának.

Néhány mai tudós abbeli próbálkozásában, hogy Sesbaccárt és Zorobábelt két külön személyként azonosítsa, azt mondja, hogy Círusz először Sesbaccárt nevezte ki kormányzónak, de később, Dáriusz uralkodása alatt Sesbaccárt Zorobábel követte, és ezért tulajdonítják a templom építését Zorobábelnek.

Úgy tűnik azonban, hogy nagyobb a valószínűsége annak, hogy Sesbaccár megegyezik Zorobábellel, és a tudósok meg a forrásművek többsége is ily módon hozza összefüggésbe a két nevet. Figyeljük meg a következő pontokat a két személy összehasonlításánál: általánosságban elmondható, hogy amit Sesbaccárnak tulajdonítanak – azon a két helyen, ahol Sesbaccár név szerint van megemlítve –, azt máshol valójában Zorobábelnek tulajdonítják. Mindkettőjükre a ’kormányzó’ címmel utalnak (Ezs 1:11; 2:1, 2; 5:2, 14, 16; Ag 1:1, 14; 2:2, 21; Za 4:9). Zorobábelt a hazatérő száműzöttek vezetőjeként tartják számon, míg ebben a felsorolásban a „Sesbaccár” név nincs is megemlítve (Ezs 2:2; 3:1, 2).

Úgy tűnik, hogy a Sesbaccár név Zorobábel hivatalos vagy babiloni neve lehetett, ahogyan Dániel és mások is kaptak egy hivatalos nevet az udvarban (Dá 1:7). A „Sesbaccár” inkább káldeus név, mint a „Zorobábel”. Az Ezsdrás 5:14–16-ban idéznek egy hivatalos levélből, nem sokkal korábban pedig az Ezsdrás 1. fejezete Círusz hivatalos rendeletét idézi, és talán ebből alakult ki az, hogy ezeken a helyeken feltehetően ilyen hivatalos megnevezést használnak.