Amikor tanítasz, érd el az emberek szívét!
1., 2. a) Mi szükséges ahhoz, hogy másokban mélységes értékelést építsünk ki Jehova és az ő irányadó mértékei iránt? b) Miért több ez annál, mint megadni nekik a szükséges ismeretet?
TALÁN gyorsan fel tudnál építeni egy kunyhót, de biztosan nem tudnál egyik napról a másikra felépíteni egy palotát. Így van ez a tanítványképzéssel is. Bizony nem kis feladatot jelent felépíteni az emberekben a Jehova iránti és az irányadó mértéke iránti komoly értékelést. Az ilyen „palota” felépítéséhez jelentős mennyiségű időre és képességre van szükség.
2 Egy ilyen teljesítmény nemcsak abból áll, hogy ismeretet adunk át másoknak. A Példabeszédek 3:1 ezt mondja: „Fiam, a törvényemről el ne feledkezzél, és a parancsolataimat tartsa meg a te szíved.” A tanulóinkat tanítsuk meg arra, hogy mit mond a Biblia. De ezen túlmenően a bibliai igazságot jól véssük a szívükbe. Igen, érjük el a szívüket, ha azt akarjuk, hogy tűzálló tulajdonságokat építsünk be azokba, akiket tanítunk, és segítsünk nekik jó, erős kapcsolatot kiépíteni Jehova Istennel.
3. a) Miért olyan fontos a „tanítás művészete” ahhoz, hogy elérjük az emberek szívét? b) Kiket tartsunk szem előtt, amikor megvizsgálunk néhány gyakorlati javaslatot?
3 Világos, hogy könnyebb ezt mondani, mint megtenni. De ahhoz, hogy elérjük a szívüket, nemcsak megfelelő építőanyaggal kell rendelkeznünk, de a „tanítás művészetét” is fel kell használnunk (2Timótheus 4:2). Nem elég elmondani az igazságot a tanulónknak. A „tanítás művészetéhez” az is hozzátartozik, hogy segítsünk nekik elgondolkozni és érvelni a tanultakon. Nem mintha a mi őszinteségünk vagy módszerünk képes lenne szellemi növekedést eredményezni, mert Isten áldása az, ami számít! (1Korinthus 3:5, 6). Mégis van néhány olyan javaslat, ami segíthet abban, hogy elérjük az emberek szívét. Amikor megvizsgáljuk ezeket a szempontokat, tartsuk szem előtt, hogy kiket tanítunk: a bibliatanulmányozó tanulónkat és a gyermekeinket.
Mutass jó példát!
4. a) Többek között mitől volt Jézus olyan eredményes tanító, aki elérte az emberek szívét? b) Miért fontos helyes példát felmutatni, amikor másokat tanítunk?
4 Mások szívének az elérésében tudnánk-e jobb példát felhozni, mint magát Jézus Krisztust? Miért volt ő olyan eredményes az emberek elérésében? Egyrészt azért, mert Jézus gyakorolta is azt, amit prédikált, és ezzel ösztönző példát mutatott a követőinek (János 13:15; 1Péter 2:21). Tehát az első javaslatunk a következő: Mutass jó példát! Vajon nem az a logikus, hogy mi magunk is rendelkezzünk azokkal a jó tulajdonságokkal, amelyeket másoknál fel kívánunk építeni? Jézus azt mondta: „Minden jól képzett tanítvány olyan lesz, mint a tanítója” (Lukács 6:40, The New Berkeley Version [Új Berkeley-féle fordítás]).
5. Hogyan mutatja meg a Szentírás, hogy milyen összefüggés van a jó példa felmutatása és mások szívének az elérése között?
5 A Biblia ismételten megmutatja, milyen összefüggés van a jó példa felállítása és mások szívének az elérése között. Az 5Mózes 6:4–6. verse azt mutatja, hogy a Jehova iránti szeretet ’legyen a te szívedben’ [a szülő szívében], mielőtt beoltanád a gyermekeid szívébe (Példabeszédek 20:7). Ezzel szemben Jézus megdorgálta az akkori képmutató farizeusokat, mivel ’mondták, de nem cselekedték’. Nem csoda tehát, ha az emberek szíve ’eltompult’ és nem lett fogékony (Máté 23:3; 13:13–15).
6. Miért fontos az, hogy aszerint éljünk, amit tanítunk? (Róma 2:21–23).
6 Legyen tehát összhangban egymással az, amit tanítunk, és amit gyakorolunk. Ha például a Jehova iránti szeretetet és az ő tetszésének elnyerése iránti vágyat akarod felépíteni a tanulód vagy a gyermekeid szívében, nem azt kell-e látniuk, hogy az imáid, a beszéded és a tetteid ezt a szeretetet és ezt a vágyat bizonyítják? Ha a bibliai alapelvek iránti erőteljes odaadást akarod bevésni a szívükbe, nem kell-e előbb azt látniuk, hogy te, a szavaidban és a tetteidben nem próbálod meg kikerülni, áthágni ezeket az alapelveket? Akiket tanítunk, különösen pedig a gyermekeink, gyakran több figyelmet fordítanak arra, amit teszünk, mint arra, amit mondunk. Amikor mások azt látják, hogy mi aszerint élünk, amit tanítunk, akkor könnyebben elérhetjük a szívüket.
Tegyél fel kérdéseket!
7., 8. a) Mitől függ nagymértékben a sikerünk abban, hogy elérjük mások szívét? b) Miért segítenek a kérdések mások szívének az elérésében?
7 A második javaslat, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy Jézus eredményes tanító legyen: a kérdések használata. Jézus mesterien tudta gondolkodásra és érvelésre késztetni az embereket (Máté 17:24–27). A tanulóid szívének elérése nagymértékben azon múlik, hogy hogyan használsz fel kérdéseket. Vajon miért van ez így?
8 Először is, a kérdések által kiderül, hogy a tanulód valóban megérti-e azt, amit tanul. Elvégre, ha nem érti meg és nem fogadja el a kapott információt, hogyan verhet az gyökeret a szívében? (Lukács 8:15). Másodszor, a szív elérésében nagy segítséget jelent, ha megtudjuk, mi van abban a szívben. Talán mélyen gyökereznek benne előítéletek vagy hamis vallásos tanítások. Mivel mi nem tudunk olvasni a szívekben, kérdéseket kell feltennünk, amelyek sajátosan arra szolgálnak, hogy a tanuló a saját szavaival fejezze ki azt, amit érez. Vizsgáljunk meg néhány példát.
9., 10. Szemléltesd, hogy milyen hatásos lehet a szemlélet-kérdések feltevése.
9 Tegyük fel, hogy éppen „A gonosz szellemek hatalma” című fejezetet tanuljátok az Örökké élhetsz Paradicsomban a földön című könyvből. Elérkeztek a 97. oldalon levő 18. bekezdéshez, ahol a nyomtatott kérdés így szól: „Az efezusi korai keresztényeknek milyen jó példáját kell utánozni annak, aki szakítani akar a spiritizmussal?” A tanulód talán helyesen válaszol a bekezdésből, de vajon valóban úgy is érez? Talán éveken át a spiritizmust gyakorolta és erősen hitt benne. Ha így van, akkor most meg van győződve róla, hogy képes szakítani vele? Talán megkérdezhetnéd: ’Mi a véleménye erről? Hogyan tudná alkalmazni ezt a saját életében?’ A válasz elárulhatja, hogy a kapott információ milyen mértékben érintette a szívét.
10 Vegyünk egy másik példát. Mondjuk, hogy a gyermekeiddel a 26. fejezetet tanulmányozzátok az előtt említett könyvben. A fejezet címe: „Küzdelem az igazságosság gyakorlásáért.” A 220. oldalon levő „b” kérdés a 8. bekezdéshez így szól: „Mi lenne a bölcs álláspont, amint azt egy ifjú ki is fejezte?” A gyermeked először talán a bekezdésből olvassa a választ, és nem fejezi ki valóban azt, amit érez. Megpróbálhatsz kedvesen egy kissé mélyebbre hatolni: ’De te mit érzel ezzel kapcsolatban? Ez a nézet szerinted ésszerű?’ Vagy egy adott helyzetet tárhatsz a gyermeked elé: ’Tegyük fel, hogy egyesek az iskolában dohányoznak és cigarettával kínálnak téged. Mit tennél, ha sokan állnának körülötted és figyelnének, sőt csúfolni kezdenének, mivel nem fogadod el? Mit tennél ilyen helyzetben?’ Ha kellő tapintattal és okosan tesszük fel ezeket a kérdéseket, könnyebben meg tudjuk állapítani, hogy mi lakozik a gyermek szívében.
11. a) Miért kell óvatosnak lennünk a kérdések feltevésekor? b) Különösen a szülők miért vigyázzanak, amikor a gyermekeik helytelen nézeteket fejeznek ki? (Kolossé 3:21).
11 De vigyázzunk! Néha olyan választ is kaphatunk, ami meglep vagy csalódást okoz. Mit tegyünk ilyenkor? Ha kényes témáról van szó, talán jobb lenne nem vitatkozni felette, hanem egyszerűen azt mondani: ’Most menjünk tovább. Majd még visszatérünk erre’ (János 16:12). Különösen a szülők legyenek óvatosak ezen a téren. Ha téves nézetek kerülnek a felszínre, tartsátok féken az érzelmeiteket. Ne rontsátok el a közlékenységet. Ha a gyermekednek félnie kell attól, hogy kifejezze azt, amit érez, hogyan fogod megtudni, hogy mi lakozik a szívében, és hogyan tudsz segíteni neki?
Domborítsd ki, mennyire bölcs dolog engedelmeskedni Isten törvényének
12., 13. a) Miért van hatással a tanulód szívére az, ha látja, mennyire bölcs dolog engedelmeskedni Isten törvényének? b) Mi tartozik még ahhoz, hogy segítsünk a tanulónak meglátni: bölcs eljárás az, ha valaki engedelmeskedik Jehovának?
12 A harmadik javaslat: segíts a tanulódnak meglátni, mennyire bölcs dolog engedelmeskedni Isten törvényének (5Mózes 4:5, 6; 10:12, 13). Ez megindíthatja a szívét. Hogyan? Nos, ha meggyőződik arról, hogy Jehova törvényének a megtartása a saját érdekeit szolgálja, ez talán arra indítja őt, hogy szeresse Istent és keresse a tetszését (Zsoltárok 112:1).
13 Hogyan segítheted a tanulódat abban, hogy meglássa az Isten törvénye iránti engedelmességben rejlő bölcsességet? Ezt úgy lehetne szemléltetni, ha mondjuk Jehova törvényét valamilyen „Tilos” jelzésű táblához hasonlítanánk. Már a jelzés önmagában is figyelmeztetés. De ugye egyetértesz abban, hogy ha a jelzés mellett még a figyelmeztetés oka is szerepel a táblán, a figyelmeztetés nagyobb nyomatékot kap, és könnyebben engedelmeskedünk neki. Például, ha azt látjuk: „Vigyázz! Nagyfeszültség! Megérinteni tilos és életveszélyes!”, akkor tudjuk, hogy a személyes veszély tudata miatt az ember hajlamosabb lesz arra, hogy megszívlelje a figyelmeztetést.
14. a) Hogyan érvelnél a tanulód előtt, ha azt szeretnéd, hogy meglássa: egy bizonyos cselekvési mód bölcs vagy esztelen? b) Mely írásszövegek szemléltetik, hogy mennyire fontos érvekkel alátámasztani, miért jó vagy rossz egy bizonyos eljárás?
14 Igy van ez Isten törvényével is. Ne csak azt mondd el a tanulónak, hogy a Biblia mit tart jónak vagy rossznak, helyesnek vagy helytelennek; segíts neki abban is, hogy meglássa: miért bölcs vagy miért ostoba egy adott eljárásmód, cselekedet. Érveléssel is támaszd alá, hogyan válik a javára, ha engedelmeskedik Isten törvényének. Segíts neki meglátni, milyen következményekkel jár, ha figyelmen kívül hagyja Isten követelményeit. Néha a Biblia is ezt a módszert alkalmazza. Olvasd el például a Példabeszédek 22:24, 25; 23:4, 5; 24:15, 16, 19, 20. verseit. Figyeld meg, hogy a Biblia itt minden esetben az okot is megadja, ami miatt egy bizonyos eljárás jó vagy rossz.
15. Használd fel a megadott kérdéseket és írásszövegeket annak bizonyítására, hogy mennyire bölcs dolog engedelmeskedni annak, amit Isten mond a becstelenségről és a paráznaságról.
15 Szemléltetésül vizsgáljuk meg, hogyan domborítják ki az alábbi kérdések és írásszövegek az Isten törvénye iránti engedelmességben rejlő bölcsességet.
Hazugság, lopás: Miért káros a becstelenség? (Példabeszédek 15:27; 20:10; Jelenések 21:8). Miért kifizetődő, ha becsületesen bánunk másokkal? (Példabeszédek 3:3, 4; 12:19, [12:20, Károli]; Zsidók 13:18).
Paráznaság: Hogyan okoz kárt nekünk a nemi erkölcstelenség? (Példabeszédek 5:9; 7:21–23; 1Korinthus 6:18). Hogyan okozhat kárt másoknak? (1Thessalonika 4:6; 1Korinthus 5:6; Zsidók 12:15, 16). Hogyan válik a javadra, ha megszívleled a Biblia erkölcsi irányadó mértékeit? (Példabeszédek 5:18, 19; Zsidók 13:4).
Miután ily módon érveltél a bibliai törvényekkel kapcsolatban, megkérdezheted: ’Ugye úgy érzi, hogy Jehova a szívén viseli legfőbb érdekeinket? Biztosan egyetért abban, hogy ezek a törvények valójában semmi jótól nem fosztanak meg minket.’
16. Milyen hatással lehet a tanulóra az ilyenfajta érvelés?
16 A tanulási idő alatt hasonló módon érvelj Isten más törvényeivel kapcsolatban is, például az iszákosságra, az adófizetésre, a dohányzásra, a vérkérdésre, stb. vonatkozólag. Ezáltal a tanulód vagy a gyermeked segítséget kap ahhoz, hogy meglássa: Isten minden törvénye a mi javunkra van. Ez nem jelenti azt, hogy a tanulódnak minden egyes alkalommal érvelnie kell ahhoz, hogy engedelmeskedjen Isten törvényének. De néhány példa hozzásegíthet ahhoz, hogy elérd a szívét és arra indítsd őt, hogy Isten tetszését keresse. Amikor azután eljön a „tűz”, vagyis a próba, készségesebben engedelmeskedik majd Isten szavának (1Korinthus 3:13).
Segíts nekik, hogy megismerjék Istent
17. Milyen további javaslatok segíthetnek még neked abban, hogy elérd a tanulód szívét?
17 A negyedik javaslat a következő: Segíts a tanulódnak, hogy megismerje Istent (János 17:3). Ne csak abban segítsd, hogy egyszerűen megtudja: Isten létezik és van egy neve, hanem ez a segítség terjedjen ki arra is, hogy a tanuló bensőségesen megismerje őt. Ez megindítja majd a szívét, mivel Jehovát megismerni annyit jelent, hogy megszeretjük őt.
18. Hogyan hívhatnád fel a figyelmet a tanulás alatt Jehova nagyszerű tulajdonságaira?
18 Hogyan segíthetsz a tanulónak abban, hogy bensőségesen megismerje Jehovát? Egyrészt senkit sem szerethetünk anélkül, hogy meg ne ismernénk a jó tulajdonságait, a helyes eljárásmódját. Ezért a tanulás folyamán mindig legyen gondod rá, hogy felhívd a figyelmet Jehova páratlanul nagyszerű tulajdonságaira. Ezt gyakran meg lehet tenni a tanult anyagtól függetlenül is. Például, amikor a váltságról tanultok, a megfelelő helyen félbeszakíthatod a témát és megkérdezheted: ’Vajon a megváltásról való gondoskodás hogyan domborítja ki Jehova irántunk tanúsított szeretetének a mélységét?’ Vagy amikor arról tanultok, hogy miért engedi meg Isten a gonoszságot, megkérdezheted: ’Hogyan tanúsított Jehova páratlan bölcsességet abban, ahogyan az édeni lázadást kezelte?’ Az ilyenfajta érvelés segít abban, hogy nagyfokú odaadás fejlődjön ki a tanulóban Jehova iránt. Rájön arra, hogy úgy kell tekintenie Jehovára mint Személyre, akinek szeretetreméltó, vonzó tulajdonságai vannak.
19., 20. a) Mi szükséges még ahhoz, hogy bensőségesen megismerjük Jehovát? b) A bekezdésben felhozott példa hogyan szemlélteti annak fontosságát, hogy jó példát mutassunk, amikor az imáról van szó?
19 Azonkívül, nem ismerhetsz meg valójában valakit, ha valamilyen személyes kapcsolatban nem vagy vele. Ugyanúgy a tanulód sem örvendhet Jehovával való bensőséges kapcsolatnak, ha nem veszi igénybe a személyes közlési csatornát. Ennek tudatában tanítsd meg a tanulódat arra, hogyan kell imádkozni. Segíts neki megérteni, milyen sokféle témája lehet az imánknak (1János 5:14). Építsd fel benne az értékelést Jehova iránt, mint olyan Személy iránt, aki meghallgatja az imákat és válaszol is azokra (Zsoltárok 65:2, [65:3, Károli]). Buzdítsd arra, hogy fejezze ki a legbensőbb érzéseit, ’öntse ki a szívét’ Jehova előtt (Zsoltárok 62:8, [62:9, Károli]).
20 Itt megint csak a saját példamutatásod a fontos. Vajon az imáid azt tükrözik, hogy mélységes odaadással vagy Isten iránt? Ennek igen jó hatása lehet azokra, akiket tanítasz, köztük a gyermekeidre is. Figyeld meg az alábbi tapasztalatot.
Néhány évvel ezelőtt egy keresztény házaspár arra tanította hároméves gyermekét, hogy hogyan imádkozzon. Egy este, miután azt imádkozta, hogy Jehova áldja meg a mamát és a papát, ezután a kisfiú azt kérte Jehovától, hogy áldja meg „Wallyt” is. De hát ki ez a „Wally”? A szülők nem tudtak róla, a kisfiú pedig kezdett rendszeresen imádkozni „Wallyért!” Végül hosszas töprengés után rájöttek, hogy mi történt. A kisfiú a Malawiban élő testvérekért imádkozott (akiket abban az időben hevesen üldöztek), de rosszul ejtette ki a nevet „Wally”-nak. Ebből kitűnik, hogy a kisfiú hallotta, amikor a szülei így imádkoztak, és követni akarta a példájukat. Képzeljétek el, mit érezhettek azok a szülők!
Nem jól szemlélteti-e ez az eset, hogy milyen fontos jó példát mutatnunk, amikor másokat arra tanítunk, hogy hogyan imádkozzanak?
A jutalom
21. a) Mint keresztény építőmunkás, miben reménykedsz az 1Korinthus 3:14, 15. verse alapján? b) Vajon a „jutalom” itt az Isten új rendjében való örök élet? Magyarázd meg ezt!
21 Ha tehát tűzálló tulajdonságokat akarunk beépíteni másokba, és azt szeretnénk, ha jó kapcsolatot fejlesztenének ki Jehovával, el kell érnünk a szívüket. Ez nem könnyű dolog, de igen hasznos. Pál is ezt akarta kiemelni, amikor ezt mondta: „Ha valakinek megmarad a munkája, amelyet ráépített, jutalmat fog kapni; de ha valakinek a munkája megég [mivel silányan épített és nem tűzálló anyagokat használt], kárt vall [vagyis az, amit épített, elvész a „tűz”-ben]. Ő maga megmenekül ugyan, de úgy, mint aki tűzön ment át.” Mi hát ez a „jutalom”? Pál itt nyilván nem az örök életre gondolt Isten új rendjében, hanem valami másra, hiszen figyeljük meg, hogy aki silányan épít, az elveszti a „jutalmat”, jóllehet ő maga megmenekül, de mintegy „tűzön” keresztül (1Korinthus 3:14, 15, Ökumenikus fordítás).
22., 23. a) Milyen jutalmat kapott Pál a Thessalonikában élő keresztény testvéreivel kapcsolatban? b) Milyen „jutalom”-ra vágyik a te szíved is, és hogyan nyerheted el azt?
22 Akkor hát miféle „jutalom”-ról van itt szó? Némi fényt vet erre az, amit Pál a thessalonikaiaknak mondott. Az ottani üldözött keresztényeknek ezt írta: „Ki is volna a mi reménységünk vagy örömünk, koronánk és dicsőségünk, ha nem ti, a mi Urunk Jézus Krisztus színe előtt az ő eljövetelekor? Bizony ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk [„a mi büszkeségünk és örömünk!”, Today’s English Version]” (1Thessalonika 2:19, 20, Ökumenikus fordítás). Azokat a thessalonikaiakat Pál segítette az igazság útjára. S bár kezdettől fogva üldözéseket kellett elszenvedniük, szilárdan kitartottak. Pál jutalma az öröm volt, amikor látta őket kitartani az üldözések közepette. Ez azt bizonyította, hogy Pál jól épített.
23 Így van ez velünk is. Hát nem az a szíved vágya, hogy akiket tanítasz, azoknál segítsd kifejlődni a tartós keresztényi jó tulajdonságokat, amelyek képessé teszik majd őket arra, hogy erősen megálljanak a rájuk zúduló kísértésekkel és nyomásokkal szemben? Igen, mily nagy jutalom az, amikor látjuk, hogy a tanulóink és a gyermekeink kiállják az ilyen tüzes próbát! Ez azt bizonyítja, hogy jól építettünk. Ez legyen hát neked is a jutalmad, amiért helyes alapra építettél tűzálló anyagokból, és azt várod Jehovától, hogy megáldja erőfeszítéseidet.
Vissza tudsz emlékezni rá?
Ahhoz, hogy elérjük a szívet —
◻ Miért fontos jó példát mutatni?
◻ Milyen kérdések segíthetnek és miért?
◻ Miért szükséges, hogy a tanulód meglássa: bölcs dolog Isten törvényének engedelmeskedni?
◻ Miért kell a tanulódnak megtanulni azt, hogy hogyan imádkozzon?
[Kép a 16. oldalon]
Vajon az imáid azt tükrözik, hogy mélységes odaadással vagy Isten iránt? Ez megindíthatja a gyermeked szívét