Üldöztetés az igazság hirdetése miatt
JEHOVA TANÚI mindenestre nem támogatják a Kimbilikiti-féle hiedelmeket és szokásokat, mert ezek ellentétben állnak a Szentírás alapelveivel. Jehova Tanúit szabaddá tette az Isten Szavában, a Bibliában található igazság (János 8:31, 32). Ezért nem voltak hajlandók megengedni fiaiknak a körülmetélését a Kimbilikiti-féle beavatási szertartás szerint. Ez okból tagadták meg az élelmiszert, pénz és egyéb javak adományozását is a beavatási ünnepek alatt, és ezért nem engedték el asszonyaikat sem az e célra szervezett kötelező halászásokra sem.
Érdekes módon, a már említett Tanúk meggyilkolásával kapcsolatban az államügyész a vádindítványában a bíróságnak ezt mondta: „Egyes warengák, akik a múltban részt vettek a Kimbilikiti szertartásaiban és ismerik a titkokat, most Jehova Tanúival vannak kapcsolatban. Ők nyíltan elmondták, hogy ez a bizonyos Kimbilikiti-szellem egyszerűen nem létezik. Következésképpen azt is feltárták, hogy ennek az állítólagos szellemnek nevében követelt áldozatok is semmisek, és Jehova Tanúi szerint Kimbilikiti közönséges csalás, amit a szertartásokat végző törzs vénei találtak ki.”
Amikor egyes Rega törzsbeliek megismerik a bibliai tanításokat, megszabadulnak a babonaságtól és a halálfélelemtől, és ezek helyébe az igazság és a feltámadási reménység lép (János 5:28, 29). A férfiak ettől kezdve nem sértegetik durván anyjukat, feleségüket és leánytestvérüket, hanem inkább tisztelik asszonyaikat (Efezus 5:21—6:4; 1Timótheus 5:1, 2).
Jehova Tanúival ellentétben a legtöbb keresztény felekezet és misszió megengedi híveinek, hogy gyakorolják ezt a törzsi vallást, amely az úgynevezett kereszténységnek külső mázát képviseli. Valóságban sok Kimbilikiti pap és főpap számos egyház nagy tiszteletben álló, lojális tagjának számít. Mennyire másként viselkedett Pál apostol! Ezt írta: „Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában, mert mi köze egymáshoz az igazságnak és a gonoszságnak, vagy mi köze van a világosságnak a sötétséghez? . . . Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal?” (2Korinthus 6:14–16, Ökumenikus fordítás).
Nem egyszer éppen azok voltak a bajkeverők Jehova Tanúival szemben, akiket erős szálak fűztek a Kimbilikitihez is és az ortodox egyházakhoz is. Igen nagy hasonlóság mutatkozott ezek között az ellenségek és az ősi Efezus város bálványkészítői között. Ők is úgy látták, Pál prédikálása veszélyt jelent üzletükre nézve, mivel prédikálásából kitűnt, hogy ’az emberi kéz csinálmányai nem istenek’ (Cselekedetek 19:23–28). Ugyanez az alapelv érvényes arra a megállapításra is, hogy Kimbilikiti szellem egyszerűen nem létezik.
Jehova Tanúi nem hallgathatják el ezeket az igazságokat. És mivel nem hallgatják el, ezért olykor üldözés éri őket. De milyen tanulságul szolgál hűséges kitartásuk?