„Békejárvány”?

„BÉKEJÁRVÁNY.” „Ó, micsoda békés világ!” „A béke mindenütt kitörőben van!” Ilyen szalagcímekkel lepték meg az újságok olvasóikat a legutóbbi egy-két évben. Az egész világon meglepő változáson mentek át a hírek, a sötét borúlátásból az optimizmusba. De hát mi is történt?

Nem is olyan régen, mindössze néhány hónap alatt egy sor nagyobb konfliktus feltűnő módon teljesen megszűnt vagy veszített a hevességéből. Az afrikai Angolában ’kitört a béke’. Közép-Ázsiában, a Szovjetúnió kivonta csapatait Afganisztánból. Közép-Amerikában lecsöndesedtek a harcok a nicaraguai kormány és a kontrák között. Délkelet-Ázsiában a vietnamiak hajlandók voltak kivonulni Kambodzsából. A „békejárvány” még a Közel-Keletet is elérte, ahol az Irak és Irán közötti vérszomjas háború végül befejeződött.

Talán még nagyobb figyelmet érdemel a szuperhatalmak közt kialakult új politikai légkör. Negyven éves hidegháború után nehéz volt elhinni a békülékeny modort, a kölcsönös érdekekről szóló kifejezéseket és a béke irányába tett konkrét lépéseket a Szovjetúnió és az Egyesült Államok között. Azonkívül, a The Economist szerint, Európában most figyelhették meg először e kontinens egész írott történelme folyamán a leghosszabb háború nélküli időszakot. Valóban a béke került a hírek középpontjába.

Vajon mit jelent ez? Tényleg eljutottak a politikusok odáig, hogy megvalósították „korunk békéjét”? Ezt a kifejezést használta ugyanis ötvenegy évvel ezelőtt Neville Chamberlain brit miniszterelnök. Bizony kegyetlenül nevetségesnek bizonyultak ezek a szavak, amikor rövid idővel később kitört a második világháború! Vajon ezúttal tartósan igaznak bizonyulnak?