A Jerikói csata — Mítosz vagy valóság?

RÉGÉSZEK évtizedek óta próbálnak kétséget támasztani Józsué bibliai beszámolója és a jerikói csata iránt. A Biblia szerint Józsué és az izraelita hadsereg hét napon át menetelt Jerikó körül, amíg Isten ledöntötte a város hatalmas falait. Ez lehetővé tette az izraeliták számára, hogy behatoljanak a városba és ’felégessék azt és mindent, ami abban volt’ (Józsué 6:1–24).

De számos régész, a nagyrabecsült Kathleen Kenyon 1950-es években megjelent munkájának hatására, meg volt győződve arról, hogy Jerikó nem is létezett az izraelita támadás idején. Nos, ezek a régészek azt állították, hogy a város egy jó évszázaddal korábban már elpusztult! Ezért Józsué és az izraeliták beszámolóját széles körben elvetették. Nemrég azonban Dr. Bryant G. Wood, a kanadai torontói egyetem régésze újra megvizsgálta a Jerikóból származó bizonyítékokat. A The New York Times szerint arra a meggyőződésre jutott, hogy Dr. Kenyon „helytelen cserépleletek után kutatott és nem jó helyen”, tehát a bizonyíték valójában „feltűnő módon összhangban van” a Bibliával.

Dr. Wood megemlít egy 1 méter vastag hamu réteget tele cseréptöredékkel és egy leomlott fal tégladarabjaival, valamint olyan fadarabokkal, amelyeket mintha egy, az egész városra kiterjedő tűzvész feketített volna meg. A kerámiatöredékeket (a rendelkezésre álló, elismerten pontatlan módszerekkel) időszámításunk előtt 1410-re dátumozták 40 éves plusz vagy mínusz eltéréssel, de eredtük semmi esetre sem térhetett el nagyon az i. e. 1473-as évtől, vagyis a jerikói csatának a Biblia alapján kiszámított időpontjától.

Az ásatások nyomán megállapították, hogy az ősi Jerikó házaiban bőséges gabonakészletek voltak felhalmozva. Ez érdekes, mivel a Biblia azt jelzi, hogy Jerikó röviddel a tavaszi aratás után esett el, mégpedig hosszan tartó kiéheztető ostrom nélkül (Józsué 3:14–16). Mindkét dolog alapos okot szolgáltat arra, hogy miért voltak Jerikó házaiban bőséges gabonakészletek amikor a város elpusztult.

A tudósok inkább vonakodnak, amikor el kell ismerni a Biblia pontosságát. Ezért a Times idézi egy kiváló tudós szavait, aki Wood felfedezésére így válaszolt: „Nem kétséges, hogy a Bibliában található jó adag információban van egy szemnyi igazság is.” Ámde, ahogy a szentírási beszámolókat a modern tudományos és régészeti felfedezések egyre inkább támogatják, világosabbá lesz az elfogulatlan egyének előtt, hogy a Biblia távolról sem valótlanságok gyűjteménye, amelyek közt akad néhány szemnyi igazság. Ahogy maga a Biblia mondja: „Isten legyen igaz, mégha minden ember hazug lenne is” (Róma 3:4).

Bár a Jerikónál jelenleg folyó régészeti ásatások érdekesek lehetnek, az igaz keresztények ’hit által járnak, nem látás által’ (2Korinthus 5:7). A hit nem a régészettől függ. Régészeti bizonyítékokkal vagy anélkül, a Biblia ismételten megbízható forrásnak bizonyult mind a múltat, mind a jelent, mind pedig a jövőt érintő információ tekintetében (Zsoltárok 119:105; 2Péter 1:19–21).

[Kép a 7. oldalon]

Jerikó romjai, ahol Jehova biztosította az izraeliták számára a győzelmet

[Forrásjelzés]

Pictorial archive (Near Eastern History) Est.