Egy gazdagabb országba való költözés költségeinek felmérése

MEGSZOKOTT kép a fejlődő országok konzulátusain: a váróterem telve emberekkel, akik idegesen várnak meghallgatásukra. E rövid, de fontos megbeszélés alapján dől el, hogy kapnak-e vízumot egy fejlett iparú nyugati országba. Sokan hisznek abban, hogy ez a boldogulásukhoz szóló jegy lesz. „Négy évig keményen dolgoztam, és még egy rádiót sem vehettem meg magamnak” — panaszkodott egy fiatal nyugat-afrikai. „Ha Angliában vagy az Egyesült Államokban lennék, akkor mára már autóm és saját lakásom lenne.”

Nem nehéz megérteni, hogy a szegény, fejlődő országokban miért éreznek így sokan. Nehéz munkát találniuk és a fizetés alacsony. Az infláció felemészti a megtakarított pénzüket. A lakás kevés és túlzsúfolt. Az emberek olyan ruhákat hordanak, amiket a gazdagabb országokban eldobnak. A veszedelmesen változó gazdasági helyzetben sokan kelepcében érzik magukat.

De mennyire hívogató a gazdag nyugat! Sierra Leonéban egy fiatalember ezt mondta: „Néhányan, akik külföldre mentek, amikor visszajöttek és elmesélték élményeiket, ez felbátorított minket arra, hogy mi magunk is elmenjünk a fejlett iparú országokba. Azt mondják, hogy keményen kell dolgozni, de jó pénzt lehet vele keresni, el tudod tartani magad belőle és még olyan luxuscikkekhez is hozzájutsz, mint az autó. És ha körülbelül két ezer dollárral visszajössz ide, üzletet nyithatsz és megházasodhatsz.”

Nem meglepő, hogy néhányan Isten szolgái közül is hasonlóan érvelnek. Egy afrikai testvérnő ezt mondta: „Mi, Isten szervezetének fiataljai azt halljuk, hogy milyen szépen megy a soruk azoknak, akik külföldre mentek. Így néha azt kérdezem magamtól: Mi a helyzet velem? Miért szenvedek én itt? Menjek, vagy maradjak?”

Ha te is szegény országban élsz, hasonlóképpen azon tűnődhetsz, hogy vajon egy költözés megjobbítaná-e az életed minőségét. Egy külföldi országba kivándorolni óriási felelősségvállalást jelent, amellett költséges és komoly lépés. Magával vonhatja egy új nyelv megtanulását, új szakma elsajátítását, egy új kultúrához való alkalmazkodást, annak az előítéletnek az elviselését, melyet sokan a külföldiek irányában tanúsítanak, és egy egészen új életforma megtanulását. Sok keresztény sikeresen valósította meg ezt, és igazi értéknek bizonyult új hazájának gyülekezete számára, mint példás hírnök, úttörő, vén és kisegítőszolga.

Néhányuknak egyáltalán nem ilyen jól alakult a sorsuk. A kivándorlás okozta stressz és túlterhelés egyesekben szellemi károkat okozott. Nyilvánvaló hát, hogy egy ilyen költözést nem lehet komoly, imateljes gondolatok nélkül véghezvinni. A Biblia a Példabeszédek 3:5, 6. verseiben ezt tanácsolja: „Bízzál Jehovában egész szíveddel, és ne a saját értelmedre támaszkodjál. Minden utadban vedd figyelembe őt, és ő egyengeti majd ösvényeidet.” Igen, te biztos akarsz lenni abban, hogy Jehova akaratával összhangban cselekszel (Jakab 4:13–15). Jézus is gyakorlati tanácsot adott, amikor arra buzdította hallgatóit, hogy ’számítsák ki a költségeket’ (Lukács 14:28). A pénzügyi tényezőknél ez többet foglal magában. A kivándorlás esetleges szellemi költségeinek a számbavételét is jelenti.

A külföldi élet valóságai

Mielőtt bárhová is elköltöznél, alapos, reális képet kell arról alkotnod, hogy mire számíthatsz, amikor odamész. Ha módodban áll, tégy előzetes látogatást, hogy felmérhesd, milyenek a körülmények. Egyébként csak a másoktól származó felvilágosításokra támaszkodhatsz. A Biblia így figyelmeztet: „A tapasztalatlan hisz minden szónak, de az éleseszű megfontolja lépéseit” (Példabeszédek 14:15).

Egyesek minden értesülésüket a nyugati országokról szóló mozi és televízió adásokból nyerték. Így azt hiszik, hogy ott mindenki gazdag, új kocsija van és fényűző otthonban él. A valóság azonban teljesen más. Sok gazdag országban a szegénység, az otthontalanság és a munkanélküliség ijesztő szinten áll. A legszegényebb lakások közül sok éppen az új bevándorlóké. Az egyik szegény ország amerikai nagykövetségének konzuli tisztségviselője így magyarázza: „Az emberek egyszerűen nem fogják fel, hogy mennyire nehéz Amerikában letelepedni. Egyesek leveleket írnak haza, hogy milyen jól élnek — két autót és egy házat vettek — , de a valóságban a megélhetésért küzdenek.”

A helyzet máshol is hasonló. Sahr Sorie úr nyugat-afrikai pedagógus, aki Londonban élt és tanult, ezt a megjegyzést tette: „Nem könnyű elköltözni Afrikából és letelepedni Angliában. A bevándorlók óriási tömege él nagyon szegény életet. A nélkülözés vonásait látni arcukon. Egyeseknek nehézséget okoz 20 pennyt összekuporgatni egy telefonhívásra. Gyakran egyetlen szobát osztanak meg sok más társukkal, a szobában egy kicsiny kályha tartja őket melegen. Csak alantas munkát kapnak, és ez még nem is elég a számlák kifizetésére. Akik azért hagyják el Afrikát, hogy a szegénység elől meneküljenek, gyakran még rosszabb helyzetben találják magukat Európa nyomornegyedeiben.”

Az a pénzügyi nyomás, mely egy új országban való letelepedést kísér, könnyen elfojthatja az egyén szellemiségét (Máté 13:22). Igaz, a Biblia a kemény munkát javasolja (Példabeszédek 10:4; 13:4). De sokan, akik külföldre mennek, arra kényszerülnek, hogy két vagy három állást vállaljanak annak érdekében, hogy pénzügyi céljaikat megvalósítsák — vagy egyszerűen csak kijöjjenek a fizetésükből. Kevés vagy semennyi idő sem marad Isten imádatának a végzésére. A keresztény összejövetelek, a Biblia tanulmányozása és a bibliai igazság másokkal való megosztása elhanyagoltakká válnak. Jézus Krisztus szavai tragikusan igaznak bizonyulnak: „Nem szolgálhattok rabszolgákként az Istennek és a gazdagságnak” (Máté 6:24).

Erkölcsi nyomás

Leendő új országod erkölcsi légkörét is tekintetbe kell venned. A Biblia elmondja nekünk, hogy Lót azt választotta, hogy a Jordán vidékén éljen. Döntése anyagi szempontból bölcsnek tűnt, mivel „bővízű terület volt . . ., olyan, mint Jehova kertje” (1Mózes 13:10). Lót szomszédai viszont „rosszak voltak és durván vétkeztek Jehova ellen” — homoszexuálisok voltak! (1Mózes 13:13). Ennek eredményeképpen „annak az igazságos embernek az igazságos lelke nap mint nap gyötrődött törvénytelen cselekedeteik miatt, amelyeket látott s hallott, mialatt köztük lakozott” (2Péter 2:8).

Hasonlóképpen, ma a nyugatra való költözés sokkal erőteljesebb erkölcsi nyomásoknak és kísértéseknek tehet ki téged és családodat, mint amit a szülőföldeden kellene kiállnod. Továbbá, az idősebb emberek talán nem részesülnek olyan tiszteletben, mintha otthon lennének. Lehet, hogy ott nem ösztönöznek a szülők iránti tiszteletre. A szomszédok kevéssé érdeklődhetnek egymás iránt. Hogyan érinthetnének téged és családodat az ilyen nyomások? Ez olyasmi, amit imateljesen át kell gondolni.

Távollevő szülők

Néhány szülő azt választotta, hogy hátrahagyja családját és egyedül utazik külföldre. Az a tervük hogy letelepedésük után kivitetik a családot, vagy talán hazatérnek, telve pénzzel. Bölcs elrendezés ez?

Az Írások arra kötelezik a szülőket, hogy biztosítsák családjuk számára az anyagi szükségleteket. Némely különleges esetben egy szülőnek csak az a választása marad, hogy kötelessége teljesítése érdekében külföldre menjen dolgozni (1Timótheus 5:8). A szülők azonban arra is kötelezve vannak, hogy családjuk szellemi szükségleteiről gondoskodjanak. Isten Szava ezt mondja: „Ti atyák, ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem továbbra is neveljétek fel őket Jehova fegyelmezése és szellemi szabályozása szerint” (Efézus 6:4).

Eredményesen meg tudja ezt tenni egy apa, ha hónapokig vagy évekig távol van családjától? Nem valószínű. Ezért meg kell fontolnod, hogy bármely anyagi előny megéri-e azt a hatást, amit a távolléted gyermekeidre kifejthet. Emellett a bevándorlók gyakran úgy találják, hogy egyáltalán nem olyan könnyű „vagyont” gyüjteni, mint ahogyan gondolták. Ha a bevándorló képtelen kifizetni a családja útiköltségét, akkor a különélés évekig elhúzódhat. Másfelől, ez komoly erkölcsi veszélyeket támaszthat. (Vö. 1Korinthus 7:1–5.) Szomorú, hogy egyesek ilyen kísértésekkel teli körülmények között szexuális erkölcstelenségre adták magukat.

Bizalom Isten gondoskodásában

Mivel a világ gazdasági állapota rosszabbodik, helyes dolog arra emlékeznünk, hogy Isten szolgáinak nem kell attól félniük, hogy Isten elhagyja őket. Jézus ezt mondta: „Sohase aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: ’Mit együnk?’ vagy ’Mit igyunk?’ vagy ’Mibe öltözködjünk?’ Mert mindezekre a nemzetek törekszenek. Hiszen a ti égi Atyátok tudja, hogy szükségetek van mindezekre. Továbbra is keressétek először a királyságot és az ő igazságosságát, és mindezeket az egyéb dolgokat ráadásul megkapjátok” (Máté 6:31–33).

Jehova Tanúi ma Isten Királyságának érdekeit szolgálják a jó hír buzgó hirdetése által (Máté 24:14; 28:19, 20). Sok szegény országban nagy szükség van a Királyság prédikálóira. Érett vénekre és kisegítőszolgákra különösen nagy szükség van. Sokan, ahelyett, hogy egy gazdaságilag virágzó országba mennének, ahol a szükség nem olyan nagy, szülőhazájukban maradnak. Hogyan boldogulnak néhányan közülük?

Alethia, aki 30 éven keresztül végzett teljes idejű szolgálatot szülőhazájában, Nyugat-Afrikában, ezt mondta: „Lehetőségem lett volna külföldön élni. Az ok, amiért ezt nem tettem meg, az, hogy szeretek a saját népemmel és a rokonaimmal élni. Élvezetet nyújt, hogy segíthetek nekik az igazság megismerésében, így együtt szolgálhatjuk Jehovát. A legapróbb dolognak sem éreztem hiányát, amiért itt maradtam és nem sajnálok semmit sem.”

Winifred is az egyik afrikai országban él. Az egyik legalacsonyabb életszínvonal itt található a világon. Mégis, 42 évi teljes idejű úttörőszolgálat után ő ezt mondja: „Gazdaságilag nem mindig könnyű megoldani a megélhetést. Sátán megpróbálja megnehezíteni az életet, de Jehova mindig gondoskodott rólam és kielégítette szükségleteimet.”

Az ősi időkben Ábrahám „teljesen meg volt győződve arról, hogy amit ő [Isten] ígért, azt képes meg is cselekedni” (Róma 4:21). Te is hasonlóképpen meg vagy győződve arról, hogy Jehova képes teljesíteni igéretét és gondoskodni rólad, ha a Királyság-érdekeket az első helyre helyezed az életedben? Egyetértesz a zsoltárossal, aki ezt írta: „A te [Isten] szád törvénye számomra jó, inkább mint ezernyi arany és ezüst” (Zsoltárok 119:72). Vagy az is lehet, hogy arra van szükséged, hogy még teljesebben alkalmazd Pál apostol tanácsát? A Timótheushoz írt első levél 6:8-as versében ezt olvassuk: „Ha tehát van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele.” Lehetséges az, hogy a bölcs megoldás nem az lenne, ha új környezetet keresnél, hanem a jelenlegit gyümölcsöztetnéd a lehető legnagyobb mértékben?

A gazdasági körülmények sok országban súlyos nélkülözéseket okozhatnak a keresztényeknek. Ezért, miután egy család minden tényezőt tekintetbe véve úgy határoz, hogy kivándorol külföldre, senkinek sincs oka arra, hogy bírálattal illesse őket (Galata 6:5). Akik otthon maradnak, továbbra is arra kérhetik Jehovát, hogy nyújtson segítséget a jelenlegi rendszer okozta nehézségek elviseléséhez, mialatt azon szellemi áldásoknak örvendeznek, melyekben Isten részesíti őket. Emlékezz arra, hogy Isten Királysága alatt az igazságtalanság és a méltánytalanság orvoslást nyer. Akkor az történik majd, ahogyan a zsoltáros írta: „Megnyitod [Jehova] kezed és kielégíted minden élő kívánságát” (Zsoltárok 145:16).