Igazi szabadság — Milyen forrásból?
„Nem a járókelő emberre tartozik, hogy irányítsa lépteit. Igazíts helyre, ó Jehova” (JEREMIÁS 10:23, 24).
1., 2. Hogyan tekinti a legtöbb ember a szabadságot, de mi egyebet szükséges még figyelembe venni?
KÉTSÉGTELENÜL te is értékeled az igazi szabadságot. Szabadon akarod kifejteni nézeteidet, szabadon akarsz dönteni arról, hol és hogyan élsz. Te akarod megválasztani a tevékenységedet, az ételedet, a zenédet, a barátaidat. Előnyben részesítesz sok kisebb-nagyobb dolgot más dolgokkal szemben. Egyetlen normális ember sem akar diktatórikus uralkodóknak a szabad választás csekély vagy semmilyen mértékével sem rendelkező rabszolgája lenni.
2 Nem szeretnél egy olyan világot, ahol másokkal együtt te is az igazi szabadságból merítenél hasznot? Nem szeretnél egy olyan világot, ahol mindenki szabadsága — élete legtökéletesebb kifejezése érdekében — védelem alatt állna? Valamint, ha lehetséges lenne, nem szeretnél egy olyan világot, ahol nincs félelem, bűnözés, éhség, szegénység, környezetszennyezés, betegség és háború? Az ilyen szabadság bizonyára nagyon kívánatos.
3. Miért értékeljük a szabadságot?
3 Vajon mi emberek miért vágyódunk ilyen erősen a szabadság után? A Biblia ezt mondja: „Ahol Jehova szelleme van, ott szabadság van” (2Korinthus 3:17). Jehova tehát a szabadság Istene. Mivel pedig bennünket a maga ’képére és hasonlatosságára’ teremtett, azért ruházott fel szabad akarattal, hogy képesek legyünk értékelni a szabadságot és hasznot meríteni abból (1Mózes 1:26).
Visszaélés a szabadsággal
4., 5. Hogyan éltek vissza az emberek szabadságukkal a történelem folyamán?
4 A történelem folyamán emberek millióit vetették fogságba, kínozták vagy ölték meg, mert más emberek gonosz célok elérésére használták szabad akaratukat. A Biblia például beszámol arról, hogy mintegy 3500 évvel ezelőtt „az egyiptomiak zsarnoksága alatt mint rabszolgákat dolgoztatták Izrael fiait. És kemény rabszolgasággal tették még keserűbbé azok életét” (2Mózes 1:13, 14). A The Encyclopedia Americana elmondja, hogy az i. e. negyedik században a rabszolgák száma Athénban és két másik görög városban négyszerese volt a szabad lakosság számának. Ugyanez a forrás írja: „Rómában a rabszolgáknak eredetileg semmilyen joguk nem volt. A legcsekélyebb vétségért halálbüntetést kaphattak.” A Compton’s Encyclopedia megjegyzi: „A római állam alapja a rabszolgamunka volt . . . A rabszolgák gyakran megláncolva dolgoztak a földeken. Éjszakára egymáshoz kötözték, és félig a föld alá épített nagy börtönhelyiségekbe zárták őket.” Mivel sok rabszolga valamikor szabad volt, elképzelhetjük, milyen keserű lehetett kettétört életük!
5 Évszázadokon át a kereszténység is megalázó rabszolga-kereskedelmet folytatott. A The World Book Encyclopedia ezt írja: „Az európai hajók az 1500-as évektől az 1800-as évekig körülbelül 10 millió fekete bőrű rabszolgát szállítottak Afrikából a nyugati féltekére.” A mi XX. századunkban rabok millióit dolgoztatták halálra vagy gyilkoltak meg a náci koncentrációs táborokban kormánypolitikai meggondolásból. Az áldozatok között nagy számban voltak Jehova Tanúi is, akiket egyszerűen csak azért küldtek táborokba, mert megtagadták a gyilkos náci uralom támogatását.
A hamis vallás fogságában
6. Hogyan tette a hamis vallás rabszolgává az embereket az ókori Kánaánban?
6 Létezik azonban egy másfajta fogság is, amit a hamis valláshoz való ragaszkodás eredményez. Például az ókori Kánaánban gyermekeket áldoztak a Molochnak. Azt mondják, hogy e hamis isten hatalmas szobrának belsejében egy kemence lángolt. A szobor kitárt karjai közé élő gyermekeket dobtak, a tűzbe taszítva őket. Még néhány izraelita is gyakorolta ezt a hamis imádatot. Isten kijelentette, hogy ’átvitték fiaikat és leányaikat Molochnak a tűzön, amit nem parancsoltam meg nekik, és fel sem merült a szívemben, hogy ilyen utálatosságot cselekedjenek’ (Jeremiás 32:35). Milyen áldásokat nyújtott Moloch az ő imádóinak? Hol vannak azok a kánaánita nemzetek napjainkban, hol van most a Moloch-imádat? Mindez eltűnt. Hamis imádat volt, nem igazságon alapult, hanem hazugságokon (Ésaiás 60:12).
7. Milyen borzalmas szokás volt az azték vallás része?
7 Évszázadokkal ezelőtt Közép-Amerikában az aztékok kerültek a hamis vallás rabszolgaságába. Személyes isteneik voltak, természeti erőket imádtak istenekként, s a hétköznapi élet majdnem minden területének is megvolt a maga istene, volt istene a növényeknek, sőt még az öngyilkosoknak is. A The Ancient Sun Kingdoms of the Americas című könyvben ez áll: „Mexikó azték közigazgatását teljes mértékben úgy tervezték, hogy kielégítse a láthatatlan erők igényeit és megengesztelje őket azáltal, hogy annyi emberi szívről gondoskodik számukra, amennyi csak lehetséges. Az istenek itala a vér volt. Szüntelenül kisebbfajta háborúkat kellett vívni azért, hogy megfelelő fogolyáldozatok álljanak rendelkezésre, akiket feláldozhattak az isteneknek.” Amikor a nagy piramistemplomot 1486-ban felavatták, az áldozatok ezreit „hosszú sorba állították, hogy kezüknél és lábuknál megragadva kifeszítsék őket az áldozókő fölé. Szívüket kihasították és rövid ideig a nap felé tartva fölmutatták”, hogy kiengeszteljék a napistent. A The World Book Encyclopedia hozzáteszi: „Az imádók olykor ettek is az áldozatok testéből.” Ezek a szokások mégsem mentették meg az Azték Birodalmat vagy annak hamis vallását.
8. Hogyan mutatott rá egy idegenvezető az aztékokénál sokkal nagyobb mai mészárlásra?
8 Egyszer az egyik múzeumban a látogatókat egy olyan ábrázolás előtt vezették el, amelyen egy azték pap látható, amint éppen egy fiatal férfi szívét vágja ki. Amikor az idegenvezető elmagyarázta, hogy mit látnak, a csoportból néhányan felhördültek. Az idegenvezető odafordult hozzájuk és így szólt: „Látom, önök felháborítónak tartják, hogy az aztékok fiatal embereket áldoztak fel a pogány isteneknek. Pedig még a mi XX. századunkban is fiatalok millióit áldozták fel a háború istenének. Van valami különbség a kettő között?” Tény, hogy a háborúkban valamennyi nemzet vallási vezetője imádkozik a győzelemért és megáldja a hadsereget, bár a saját vallásához tartozó embereket ölnek meg a másik oldalról! (1János 3:10–12; 4:8, 20, 21; 5:3).
9. Mi az, ami sokkal több fiatal életet követel, mint bármi a történelem során?
9 Láthatunk azonban napjainkban még a Molochnak, az azték isteneknek vagy a háborúnak felajánlott fiatal áldozatoknál is szörnyűbb barbárságot. A meg nem született csecsemőkről van szó, akiket abortusszal pusztítanak el. Számuk világviszonylatban körülbelül 40 és 50 millió között mozog évente. Csupán az elmúlt három év alatt az abortusszal megölt csecsemők száma meghaladta a XX. század összes háborújában megölt emberek számát, ami mintegy százmillió. Jelenleg évente a csecsemők többszörösét abortálják, mint ahány áldozatot a náci uralom 12 éve alatt összesen megöltek! És az utóbbi évtizedekben több ezerszer annyi csecsemőt öltek meg az abortuszok folyamán, mint amennyi embert Molochnak és az azték isteneknek együttvéve feláldoztak! Pedig sokan (ha nem a legtöbben) az abortuszon átesők közül valamilyen vallást gyakorolnak.
10. Milyen módon válnak még az emberek a hamis vallás rabszolgájává?
10 A hamis vallás más módon is rabszolgává teszi az embereket. Például sokan hisznek abban, hogy a halottak tovább élnek a szellemvilágban. E hamis hiedelem egyik következménye a halott ősöktől való félelem és azok imádata, mivel az emberek feltételezik, hogy ezek az ősök képesek használni az élőknek. Az ilyen emberek gyógyító varázslók, szellemmédiumok és papok rabszolgaságába kerültek, akikről azt feltételezik, hogy segítenek az élőknek kielégíteni a halottak kívánságait. Ezek után feltehetjük a kérdést: Van-e kivezető út az ilyen rabszolgaságból? (5Mózes 18:10–12; Prédikátor 9:5, 10 [9:7, 12, Károli]).
[Kép a 4–5. oldalon]
A történelem folyamán egyesek helytelenül arra használták fel szabad akaratukat, hogy rabszolgává tegyenek másokat