Mennyire pontos a Biblia történelme?

„IGAZSÁGOT szólok . . ., nem hazudok” — mondta a Biblia egyik írója fiatal barátjának (1Timótheus 2:7). Pál leveleiben az ehhez hasonló kijelentések kihívást jelentenek a bibliakritikusok számára.a Több mint 1900 év telt el azóta, hogy Pál írásba foglalta leveleit. Mindez idő alatt senki sem tudott egyetlen pontatlanságot sem felhozni és bizonyítani a leveleire.

A bibliaíró Lukács szintén elmondta, mennyire fontos a pontosság. Feljegyzett egy beszámolót Jézus életéről és szolgálatáról, majd ezt követte az a beszámolója, amelyet az Apostolok cselekedeteinek neveznek. „Eleitől kezdve mindennek pontosan utánajártam” — írta Lukács (Lukács 1:3, New World Translation).

A pontosság bizonyítékai

A XIX. század elején élt bibliakritikusok kétségbevonták Lukács történész pontosságát. Ezenkívül azt állították, hogy a Cselekedetek történetét i. sz. a második század közepén találták ki. Az angol régész, Sir William Mitchell Ramsay egyike volt azoknak, akik így gondolkodtak. De miután megvizsgálta azokat a neveket és helyeket, amelyekről Lukács említést tett, elismerte: „Fokozatosan ráébredtem arra, hogy különböző részletekben a történet bámulatos módon a valóságot tükrözte.”

Amikor Ramsay a fentieket írta, az egyik kérdés Lukács pontosságával kapcsolatban eldöntetlen maradt. Ez a kérdés a szorosan összetartozó Ikónium, Listra és Derbé városait érintette. Lukács arra utalt, hogy Ikónium különállt Listrától és Derbétől, úgy írva le az utóbbiakat, mint ’Likaóniának városai’ (Cselekedetek 14:6). Mégis, amint azt a mellékelt térkép mutatja, Listra közelebb volt Ikóniumhoz, mint Derbéhez. Néhány ókori történész úgy írta le Ikóniumot, mint Likaónia egyik részét; éppen ezért a kritikusok kifogásolták, hogy Lukács nem tette ugyanezt.

Majd 1910-ben Ramsay feltárt egy emlékművet Ikónium romjai között, amely azt mutatta, hogy a város lakói frígiai és nem likaóniai nyelven beszéltek. „Számos egyéb, Ikóniumból és a környékéről származó felirat azt a tényt igazolja, hogy nemzetileg a várost frígiainak tekintették” — mondja dr. Merrill Unger az Archaeology and the New Testament című könyvében. Valóban Ikónium városa frígiai kultúrájú volt Pál napjaiban, és különállt ’Likaónia városaitól’, ahol az emberek „likaóniai nyelven” beszéltek (Cselekedetek 14:6, 11).

Néhány bibliakritikus előtt az is vita tárgyát képezte, hogy Lukács a „poliszarkhón” szót használta a thessalonikabeli uralkodókra (Cselekedetek 17:6, NW lábjegyzet). Ez a kifejezés ismeretlen volt a görög irodalomban. Majd egy ívet találtak az ókori városban, amely tartalmazta a város uralkodóinak a nevét, „poliszarkhónoknak” írva le; éppen ezt a szót használta Lukács is. „Lukács pontosságát igazolta ennek a szónak a használata” — magyarázza W. E. Vine az Expository Dictionary of Old and New Testament Words című könyvében.

Lukács tengeri utazása

Tengerészeti szakértők megvizsgálták a Cselekedetek 27. fejezetében leírt hajótörés részleteit. Lukács szerint azt a nagy hajót, amelyen Pállal együtt utazott, utolérte egy északkeletről érkező vihar Klauda kis szigetéhez közel, és a hajósok attól féltek, hogy egy veszélyes homokzátonyra futnak Afrika északi partján (Cselekedetek 27:14, 17, NW with References lábjegyzet). A gyakorlott tengerészség segítségével sikerült úgy irányítaniuk a hajót, hogy Afrikától eltérjen nyugati irányba. A vihar változatlanul folytatódott, és végül a hajó zátonyra futott Málta szigetének partja közelében, miután körülbelül 870 kilométeres távolságot tett meg. Tengerészeti szakértők számításai szerint egy ilyen nagy hajónak a viharban 13 napig tartana, hogy ekkora távolságot megtegyen. Számításaik megegyeznek Lukács beszámolójával, amely azt állítja, hogy a hajótörés a 14. napon történt (Cselekedetek 27:27, 33, 39, 41). Miután Lukács tengeri utazásának minden részletét megvizsgálta, a vitorlázó, James Smith ezt a következtetést vonta le: „Ez valóságos események elbeszélése, és olyan valaki írta le, aki személyesen átélte ezeket . . . Egyetlen ember, egyetlen hajós sem tudott volna minden részletében ilyen következetes beszámolót írni egy tengeri utazásról, hacsak nem volt valóságos megfigyelője.”

Az ehhez hasonló felfedezések miatt néhány teológus kész arra, hogy megvédje a Keresztény Görög Iratok történelmének pontosságát. De mi a helyzet a korábbi történelemmel, amelyet a Héber Iratokban találunk? Sok egyházi személy meghajol a modern filozófia előtt, és azt állítja, hogy a Héber Iratok mítoszokat tartalmaznak. A Biblia korai történelmének számos részlete azonban szintén beigazolódott, zavarba ejtve a kritikusokat. Figyeld meg például a feledésbe merült Asszír Birodalom ismételt felfedezését.

[Lábjegyzet]

[Térkép a 3. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

FRÍGIA

LIKAÓNIA

Ikónium

Listra

Derbé

FÖLDKÖZI-TENGER

CIPRUS