Színhelyek az Ígéret földjéről
Be’er Sheva, ahol életet jelentett a kút
„DÁNTÓL . . . Bersebáig.” Ismerős mondat a bibliaolvasóknak. Ez a megjelölés magában foglalja egész Izraelt: Dántól, az északi határ mentétől, délen Be’er Sheváig. A Salamon uralma alatti békéről így szólt a leírás: „És lakozék Júda és Izráel bátorsággal, kiki mind az ő szőlőtője és fügefája alatt. Dántól fogva Bersebáig; Salamonnak minden idejében” (1Királyok 4:25; Bírák 20:1).
Dán és Be’er Sheva között a különbséget nem csak a köztük levő távolság okozta. Dán például bőséges esőnek örvendett; a talajból feltörő víz a Jordán folyó egyik forrásvidékét alkotta, amint az a jobb oldali képen is látható. Mennyire más volt Be’er Sheva, hiszen száraz területen feküdt a tengerpart és a Holt-tenger déli része között.
Az évi csapadékmennyiség mindössze 150—200 milliméter volt Be’er Sheva területén. Ennek ismeretében figyeld meg a Be’er Sheva tell-jét vagy dombját ábrázoló fenti képet.a A zöld azt mutatja, hogy a fénykép a téli, korlátozott mennyiségű esőzés után készült, amikor a Be’er Sheva körüli mezők rövid időre kizöldellnek. A közeli síkság nagyszerűen alkalmas volt — és még ma is alkalmas — a gabonatermesztésre.
Mivel ez a terület száraz volt, a Be’er Sheváról szóló bibliai beszámolók kihangsúlyozzák a kutak és a víz utáni jogot. A város az utak vagy a karavánutak mellett fekszik, amelyek a délre húzódó kietlen pusztaságot szelték át. Könnyű elképzelni, hogy az áthaladó vagy itt megálló utazóknak és állataiknak vízre volt szükségük. Itt nem tört fel a talajból a víz, mint Dánnál; itt csak kutakból nyerhettek vizet. A héber beʼerʹ szó valójában egy gödörre vagy egy kiásott mélyedésre utal, amelyben a földalatti vízkészletet vezették. Be’er Sheva jelentése: „A fogadalom kútja” vagy „A 7 kútja”.
Ábrahám és családja sokáig lakott Be’er Shevában és környékén, ők tudták, milyen jelentősége van a kutaknak. Amikor Sára szolgálólánya, Hágár a pusztába menekült, talán a kutakból vagy a beduinoktól — szándékozott vizet szerezni, akik a kutakat használták — hasonlóan a következő oldalon fent látható beduin asszonyhoz, aki vizet húz egy kútból a Sínai-félszigeten. Amikor Ábrahámnak később el kellett zavarnia Hágárt, ócsárló beszédű fiával együtt, jóindulatúan ellátta őket vízzel. És mi történt, amikor elfogyott a víz? „Megnyitá Isten az ő szemeit, és láta egy vízforrást, oda méne azért, és megtölté a tömlőt vízzel, és inni ada a gyermeknek” (1Mózes 21:19).
Honnan szerezte Ábrahám a vizet, amivel megtöltötte Hágár víztömlőjét? Talán abból a kútból, amelyet ásott, és amely mellé egy tamariszkuszfát ültetett (1Mózes 21:25–33). Azt mondják, a tudósok ma már értik, hogy Ábrahám miért választotta helyesen a tamariszkuszt, hiszen ennek a fának az apró levelei csak csekély nedvességet párologtatnak el, így a növény a vidék szárazsága ellenére jól megél. (Lásd a lenti képet.)
Ábrahám kútásása egy filiszteus királlyal folytatott vitával kapcsolatban került említésre. Az általános vízhiány miatt és amiatt a munka miatt, amit egy mély kút ásása igényelt, a kút értékes kincs volt. Akkoriban tulajdonképpen a tulajdonjog megsértését jelentette, ha valaki engedély nélkül használt egy kutat. (Vö. 4Mózes 20:17, 19.)
Ha ellátogatsz Tell Be’er Shevára, a délkeleti lejtőn belenézhetsz egy mély kútba. Senki sem tudja, hogy mikor vésték ki tömör sziklából, majd a felső részét (lásd lent) később kövekkel szilárdították meg. A modern kor régészei 30 méter mélységig tisztították ki, de még nem érték el az alját. Egyikük ezt a megfigyelést tette: „Csábítást érzek arra, hogy úgy következtessek: ez a kút volt . . . ’A fogadalom kútja’, ahol Ábrahám és Abimélek szövetséget kötött” (Biblical Archaeology Review).
Később a bibliai időkben Be’er Sheva nyilvánvalóan nagyobb, erődítménynek számító várossá lett hatalmas városkapuval. Létezésének és sikereinek kulcsa azonban a mély kútjából fakadó életadó vízben rejlett.
[Lábjegyzet]
a Tell Be’er Sheva felnagyított képét lásd Jehova Tanúi 1993. évi naptárá-n.
[Kép forrásának jelzése a 24. oldalon]
Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.
[Kép forrásának jelzése a 25. oldalon]
Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.