Olvasók kérdései

Mivel a New World Translation of the Holy Scriptures gyakran említi „az apátlan fiú” kifejezést, vajon ez kevesebb törődést mutat a leányok iránt?

Természetesen nem.

A New World Translation of the Holy Scriptures „az apátlan fiú” kifejezést használja sok olyan versben, amely kifejezésre juttatja Isten törődését azokkal a gyermekekkel, akiknek hiányzik az egyik szülőjük. Isten világossá tette ezt a törődést az Izraelnek adott törvényekben.

Isten például kijelentette: „Egy özvegyet vagy árvát [apátlan fiú, NW] se nyomorítsatok meg. Ha nyomorgatod azt, és hozzám kiált, meghallgatom az ő kiáltását. És felgerjed haragom, és megöllek titeket fegyverrel, és a ti feleségeitek özvegyekké lésznek, a ti fiaitok pedig árvákká [apátlan fiú, NW]” (2Mózes 22:22–24). „Az Úr, a ti Istenetek, isteneknek Istene, és uraknak Ura; nagy, hatalmas és rettenetes Isten, a ki nem személyválogató, sem ajándékot el nem fogad. Igazságot szolgáltat az árvának [apátlan fiú, NW] és az özvegynek” (5Mózes 10:17, 18; 14:29; 24:17; 27:19).

Számos Biblia változat „apátlan gyermek” vagy „árva” kifejezést használ ezekben a versekben, így a fiúkat és a leányokat is beleértve. Ezek a fordítások azonban figyelmen kívül hagynak egy jellegzetességet, amely az alapul szolgáló héber (ya·thóhm) szóban található, amely hímnemben áll. Ehelyett a New World Translation of the Holy Scriptures az „apátlan fiú(k)” pontos fordítást használja, mint például a Zsoltárok 68:6-ban is, amely így szól: „Árváknak [apátlan fiú, NW] atyja, özvegyeknek bírája az Isten az ő szentséges hajlékában.” Ha hasonló érzékenységgel reagálunk az alapul szolgáló héber szövegre, akkor a Zsoltárok 68:11-ben előforduló egyik nőnemű ige a következő fordítás mellett szól: „A jó hírt közlő asszonyok egy nagy sereg” (NW, [68:12, Károli]).a

Még ha az „apátlan fiú” is az alapvető fordítása a ya·thóhm szónak, ezt nem kell úgy tekinteni, mint ami azokkal a leányokkal való törődés elmulasztását sugalmazza, akiknek hiányzik az egyik szülőjük. Az idézett, és más szövegrészek is megmutatják, hogy Isten népe buzdítást kapott arra, hogy gondoskodjon a nőkről, az özvegyekről (Zsoltárok 146:9; Ésaiás 1:17; Jeremiás 22:3; Zakariás 7:9, 10; Malakiás 3:5). Isten a Törvénybe bele is foglalt egy beszámolót egy bírói döntésről, amely örökséget biztosított Czélofhád apátlan leányai számára. Ez a határozat rendeletté lett hasonló helyzetek kezelésére, ezáltal védelmezve az apátlan leányok jogait (4Mózes 27:1–8).

Jézus nem tett különbséget a nemek között, amikor kedvességet mutatott a gyermekek iránt. Ehelyett ezt olvassuk: „kisgyermekeket vittek hozzá, hogy megérintse őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak. Amikor ezt Jézus észrevette, megharagudott, és így szólt hozzájuk: »Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba.« Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket” (Márk 10:13–16, Újfordítású revideált Biblia).

Az itt „kisgyermekek”-nek fordított görög szó semleges nemben áll. Egy neves görög lexikon azt mondja, hogy ezt a szót „fiúkra és leányokra is alkalmazzák”. Jézus minden gyermek, fiú és lány iránt a Jehováénak megfelelő érdeklődést tükrözött vissza (Zsidók 1:3; vö. 5Mózes 16:14; Márk 5:35, 38–42). Így el kell ismerni, hogy az „apátlan fiúkkal” való törődésre vonatkozó tanács a Héber Iratokban egyenértékű azzal az útmutatással, hogy hogyan kell törődnünk bármely gyermekkel, akinek hiányzik az egyik vagy mindkét szülője.

[Lábjegyzet]