Tegyünk nyilvános kijelentést Jehova nevéről
„Mutassuk be . . . Istennek szüntelenül a dicséret áldozatát, vagyis az ajkak gyümölcsét, amelyek nyilvános kijelentést tesznek az ő nevéről” (ZSIDÓK 13:15, NW).
1. Minek a megtételére buzdította Hóseás izraelita társait?
JEHOVA prófétája, Hóseás létfontosságú üzenetet mondott el izraelita társainak. Időszámításunk előtt a nyolcadik században arra figyelmeztette akaratos kortársait, hogy térjenek meg. Így buzdította őket: „Vigyetek veletek beszédeket, és térjetek vissza az Úrhoz! Mondjátok néki: Végy el minden álnokságot! És fogadd el azt, a mi jó, és ajkaink tulkaival áldozunk néked” (Hóseás 14:3). Amikor Hóseás arra buzdította a népet, hogy ajánlja fel Jehovának „ajkai tulkait”, próféciájával arra bátorította az izraelitákat, hogy bánják meg bűnüket, és az őszinte dicséret áldozatait mutassák be Istennek.
2. Milyen áldozat bemutatására buzdította Pál apostol a keresztényeket?
2 Jehova Tanúi is felajánlják ma „ajkuk tulkait”. Pál apostol figyelmeztetését is megszívlelik, aki Hóseás próféciájának ezekre a szavaira utalt, amikor ezt írta: „Mutassuk be általa [Jézus Krisztus által] Istennek szüntelenül a dicséret áldozatát, vagyis az ajkak gyümölcsét, amelyek nyilvános kijelentést tesznek az ő nevéről” (Zsidók 13:15, NW). Isten szolgái tehát örömmel dicsérik Jehovát a Királyság-prédikáló tevékenységük során (Máté 24:14).
3. Hogyan ajánlhatjuk fel Jehovának a „dicséret áldozatát”, és kiknek a tevékenységeit fogjuk most megvizsgálni?
3 A tökéletlen emberek számára ki nem érdemelt kiváltság, hogy nyilvános kijelentést tehetnek Jehova nevéről. Mennyire boldogok vagyunk, hogy Istenről beszélhetünk másoknak, ezáltal „dicséret áldozatát”, vagyis „ajkunk tulkait” mutatjuk be Jehovának! Ahhoz, hogy ma buzgón tudjuk prédikálni nyilvánosan a Királyság jó hírét, vizsgáljuk meg, mit mond a Biblia Isten prófétáiról és Jehova más szolgáiról. Sok olyan dolgot tanulhatunk életmódjukból, amely segítségünkre lesz majd, hogy örömmel végezzük prédikálótevékenységünket (Róma 15:4).
A próféták szerepe
4., 5. a) A Biblia eredeti nyelvein alapvetően mit jelentenek a „próféta” kifejezéssel fordított szavak? b) Mi mutatja, hogy a prófétáknak kiemelkedő szerepük volt Isten elrendezésében?
4 Jehova prófétáinak állt kiváltságukban, hogy nyilvánosan hirdethették üzenetét. A héber „próféta” (na·ví’) szó etimológiája bizonytalan, de a Bibliában való használata arra utal, hogy az igaz próféták Jehova szószólói voltak, Istennek emberei, ihletett üzenetekkel. A „próféta” kifejezéssel fordított görög (pro·fé·tes) szó pontos jelentése: „kikiáltó”, aki valaki „szemébe” vagy „előtt” elmond valamit. A próféta olyan valaki, aki isteni eredetűnek tartott üzeneteket hirdet ki. Isten igaz prófétái gyakran, de nem mindig, előre megmondták a jövő eseményeit.
5 Azzal kapcsolatban, milyen kiemelkedő szerepe volt a prófétáknak Isten elrendezésében, a M’Clintock and Strong’s Cyclopædia kijelenti: „Néha kikérték a tanácsukat . . . De sokkal gyakrabban ők maguk éreztek belső késztetést arra, hogy az emberekhez beszéljenek, anélkül hogy tanácsukat kérték volna, s nem féltek kiállni olyan helyeken, ahol megjelenésükkel felháborodást és erőszakot válthattak ki” (VIII. kötet 640. oldal). Vizsgáljunk meg néhány példát, mi indította a prófétákat arra, hogy ilyen bátran kiálljanak.
Érzések és indítékok
6., 7. Mit etetett meg Jehova a prófétájával, Ezékiellel, s milyen volt a hatása?
6 Jeruzsálem i. e. 607-ben bekövetkezett pusztulása előtt Isten Ezékiel próféta által beszélt a babiloni fogságban lévő zsidókhoz. Jehova így szólt Ezékielhez: „Emberfia, edd meg, amit itt találsz! Edd meg ezt a tekercset, azután menj, és szólj Izráel házához!” Ezékiel engedelmeskedett. Ezt mondta: „Kinyitottam a számat, ő pedig megetette velem azt a tekercset. Ezt mondta nekem: Emberfia, rakd tele a hasadat, töltsd meg a gyomrodat ezzel a tekerccsel, amelyet adok neked! Meg is ettem, és olyan édes volt a számban, mint a méz” (Ezékiel 3:1–3, Újfordítású revideált Biblia).
7 Szervezetünk tápanyagokat von ki az ételből, amelyet megeszünk, és bizonyos értelemben a részünkké válnak. Ehhez hasonlóan az a „tekercs”, amelyet Ezékiel megevett — vagyis Jehova üzenete, amelyről a prófétának kijelentést kellett tennie — a részévé vált, amely hatással volt az érzelmeire. Isten szavai oly felkavarólag hatottak Ezékiel legbensőbb érzelmeire, hogy azoknak nyilvános kijelentése örömet jelentett neki. Ha Jehova Tanúja vagy, élvezetet találsz Isten üzenetének nyilvános kijelentésében?
8., 9. Mi késztette Ámóst arra, hogy prófétáljon?
8 Vizsgáljuk meg Ámós próféta esetét is. Mivel i. e. a kilencedik században élt, az elsők között volt a héber próféták közül, akik olyan bibliai könyvet írtak, amelyet róluk neveztek el. Ezékielhez hasonlóan Ámós is nyíltan hirdette Jehova szavát. Nos, az „így szól az Úr” kifejezés 11-szer ismétlődik meg a nevét viselő könyvben! (Ámós 1:3, 6, 9, 11, 13; 2:1, 4, 6; 3:12, Úf; 5:4; 7:17). Ámós szükségesnek érezte, hogy nyilvános kijelentést tegyen Isten szavairól.
9 Isten prófétájaként Ámós úgy reagált az isteni kijelentésekre, hogy gyorsan cselekedett. Ámóson keresztül ezt mondta Isten: „Ordít az oroszlán: ki ne rettegne? Az én Uram, az Úr szólt: ki ne prófétálna?” (Ámós 3:8). A próféta ellenállhatatlan vágyat érzett rá, hogy kijelentést tegyen Jehova üzenetéről.
10. Hogyan reagálnak Jehova mai szolgái, ha prédikálómunkájuk ellenségeskedésbe ütközik?
10 Jehova oroszlán módjára ítéletüzeneteket harsog a jelen gonosz világrendszer felett. Ámóshoz hasonlóan Jehova modernkori szolgái is arra éreznek indíttatást, hogy nyilvánosan jelentsék ki Isten szavait. Még ha ellenállók fenyegetik is őket, akkor is Péter és János apostol példáját követik, akik erélyesen kijelentették: „nem tehetjük, hogy a miket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk.” Az apostolok még azt is kijelentették határozottan: „Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek” (Cselekedetek 4:20; 5:29). Mi a helyzet velünk? Jó, ha megvizsgáljuk, milyen érzéseket táplálunk aziránt, hogy nyilvános kijelentést tegyünk Jehova nevéről.
„A szívnek teljességéből”
11. Minek kellene arra ösztönöznie bennünket, hogy állhatatosan kitartsunk Jehova nevének nyilvános kijelentésében?
11 Jehova prófétái kétségtelenül hálásak voltak kiváltságaikért. Jehova iránt érzett hasonló hálának kellene minket is arra indítania, hogy nyilvános kijelentést tegyünk a nevéről. A Zsoltárok 145:1, 2 a következőket mondja: „Magasztallak téged, Istenem, királyom, és áldom nevedet örökkön örökké! Minden napon áldalak téged, és dicsérem neved örökkön örökké!” Visszatükrözik e szavak a te hozzáállásodat? A rendszeres bibliatanulmányozás segít elmélyíteni a nagyraértékelést aziránt, amit Jehova tett, tesz és még tenni fog értünk. Ha pedig a családdal együtt tanulmányozzuk a Bibliát, vajon nem azt tapasztaljuk, hogy Isten Szava erőt fejt ki, és arra késztet minket, hogy beszéljünk róla és a szándékairól? (Zsidók 4:12). Ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk kijelentést tenni Jehova nevéről, arra is szükségünk van, hogy teljes mértékben használjuk fel a keresztény kiadványokat, amelyekről Jehova Isten a felkent „hű és értelmes rabszolgán” keresztül gondoskodik (Máté 24:45–47, Vida fordítás).
12. Hogyan segíthetnek a keresztény összejövetelek és az elmélkedés a nyilvános kijelentésben?
12 Ha hálás szívvel szeretnénk Jehovát dicsérni, szükséges részt vennünk rendszeresen a keresztény összejöveteleken. Jehova népéből mindenkinek meg kellene fogadnia Pál apostol figyelmeztetését: „ügyeljünk egymásra, a szeretetre és jó cselekedetekre való felbuzdulás végett, el nem hagyván a magunk gyülekezetét, a miképen szokásuk némelyeknek, hanem intvén egymást annyival inkább, mivel látjátok, hogy ama nap közelget” (Zsidók 10:24, 25). Rendszeresen jelen vagy a keresztény összejöveteleken? Gyakran beszélsz az Írásokban található igazságokról, nagyszerű tapasztalatokról és a teokratikus növekedés szívmelengető híreiről, amelyeket Isten népének összejövetelein hallasz? Ha vonakodva beszélsz Jehováról és a szándékairól, szakíts időt arra, hogy a Szaván elmélkedjél, és hogy ezáltal gondolatai mélyen bevésődjenek a szívedbe (Zsoltárok 77:13; 143:5). Igen, mind a keresztény összejövetelek, mind pedig a rendszeres elmélkedés Isten Szaván segítségedre lesz abban, hogy csodálatos kiváltságnak érezd Jehova nevének nyilvános kijelentését.
13. Hogyan ’hozunk elő jót’ a szívünkből?
13 Jehova iránt érzett hálával telt szívvel jó dolgokat hozunk elő. „A jó ember az ő szívének jó kincséből hoz elő jót — magyarázta Jézus —; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincséből hoz elő gonoszt: mert a szívnek teljességéből szól az ő szája” (Lukács 6:45). Milyen módon ’hozhatnánk elő jobbat’, ha nem azáltal, hogy nyilvános kijelentést teszünk Jehova nevéről, és beszélünk szándékairól a szomszédainknak, rokonainknak — valójában mindenkinek, akivel csak találkozunk?
A nyilvános kijelentés eredményei
14. a) Mit tapasztalhat a Királyság-üzenet megvallója és hallgatója? b) Mi valósul meg a Királyság-prédikáló munka által?
14 Isten prófétái örömüket lelték a szolgálatukban, fogékony hallgatóik pedig hasznot merítettek beszédükből. Ehhez hasonlóan a Királyság-üzenet nyilvános kijelentése nagy örömet szerez hirdetőinek (Cselekedetek 20:35). S mily nagy mértékben javára van az üzenetet megbecsülő hallgatóknak! A jó hír elfogadása segít az embereknek legyőzni a depressziót, vagy legalábbis küzdeni ellene. A gyászolók örülnek a kilátásba helyezett feltámadásnak. A káros szenvedélyeknek hódolók megmenekülnek a nikotin, a heroin és más függőséget okozó anyagok rabságából. Sokan felemelkednek erkölcsi téren, s mindenki, aki elfogadja a Biblia igazságát, szellemi szabadságot nyer (János 5:28, 29; 8:32). A Királyság, vagyis az emberiség egyetlen reményének hirdetése arra is szolgál, hogy figyelmeztesse a gonoszt, miközben örömteljes reakciót vált ki a tiszta szívűekben. Ezáltal az emberek különválnak vagy az „örök levágásra”, vagy az „örök életre”, amikor elérkezik az isteni ítélet e gonosz világ felett (Máté 24:14; 25:31–46, NW; Ezékiel 33:1–9; 1Timótheus 2:3, 4). Prédikálómunkánk páratlan megmentő tevékenység, a legalaposabb és a legszélesebb körben elterjedt nyilvános kijelentés, amelyet valaha is tettek a földön!
15. Mit tehetünk azért, hogy segíteni tudjunk azoknak, akik még „méltók” lehetnek a területünkön?
15 Jehova modernkori Tanúiként örömmel és engedelmességgel szolgáljuk égi Atyánkat (Róma 12:11). Éppen ezért boldogan szakítunk arra időt rendszeresen, hogy elfoglaljuk magunkat a jó hír nyilvános és házról házra végzett prédikálómunkájában (Cselekedetek 5:42; 20:20). A világból mindenhonnan érkeznek beszámolók, amelyek azt mutatják, hogy vannak még „méltók” a területünkön. Az embereket különbözőképpen érintik a világban bekövetkező változások. Sokan hirtelen menekültekké válnak, és idegenek egy külföldi országban. Lehet, hogy a mi tanúskodási területünkön is vannak néhányan közülük. Ha igen, tegyünk meg mindent, amit csak tudunk, hogy segítsük őket szellemileg, midőn állhatatosan kitartunk a „jó hír szent munkájában” (Róma 15:16, NW). Néhány keresztény más nyelvet is megtanult, hogy kijelentést tudjon tenni a Királyság jó híréről ezeknek az embereknek.
16. Mi segíthet abban, hogy ki tudjunk tartani állhatatosan Jehova nevének kijelentésében?
16 Isten prófétái közül sokaknak nehéz volt a megbízatása. Nem volt könnyű nekik olyan emberek előtt kijelentést tenni az isteni üzenetről, akik nem voltak fogékonyak rá. Ehhez hasonlóan nem mindenki találja könnyűnek, aki átadta magát Jehovának, hogy nyilvános kijelentést tegyen az Ő nevéről, különösen azokon a területeken, ahol többnyire nem fogékonyak az emberek. Ha azonban bizakodunk, amely bizalom Isten Szavának imateljes tanulmányozásából és a Jehovától jövő erőből fakad, akkor ki tudunk tartani állhatatosan a Királyság-üzenet kijelentésében (Filippi 4:13, Vi; Jelenések 14:6). Mit tanulhatunk még ezzel kapcsolatban Jehova prófétáitól és más ókori szolgáitól?
Társak a szántóföldi szolgálatban
17. Milyen Írás szerinti példákat látunk arra, hogy Isten szolgálatában voltak hasznos társaságok?
17 Isten prófétájának, Mózesnek eleinte bátyja, Áron segített, hogy el tudja látni feladatát. Jehova a következőket mondta Mózesnek: „[Áron] beszél majd helyetted a néphez és ő lesz néked száj gyanánt” (2Mózes 4:16). Gondolj vissza Illés és Elizeus napjaira is, amely „a próféták fiainak” virágkora volt. Valószínűleg Isten szolgáinak olyan csoportjait alkották, akik együtt dolgoztak, és kétségtelenül élvezték egymás kellemes társaságát (2Királyok 2:3–5; 4:38; vö. 1Sámuel 10:5, 10). Természetesen Mózes, Áron és „a próféták fiai” nem a Királyság jó hírének kijelentésével foglalkoztak. Ennek ellenére hasznosnak találták egymás társaságát. Évszázadokkal később Jézus Krisztus kiküldte 70 tanítványát a szolgálatba „kettőnként”, akiknek kétségtelenül javára vált az így nyert társaság (Lukács 10:1–16; vö. Cselekedetek 17:10, 11; 20:20).
18. Hogyan bizonyul hasznosnak ma a szolgálatban, ha társunk van?
18 Az 1953-as évben Jehova Tanúi egy olyan programba kezdtek, amelynek keretében a Királyság-hírnökök együtt munkálkodnak a szántóföldi szolgálatban. Természetesen ezt nem csupán a társaság kedvéért tették. Ez a kiképző program azért volt, hogy Isten szolgáit a jó hír még hatékonyabb tanítóivá és prédikálóivá tegye. Ezt a célt tartva szem előtt, tapasztaltabb Királyság-hírnökök vettek részt a szolgálatban az újabbakkal. Ez a házról házra végzett kiképző program nagyon hasznos, és segít Jehova népének, hogy fejlődjön Isten nevének nyilvános kijelentésében (1Timótheus 4:16). Ma a biztonság szempontjából is tanácsosabb a keresztényeknek, ha „kettőnként” végzik a szolgálatot, különösen néhány területen.
19. Mit tartsunk szemünk előtt a szolgálatban kitűzött személyes célokkal kapcsolatban?
19 Akár hívőtársaddal munkálkodsz a szolgálatban, akár egyedül mész házanként, tégy erőfeszítéseket a személyes célok kitűzésében. Ezeknek reálisaknak és elérhetőeknek kell lenniük. Segítségre van szükséged, hogy a bevezetésedet úgy tudd alkalmazni, hogy az felkeltse a területeden élő emberek érdeklődését? Ha igen, egy úttörővel, azaz teljes idejű Királyság-hirdetővel mehetnél együtt, vagy egy olyan hírnökkel, aki különösen eredményes a jó bevezetések alkalmazásában. Társad segítségedre lehet a felkészülésben és abban, hogyan használd A mi Királyság-szolgálatunkban vagy az Érveljünk az Írásokból című könyvben felvázolt bevezetőket. Amikor együtt tanúskodtok házról házra, gondosan figyeld meg, hogyan vezeti be a társad a beszélgetést. Majd próbálkozz te magad is hasonló bevezetővel, egészen addig, míg ügyessé nem válsz a szolgálatnak ebben az ágában.
20., 21. Mi teheti a szántóföldi szolgálatban a társaságot különösen hatékonnyá?
20 Mi legyen akkor, ha segítségre van szükséged ahhoz, hogy hatékony újralátogatásokat tudjál tenni egy házi bibliatanulmányozás elkezdését tartva szem előtt? A gyülekezeti könyvtanulmányozás-vezető segítségével intézkedéseket lehet tenni, hogy olyan Királyság-hírnökkel munkálkodjál a szántóföldi szolgálatban, aki elég eredményes a bibliatanulmányozások bevezetésében. Ne légy csendestárs, amikor együtt végzitek az újralátogatásokat. Ehelyett, miután a társad megmutatta, hogyan kezeli a helyzetet a látogatás során, talán hasznosnak találod, ha hasonló módon tárod fel mondanivalódat, amikor a következő újralátogatást végzitek. Társad melletted lesz, hogy segítsen, és tanácsokat adjon majd utána. (Vö. Galátzia 6:6.)
21 Az ilyen szerető támogatás, amelyet társad a szántóföldi szolgálatban nyújt, segítségedre lehet, hogy elérd céljaidat a szolgálatban. Ez a segítség, és a végtelen hála, amelyet azért érzel, mert Jehova szerető-kedvességében megengedi, hogy ezt a kiváltságos munkát végezd, lehetővé teszi majd, hogy még hatékonyabb legyél a Királyság-prédikáló tevékenységeidben. Bárcsak ápolnád ezt a kiváltságodat, hogy Jehovát áldhatod, mindig jót mondva róla, és azáltal hogy rendszeresen nyilvános kijelentést teszel a nevéről (Zsoltárok 145:1, 2, 9–13).
22. Milyen kérdéseket segít megválaszolni a következő tanulmányunk?
22 Jehova Tanúiként újra meg újra meglátogatjuk az embereket a házról házra végzett szolgálatunk során. Sokan hallgatnak a jó hírre, nagyra értékelve azt. Néhányan azonban vonakodva hallgathatják a Királyság-üzenetet. Mit tehetünk ilyen helyzetekben? Hogyan tarthatunk ki állhatatosan abban a munkában, amellyel Jehova megbízta népét? Milyen Írásokon alapuló példák segíthetnek vagy vezethetnek bennünket? A következő cikk választ ad ezekre a kérdésekre.
Megértetted a következő pontokat?
◻ Mit mondott Hóseás és Pál apostol az Istennek felajánlott áldozatokról?
◻ Mi késztette Ezékielt és Ámóst arra, hogy prófétáljon?
◻ Hogyan tekintsük Királyság-prédikáló munkánkat?
◻ Hogyan válhat javunkra a szántóföldi szolgálatban, ha társunk van?
[Képek a 13. oldalon]
A szolgálat megjobbításában segíthet, ha céltudatosan választjuk meg a társunkat