Általános a halottaktól való félelem
A nap már rég lenyugodott. Egy kicsit később mész haza, mint szeretnéd. Ahogyan útközben elmész a helybeli temető mellett, a szíved egy kicsit gyorsabban kezd verni. A sötét éj csendjében még a legapróbb neszt is észleled. Hirtelen távolról egy éles, ijesztő hangot hallasz. Meggyorsítva lépteidet — és gyorsabban dobogó szívvel — igyekszel hazaérni az otthon biztonságába.
JÁRTAK már át nyugtalan érzések, amint egy temetőben vagy annak közelében voltál? Ha igen, valószínűleg egy olyan vallásos elképzelés befolyásolt téged, ami világszerte elterjedt — vagyis hogy a halottak szelleme segíteni, illetve ártani tud az élőknek.
Sok babonás szokás fejlődött ki annak a hiedelemnek a következményeként, hogy a halottaknak szükségük van az élők segítségére, vagy hogy árthatnak az élőknek, ha azok nem békítik meg őket. Néhány latin-amerikai országban például sokaknak szokása, hogy kis kunyhót készít egy kereszttel azon a helyen, ahol egy személy baleset következtében meghalt. Az emberek gyertyát gyújtanak, virágokat visznek oda, ezzel is szeretnék kimutatni érdeklődésüket, illetve szeretnének segíteni a halott személy lelkén vagy szellemén. Néhány esetről olyan beszámolók terjengenek, hogy az imáikra „természetfeletti módon” kaptak választ, és ezért az emberek kezdenek rendszeresen ellátogatni az animita helyére, a halott személy lelkének vagy szellemének készített kis kunyhóhoz. Itt mandast, vagyis ígéreteket tesznek arra, ha a megholt segít nekik elérni vagy megszerezni valamit — ez lehet egy csodálatos gyógyulás is —, különleges módon fogják kimutatni hálájukat. Máskor meg talán arról számolnak be, hogy egy ember lelke az éj sötétjében megjelenik, és ijesztgeti a jelenlévőket. Általában azt mondják, hogy ezek a lelkek a penandók, akik a múltban történt események miatt ijesztgetik az élőket.
Sok országban az emberek nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megbékítsék a halottak „szellemét”. Bonyolult ünnepségeket tartanak, áldozatokat mutatnak be, megnyugtató szavakat mondanak — mindezt abbeli erőfeszítésükben, hogy megakadályozzák a halott ember szellemének bosszúját. Úgy vélik, a szellem kiengesztelése jutalommal és áldásokkal jár a hátramaradottaknak.
„Sokan azt hiszik, hogy semmi sem történik »hétköznapi vagy természetes módon« — mondja egy afrikai beszámoló. — Bármi történjék is — legyen az akár betegség, szerencsétlenség, meddőség, gazdasági nehézség, túl sok eső vagy napsütés, baleset, családi megosztottság, halál — úgy vélik, hogy a láthatatlan szellemek okozzák mindezt, akiknek emberfeletti hatalmuk van.” Egy másik beszámoló a következőket mondja: „Az emberek azt hiszik, hogy az őseik szelleme valahol a mennyben lakik, és állandóan figyeli az életben maradtakat a földön. Úgy vélik, hogy őseiknek emberfeletti erejük van, amelyet arra is fel tudnak használni, hogy megáldják és védelmezzék rokonaikat a földön, és arra is, hogy megbüntessék őket, attól függően, mennyire tartják a rokonok tiszteletben a halottakat, illetve mennyire hanyagolják el őket.”
De ez vajon összhangban áll Isten Szavával? Mi a véleményed?
[Kép a 4. oldalon]
Egy „animita” Chilében