Mibe fog neked kerülni az üzleti tevékenység?
EGY dél-amerikai ország elnökének a feleségét azzal vádolták, hogy szerződések keretében több százezer dollárt folyósított azoknak a fedőcégeknek, melyeket családtagjai alapítottak meg. Indiában egy 38 éves tőzsdeügynököt letartóztattak és elkobozták luxuslakását, valamint 29 autóját, mert állítólag belekeveredett egy 1,6 milliárd dolláros bank- és értéktőzsde-botrányba. A Fülöp-szigetek egyik szigetén a lakosok ezrei illegális kézifegyvergyártással szerzik meg a megélhetésükhöz szükséges pénzt. Azért, hogy megmaradjanak ebben a hasznot hajtó üzletben, az a hír járja, hogy a hivatalnokokat általában megvesztegetik, hogy ne avatkozzanak közbe.
Igen, az üzleti tevékenység során fellépő becstelenség és csalás világszerte megfékezhetetlen. Ez gyakran az érintett emberek pozíciójába, hírnevébe, valamint pénzébe kerül.
Mi a helyzet veled? Te is üzleti tevékenységet folytatsz? Vagy azon gondolkozol, hogy belekezdj-e egy üzletbe? Mibe fog ez neked kerülni? Az üzleti tevékenység mindenképpen fog valamibe kerülni. Ez nem feltétlenül valami kifogásolható dolog. Bölcs dolog azonban, ha kiszámítod a költséget, mielőtt belevágsz egy üzleti vállalkozásba, vagy egy már meglévővel kapcsolatban döntéseket hozol (Lukács 14:28). A 31. oldalon lévő bekeretezett rész egy kis költségvetést mutat be, melyet bizonyára meg akarsz fontolni.
Világos, hogy az üzleti tevékenység nem egy egyszerű dolog. Egy kereszténynek szellemi és erkölcsi kötelezettségeket kell figyelembe vennie. Ki tudod fizetni a költségeket és szellemileg kiegyensúlyozott tudsz maradni? Vajon bizonyos költségek felül vannak azon, amelyeket erkölcsileg el tudsz fogadni? Melyik az a néhány alapelv, amely segítségedre lesz abban, hogy megállapítsd, melyik ár elfogadható és melyik nem?
Tartsd a maga helyén a pénzt!
Egy üzlet fenntartásához pénz szükséges, és remélhetőleg az üzlet elegendő anyagi eszközt hoz ahhoz, hogy fenntartsa valaki a családját. A pénzre irányuló célok azonban könnyen eltorzulhatnak. A kapzsiság is beléphet a képbe. Sok embernek minden más dolog csak másodlagos ott, ahol pénzről van szó. Mégis, a Bibliában a Példabeszédek könyvének egyik írója, Agur, kiegyensúlyozott nézőpontot fejezett ki, amikor ezt mondta: „szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel” (Példabeszédek 30:8). Felismerte annak értékét, hogy megelégedjünk azzal az elegendő mennyiséggel, mely a létszükségletünket fedezi — ahogy azt az üzleti életben néhányan mondják, nem akarta „megütni a főnyereményt”.
A kapzsiság ellenben azt okozhatja egy személynél, hogy elfelejti ezt az alapelvet, amikor egy úgynevezett bombaüzlet adódik. Egy fejlődő országban Jehova Tanúinak egyik utazószolgája ilyen esetről számolt be. Egy bizonyos vállalat, melynek szüksége volt beruházási tőkére, azt a látszatot keltette, hogy a részvényesek gyorsan — talán csupán néhány hónapon belül — megduplázhatják pénzüket. Ez a könnyű pénzszerzési lehetőség sokakat befektetésre indított. Az utazószolga ezt mondja: „Néhányan túlságosan felbuzdultak és beleugrottak ebbe. Nem mérlegelték eléggé a kérdést, és pénzt kértek kölcsön [a beruházáshoz].”
Ezzel ellentétben két személy, mielőtt befektetett volna, elment, hogy szemügyre vegye a vállalatot. Megtagadták azon kérésüket, hogy megnézzék a gyártóberendezéseket. Ez kétséget keltett bennük a vállalat jó hírnevét illetően. Védelmül szolgált nekik, mivel néhány héten belül lelepleződött egy szemmel láthatóan tisztességtelen terv, és az embereket letartóztatták. Gondold csak el, mibe került ez azoknak, akik előbb nem vizsgálták felül a helyzetet. Nem csupán pénzt vesztettek el, hanem még talán barátokat is, akik kölcsönadtak nekik, de akiknek nem tudták azt visszafizetni, amikor a terv összeomlott. Mennyire bölcs dolog pénzügyi dolgokban a Példabeszédek 22:3-ban lefektetett alapelvet megfogadni: „Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.”
Tartsd meg a szavadat!
Mi a helyzet akkor, ha az üzlet rosszra fordul? A Zsoltárok 15:4 elismerően beszél arról a személyről, aki megtartja a megállapodásait, még ha az nem jár is számára haszonnal: ’aki kárára esküszik, és mégsem változtatja meg.’ Könnyű megtartani a szót, amikor a dolgok jól mennek. De amikor valakinek ez anyagi hátránnyal jár, akkor a becsületessége próba alá kerül.
Emlékezz arra a bibliai példára, mely Józsué napjaiban történt. A gibeoniták addig mesterkedtek, míg Izráel törzsfői szövetséget kötöttek velük, és nem pusztították el őket. Valójában egy olyan nemzetnek voltak a részei, amelyre úgy tekintettek, mint Izráel nemzetét fenyegető veszedelemre. Amikor fény derült a cselre, „nem bánták őket Izráel fiai, mivelhogy megesküdtek vala nékik a gyülekezet főemberei az Úrra” (Józsué 9:18). Még ha ez a csoport ellenséges területről jött is, a törzsfők fontosnak érezték, hogy megtartsák szavukat. Az ezutáni események pedig megmutatják, hogy ez tetszett Jehovának (Józsué 10:6–11).
Még akkor is ragaszkodsz az üzleti megállapodásaidhoz és szerződéseidhez, ha a dolgok nem úgy mennek, mint ahogyan azt vártad?a Ha így teszel, akkor még inkább Jehovához fogsz hasonlítani, aki mindig megtartja szavát (Ésaiás 55:11).
Légy becsületes
A mai üzleti világban a becsületesség olyan, mint egy kihalófélben lévő, vagy már kihalt állatfaj. Olyan személyek, akik hasonló üzleti tevékenységekben vesznek részt mint te, tisztességtelen eszközökhöz nyúlhatnak, hogy növeljék a jövedelmüket. Talán a reklámozásban követnek el becstelenséget. Visszaélhetnek egy másik vállalat nevével, és a saját termékeiken tüntethetik fel azt. Vagy egy rosszabb minőségű árut mutatnak be úgy, mintha az volna a legkiválóbb minőségű. Mindezek a becstelenség formái. Akik ezeket teszik, olyanok, mint a „gonoszok”, akik — Aszáf szerint — kétségtelenül tisztességtelen módon „vagyont gyűjtenek” (Zsoltárok 73:12).
Te mint keresztény, meg nem engedett módszereket alkalmazol? Vagy inkább a bibliai alapelvek irányítanak, mint például: „senkit meg nem bántottunk, senkit meg nem rontottunk, senkit meg nem csaltunk”; „lemondtunk a szégyen takargatásáról, mint a kik nem járunk ravaszságban”; „útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok”? (2Korinthus 4:2; 7:2; Példabeszédek 20:23). Emlékezz arra, hogy a becstelenséget nem más mint Sátán, az Ördög, a „hazugság atyja” hozta létre (János 8:44).
Néhányan talán kifogásolják ezt, és azt mondják: „Nehéz talpon maradni az üzletben, ha valaki nem használ tisztességtelen eljárást, ugyanúgy mint mások.” Ez az a helyzet, amikor a keresztény ki tudja mutatni Jehovába vetett hitét. A becsületesség próba alá kerül, ha valamilyen árat kell érte fizetni. Azt állítani, hogy az ember képtelen megélni anélkül, hogy becstelen lenne, annyi mintha azt mondanánk: Isten nem gondoskodik azokról, akik őt szeretik. Az, aki valóban hitet gyakorol Jehovában, tudja hogy Isten tud gondoskodni szolgáiról, bármilyen országban és bármilyen helyzetben is legyenek azok (Zsidók 13:5). Igaz, hogy az ilyen személynek talán egy kicsit kevesebb keresettel kell beérnie, mint annak, aki tisztességtelenül jutott hozzá, de nem jobban megéri ezt az árat kifizetni azért, hogy elnyerjük Isten áldásait?
Emlékezz arra is, hogy a becstelenség olyan mint egy bumeráng, melyet amikor elvetnek, visszatér ahhoz, aki eldobta azt. Ha egy üzletember tisztességtelennek bizonyul, a vásárlók és a szállítók gyakran elpártolnak tőle. Egyszer talán becsaphatja őket, de többé már nem. Másrészről egy becsületes üzletember általában elnyeri mások tiszteletét. Légy óvatos, nehogy az a hamis érvelés befolyásoljon, hogy „Mindenki más ezt teszi, így hát minden rendben.” A Biblia alapelve ez: „Ne indulj a sokaság után a gonoszra” (2Mózes 23:2).
Tegyük fel, hogy a régi üzlettársad nem keresztény testvéred, és nem mindig tartja be a bibliai alapelveket. Helyénvaló volna ezt annak mentségéül felhasználni, hogy kibújj a saját felelősséged alól, amikor valami Írás-ellenes dolgot tesz meg? Emlékezz Ádám és Saul példájára. Ők inkább engedtek a mások részéről jövő nyomásnak, majd pedig társaikat hibáztatták, semhogy elkerülték volna a bűnt. Milyen drága árat fizettek érte! (1Mózes 3:12, 17–19; 1Sámuel 15:20–26).
Helyes üzleti kapcsolatban állj hittársaiddal
Meg van annak is az ára, ha fontolóra veszed az olyan üzletbe való belekezdést, amelyben azon társaiddal van dolgod, akik Jehova imádói? Amikor Jeremiás próféta saját unokatestvérétől megvásárolt egy mezőt az otthonában, Anatótban, nem csupán az történt, hogy odaadta neki a pénzt és kezet rázott vele. Ehelyett inkább ezt mondta: „beírám levélbe és megpecsétlém, és tanúkat is állíték, és megmérém a pénzt mérlegen” (Jeremiás 32:10). Ha ilyenfajta írásos megállapodást kötünk, ezzel megelőzhetjük a félreértéseket, melyek később adódhatnak, amikor a körülmények megváltoznak.
De mi történik akkor, ha úgy látszik, hogy egy keresztény testvér tisztességtelenül bánt veled az üzleti tevékenység során? Bíróságra kellene menned? A Biblia világosan beszél erről a dologról. „Merészel valaki ti közületek, ha peres dolga van a másikkal, az igaztalanok előtt törvénykezni, és nem a szentek előtt?” — kérdezte Pál. Mi a helyzet akkor, ha egy problémát nem oldanak meg azonnal megfelelő módon? Pál még hozzáfűzte: „az is gyarlóság ti bennetek, hogy törvénykeztek egymással. Miért nem szenveditek inkább a bántalmazást [igazságtalanságot, NW]? Miért nem tűritek inkább a kárt?” Gondolj csak bele, hogy mennyire megbélyegezné a keresztény szervezetet, ha a kívülállók azt hallanák, hogy az igaz keresztények bírósági perre mennek! Lehetséges, hogy ilyen esetekben a pénz szeretete, mintsem a testvér iránt érzett szeretet válik erősebbé? Vagy lehetséges, hogy egy személy becsületén csorbát ejtettek, és a megtorlás gondolata foglalkoztatja leginkább? Pál tanácsa azt mutatja, hogy ilyen esetekben jobb volna, ha elszenvednénk a veszteséget, minthogy a bíróságra menjünk (1Korinthus 6:1, 7; Róma 12:17–21).
Természetesen van Írás szerinti módja az ilyenfajta, gyülekezeten belüli vitatkozások elrendezésének (Máté 5:37; 18:15–17). Minden érintett testvérnek segítve az ajánlott lépések követésében, a keresztény felvigyázók néhány hasznos tanácsot adhatnak. Az ilyen beszélgetések során könnyűnek látszhat egyetérteni a bibliai alapelvekkel, de ezután valóban kimutatod, hogy azzal a szándékkal hallgattad meg azt, hogy megfogadod az adott tanácsot? Az Isten és keresztény társaink iránti szeretet arra fog ösztönözni bennünket, hogy ekképpen cselekedjünk.
Kétségtelen, hogy valamilyen költséggel fog járni az üzleti tevékenység. Remélhetőleg az ár, melyet kifizetsz, ésszerű lesz. Amikor döntésekkel, vagy bármilyen megkérdőjelezhető helyzettel állsz szemben, tartsd észben, hogy sok dolog van az életben, amely sokkal értékesebb, mint a pénz. Ha a pénzt a maga helyén tartjuk, megtartjuk a szavunkat, becsületesek vagyunk, és ha keresztényi módon viselkedünk az üzlettársainkkal, ezzel azt biztosítjuk, hogy az üzlet nem fog több időt és pénzt követelni annál, mint amennyi szükséges, és ugyanakkor megőrizhetjük a barátságokat, a jó lelkiismeretet és a nagyszerű kapcsolatot Jehovával.
[Lábjegyzet]
a Az Ébredjetek! 1988. május 8-ai [ang.] számának 11—13. oldalán található „Az én szavam, az én kötelezettségem” című cikkben figyelj meg egy modernkori példát arra, hogy egy személy megtartotta a szavát, amikor üzleti dolgokról volt szó.
[Kiemelt rész a 31. oldalon]
Azok a dolgok, melyekbe az üzleti tevékenységed kerülhet
Idő: Az ember saját üzletének az irányítása majdnem mindig több idővel jár, mint az, ha egy gyárnál alkalmazottként dolgozik. Felborítja az időtervedet, kevesebb időt hagyva a fontos szellemi tevékenységekre? A dolgok pozitív oldalát szemlélve, úgy tudod intézni a dolgokat, hogy több időt tölts el Isten akaratának cselekvésével? Ha igen, az nagyszerű. De légy óvatos! Ezt könnyebb mondani, mint megtenni!
Pénz: Pénz kell ahhoz, hogy pénzt keress. Milyen beruházás szükséges az üzletedhez? Megvan már a pénzalapod? Vagy kölcsön kell kérned? Megengedheted magadnak, hogy elveszíts valamennyit? Vagy a költség több annál, mint amit el tudsz viselni, ha a dolgok nem mennek úgy, ahogyan azt vártad?
Barátok: Mivel a mindennapi ügyletek során problémák merülnek fel, sok vállalkozó üzleti tevékenysége a barátságokba került. Jóllehet meg van arra a lehetőség, hogy barátokat szerezz, de ugyanúgy annak is meg van a nagy valószínűsége, hogy próbára teszed a kapcsolataidat. Mi a helyzet akkor, ha ezek a barátok a keresztény testvéreink?
Jó lelkiismeret: Mai világunkban az üzleti tevékenység elkezdése általában „foggal körömmel”, vagy „Mi nekem ebből az hasznom?” beállítottsággal történik. Több mint 70 százaléka azoknak az európai diákoknak, akikkel felmérést készítettek, azt állítja, hogy csak kevéssé számít, vagy pedig egyáltalán nem számít az üzleti életben az erkölcs. Nem is csoda akkor, hogy a csalás, a tisztességtelenség és a kétes üzleti gyakorlatok megszokottá váltak. Te is kísértést érzel arra, hogy az árral sodródj?
Jehovához fűződő kapcsolatod: Az üzleti tevékenység során bármilyen cselekedet, amely Isten törvényeivel és alapelveivel ellenkezik — még ha az elterjedt is az üzleti ügyekben — tönkreteheti az egyénnek az Alkotójával ápolt kapcsolatát. Ez az örökké tartó élet kilátásába kerülhet. Nem volna ez nyilvánvalóan túl magas ár egy lojális kereszténynek, tekintet nélkül az anyagi természetű haszonra?
[Képek a 31. oldalon]
Melyik segít megakadályozni a későbbiek során kialakuló félreértéseket? Egy kölcsönös bizalmon alapuló megállapodás, vagy egy írásba foglalt szerződés?