„Drága vagyok Jehovának!”

EZEKBEN a „nehéz időkben” Jehovának sok hűséges szolgája vív állandó küzdelmet az értéktelenség érzésével (2Timótheus 3:1). Ez nem meglepő, hisz Sátán egyik „ravaszságaként” megpróbálja azt éreztetni velünk, hogy még a Teremtőnk sem szeret minket! (Efézus 6:11). Épp ezért Az Őrtorony 1995. április 1-jei számában két cikk volt gyülekezeti tanulmányozásra, melyeknek a címe: „Drága vagy Isten szemében!” és „Buzdítsunk szeretetre és jó cselekedetekre — hogyan?” A cikkek azért készültek, hogy emlékeztessenek minket: Jehova kincsnek tekinti erőfeszítéseinket. Az alábbiakban néhány beérkezett nagyraértékelő észrevétel következik:

„Huszonhét éve vagyok Jehova Tanúja, de még soha nem érintett ilyen mélyen egy folyóirat sem, mint ez. Nem tudtam megállni sírás nélkül — ezek a cikkek oly nagy megnyugvást szereztek nekem. Most érzem igazán, mennyire szeret engem Jehova. Olyan, mintha egy nagy terhet vennének le a vállamról.” (C. H.)

„Egy nap alatt négyszer olvastam el ezt a folyóiratot. Nagyon tetszett, ahogy a cikk írta: hazugságra taníttattál, ha azt hiszed, értéktelen vagy. Ezt a cikket fel fogom használni a pásztori látogatásoknál és a házról-házra való prédikálásnál.” (M. P.)

„Sátán kiváló munkát végzett, hogy még azokkal is elhitette, hogy értéktelenek, és nem lehet szeretni őket, akik szeretik Jehovát. Ez volt az egyik legbuzdítóbb gondolat, amelyet valaha is olvastam, a »hű rabszolga« osztálynak ez az emlékeztetője, hogy Jehova mélyen szeret minket, és minden kicsiny dolgot értékel, amit érte teszünk. Éveken keresztül olyan érzéseket éltem át, amilyenekről ezekben a cikkekben szóltatok. Sose éreztem magam méltónak Jehova szeretetére, ezért megpróbáltam még többet és többet tenni a szolgálatában, hogy így elnyerjem a szeretetét. De a bűntudat és a szégyen hajtott. Így hát bármennyi órát is töltöttem a szolgálatban, vagy bármennyi embernek is segítettem, úgy éreztem, nem elég. Csak a hiányosságokat láttam magamban. Most, hogy szeretetből szolgálom Jehovát, elképzelem, hogy mosolyog, és hogy büszke rám. Ez még inkább fokozza iránta érzett szeretetemet, és emiatt még többet szeretnék tenni. Most már hatalmas örömet élek át Jehovának végzett szolgálatomban.” (R. M.)

„Ezek mindenképpen a legnagyszerűbb, a legépítőbb, igen, a legkiemelkedőbb, szívet érintő cikkek azok közül, amelyeket eddig olvastam! Már 55 éve olvasom Az Őrtorony folyóiratot, és sok, mérföldkőnek számító példány volt már. De ez a szám felülmúlja minden eddigi kiadványunkat, amely csillapította amiatt érzett nyugtalanságunkat, aggodalmunkat és félelmünket, hogy »értéktelenek« vagyunk, »nem szeretnek minket«, és sosem tudunk eleget tenni ahhoz, hogy »elnyerjük« Jehova szeretetét. Ez az Őrtorony olyanfajta szellemi segítséget tartalmaz, amelyre testvéreinknek irdatlan nagy szükségük van. Feltett szándékom, hogy ezeket a cikkeket újra és újra felhasználom majd a pásztori látogatásoknál.” (F. K.)

„Azoknak, akik közülünk az önbizalom hiányával, sőt az önutálat érzésével küszködnek, nagyon nehéz lehet erőt gyűjteniük, hogy meg tudjanak maradni az igazságban. Ez a cikk oly nagy mélységű részvétet és megértést mutatott; olyan volt, mintha hűsítő, gyógyító balzsammal kentek volna meg egészen a szívemig. Milyen vigasztaló ilyen szavakat olvasni Az Őrtorony folyóiratban, és tudni minden kételkedés nélkül, hogy Jehova bizony megért minket! Köszönöm nektek, hogy emlékeztettek minket, Jehova nem bűntudaton, szégyenérzeten vagy félelmen keresztül próbálja ösztönözni népét. Annak ellenére, hogy nem régóta korlátozottabban tudok részt venni a prédikálómunkában pénzügyi gondok és a családban levő egészségi gondok miatt, mégis elégedettséget találok abban, amit képes vagyok megtenni. Úgy érzem, sokkal boldogabb vagyok a szolgálatban, ha engedem, hogy a szeretet hasson rám kényszerítő erővel.” (D. M.)

„Épp most fejeztem be a »Drága vagy Isten szemében!« című cikk olvasását. Minden egyes bekezdésnél könny szökött a szemembe. Olyan családban nőttem fel, amely nem nagyon mutatta ki a szeretetet. Lekezeltek, gúnyolódtak és nevettek rajtam. Ezért már egészen korán értéktelennek éreztem magamat. Még mindig hozzáférhetetlen érzéseket hordozok magamban a múltam miatt, ami lesújtólag hat rám, ha csapás ér. Amikor abbahagytam véni szolgálatomat a gyülekezetben, úgy éreztem, mint általában, kudarcot vallottam — Isten, a családom és gyülekezetbeli testvéreim előtt. Ezek az érzések nem múlnak el egyik napról a másikra, de ez az időszerű cikk segített visszanyerni valamelyest az egyensúlyomat. Derűsebbé tette szemléletmódomat.” (D. L.)

„Köszönöm nektek a »Drága vagy Isten szemében!« című cikket. Erős öngyűlölettől szenvedek, és mélységesen értéktelennek érzem magamat, aminek a gyökere gyermekkori megbecstelenítésben rejlik. Mindenképpen helyes, ha ezt a torz szemléletmódot magának Sátán »ravaszságának« tekintjük. Ez még az ember életkedvét is elveheti. Igazán dolgoznom kell azon mindennap, hogy visszautasítsam azt a hazugságot, hogy engem nem lehet szeretni. Ez a cikk sokkal többet jelent nekem, mint gondolnátok.” (C. F.)

„A testvérek ma különösen jól reagálnak arra a gondolatra, hogy Jehova az olyan cselekedeteket értékeli, amelyekre a szeretet indít, s nem a kényszer vagy a nyomás. Egy olyan vizsgálódás, mely bemutatja Jehova meleg, gyengéd személyiségét, és hogy népéből az egyének érdeklik őt, s azt a szeretetteljes módot, ahogyan megtett minden erőfeszítést, ez felfrissítő és ösztönző. Emiatt, amint megkaptuk a »Drága vagy Isten szemében!« című cikket, sokan fejezték ki nagyraértékelésüket. Úgy tűnik, ez sokak előtt megnyitja az utat, hogy személyesebb kapcsolatot építsenek ki Jehovával. Feleségemmel együtt szeretnénk kifejezni nagyraértékelésünket az utóbbi Őrtorony folyóiratok hangvételéért és érzékenységéért. Azon dolgozunk, hogy ezekből a pontokból sokat alkalmazzunk a gyülekezetek látogatásakor.” (Egy utazófelvigyázótól.)

„Már közel 30 éve hűséges olvasó vagyok, de még sohasem olvastam ilyen lelkesítő, felemelő cikket. Az erőteljes, ügyesen alkalmazott írásszövegek segítettek abban, hogy gyökerestül kiirtsam a saját érzéseimben megbújó hazugságokat, s ezzel lehetővé vált, hogy közelebb kerüljek Jehovához. Hosszú éveken keresztül bűntudatból szolgáltam Jehovát. Csak az eszemmel értettem meg a váltságáldozatot és Isten szeretetét. Köszönöm nektek ezeket az éleslátásról és gondoskodásról tanúskodó cikkeket. Remélem, még sok ilyet fogok olvasni.” (M. S.)

„Már 29 éve vagyok az igazságban, de nem emlékszem, hogy egy cikk ilyen hálát és mély érzéseket váltott volna ki belőlem. Bár nagy szeretettel nevelt fel törődő családom, sose éreztem úgy, hogy érdemes lennék az életre, nem is beszélve arról, hogy méltó lehetnék Jehova szolgálatára. Ez után a cikk után térdre ereszkedtem, és mélyen zokogva hálát adtam Jehovának. Ezt a cikket örökké becsben fogom tartani. Másképpen fogok magamra tekinteni ezután, mert most már értem, hogy drága vagyok Jehovának.” (D. B.)