Jó hírek következnek!
MINDANNYIAN elszomorodunk, ha személyes jellegű rossz hírt kapunk. Viszont örülünk, ha jó hír érkezik — örömhír ez nekünk vagy szeretteinknek. De ha a rossz hír másokat érint s nem minket, gyakran van az emberben egy kis kíváncsiság; egyesek még élvezik is, ha tudomást szereznek mások balszerencséjéről. Ez részben megmagyarázza, miért kelnek el olyan jól a rossz hírek!
A II. világháború elején volt egy példa, ami jól szemlélteti, egyes emberek milyen betegesen kíváncsiak mások szerencsétlenségére. Egy 10 000 tonnás zsebcirkáló, a Graf Spee volt Németország hajóhadának a büszkesége 1939-ben. Ez a csatahajó heteken át pusztította a Szövetségesek kereskedelmi hajóit a Csendes-óceán déli részén és az Indiai-óceánon. Végül három brit cirkáló a nyomára bukkant, és rátámadt a Graf Speere, több ember halálát okozva, és rákényszerítve a hajót, hogy vánszorogjon be az uruguayi Montevideo kikötőjébe javításra. Az uruguayi kormány parancsára a csatahajónak azonnal vissza kellett térnie a tengerre, egyébként lefoglalták volna. Úgy tűnt, hamarosan heves, de inkább egyoldalú ütközet lesz látható.
Ezt meghallva, az Egyesült Államokban egy gazdag üzletemberekből álló csoport tagjai fejenként körülbelül 2500 dollárért kibéreltek egy repülőt, hogy Uruguayba repüljenek, és szemtanúi legyenek a véres ütközetnek. Csalódásukra, sose került sor a harcra. Adolf Hitler parancsot adott a Graf Spee elsüllyesztésére. A vízpartra tóduló nézők ezrei várva, hogy tanúi legyenek egy heves tengeri ütközetnek, ehelyett inkább azt látták és hallották, amint egy fülsiketítő robbanással a Graf Speet a tenger fenekére küldik; saját legénysége süllyesztette el. A kapitány öngyilkosságot követett el, agyonlőtte magát.
Annak ellenére, hogy néhány emberben valamennyire megvan ez a rémisztő vonás, a legtöbb ember egyetért azzal, hogy jobban szereti a jó híreket, mint a rosszakat. Te is így érzel, nem? Akkor hát miért jegyeztek le a történelemben olyan sok rossz hírt és olyan kevés jó hírt? Lehet ezen a helyzeten változtatni?
Minden rossz hír okozói
A Biblia beszél arról az időről, amikor csak jó hírek voltak napirenden. A rossz hír ismeretlen volt, nem hallottak olyat. Amikor Jehova Isten befejezte teremtői műveit, a Föld bolygója készen állt, hogy élvezzék az emberek és az állatok. Az 1Mózes beszámolója elmondja: „látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó” (1Mózes 1:31).
Az ember teremtése után már nem tartott túl sokáig, hogy nem hallottak rossz hírt. Mielőtt Ádámnak és Évának utóda született volna, ismertté vált az a rossz hír, hogy fellázadtak Isten ellen, valamint a jó hír Isten szervezett egyetemes elrendezéséről. Egy magas rangú szellemfiú hűtlen lett rábízott állásában, és sikerült rávennie az első emberpárt, hogy csatlakozzon hozzá lázadó, áruló magatartásában (1Mózes 3:1–6).
Azóta tanúja az emberiség a rossz hírek tömkelegének. Nem csoda, hogy intrika, csalás, hazugságok, hamisságok és féligazságok jellemezték főképpen a rossz híreket, amelyek azóta elárasztották a világot. Jézus Krisztus nyíltan Sátánt, az Ördögöt hibáztatta, hogy ő az értelmi szerzője a rossz híreknek, amikor a következőket mondta napjai vallásvezetőinek: „Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja” (János 8:44).
Ahogy az emberek népessége számban növekedett, azzal együtt egyre több lett a rossz hír is. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem voltak örömteli és boldog időszakok, hiszen az életben sok dolog volt, amely örömet szerzett. Ám a bajok és szomorúságok fellege egyértelműen mindegyik nemzedék felett ott tornyosul mind a mai napig.
Van még egy alapvető ok, amiért ilyen szomorú a helyzet. Ez az örökölt hajlamunk a rossz cselekvésére, illetve arra, hogy vonz minket a szerencsétlenség. Maga Jehova mutat rá a rossz híreknek erre az elkerülhetetlen okára, amikor ezt mondja: „az ember szívének gondolatja gonosz az ő ifjúságától fogva” (1Mózes 8:21).
Miért terjed a rossz hír?
Oka van azonban annak, hogy miért terjedt XX. századunkban a rossz hír. Ezt az okot egyértelműen meghatározza a Biblia, megjövendölve, hogy az emberiség a XX. században egy különleges időszakba lép, amelyet „az utolsó napoknak” vagy „a végső időnek” ismernek (2Timótheus 3:1; Dániel 12:4). A bibliai prófécia és kronológia meghatározza ezt a „végidőt”, amely 1914-ben kezdődött. Ha erről részletesebb, Írás szerinti információt szeretnél, kérünk, lapozd fel az Ismeret, amely örök élethez vezet című könyv 11. fejezetét; megjelent a Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. kiadásában.
Az utolsó napoknak egy olyan eseménnyel kellett megkezdődnie, ami már önmagában azt idézte elő, hogy terjedt a rossz hír. Mi volt az? Sátánnak, az Ördögnek és démonhordáinak a levetése az égből. A Jelenések 12:9, 12-ben olvashatod az élénk leírását annak, hogy miért szaporodnak a rossz hírek elkerülhetetlenül: „vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, a ki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetének . . . Jaj a föld és a tenger lakosainak; mert leszállott az ördög ti hozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint a ki tudja, hogy kevés ideje van.”
Így hát bármilyen idők várnak is még ránk, míg az utolsó napok véget nem érnek, várhatjuk, hogy rossz hírek továbbra is lesznek, sőt egyre több lesz és egyre hevesebb.
Nem lesz mindig így
A föld lakóinak örömére ez a siralmas helyzet, amely napjaink rossz híreinek járványszerű terjedését okozza, nem tart örökké. Igazából bizalommal mondhatjuk, hogy a folytonos rossz hírek napjai már meg vannak számlálva. Nem reménytelen a helyzet, bármennyire annak tűnik is. Már közel van, hogy megszűnik majd minden rossz hír, s ez az Istennek megfelelő időben eljön, nem marad el.
Biztosak lehetünk ebben, mivel az utolsó napokról azt prófétálták, hogy akkor éri el a csúcspontját, illetve a végét, amikor Isten elpusztítja és eltávolítja a rossz hírek minden okozóját. Eltávolítja a viszálykodást szító gonosz embereket, akik nem hajlandók változtatni, és visszafordulni igazságtalan útjukról. Ez a mindenható Isten nagy napjának háborújában fogja elérni a tetőpontját, amit általában Armageddon csatájaként ismernek (Jelenések 16:16). Rögtön ezután Sátán, az Ördög és démoni erőkből álló hordája félre lesz téve az útból. A Jelenések 20:1–3 leírja, hogy megkötözik Sátánt, a rossz hírek szerzőjét: „láték egy angyalt leszállani a mennyből, a kinél vala a mélységnek kulcsa, és egy nagy láncz a kezében. És megfogá a sárkányt, azt a régi kígyót, a ki az ördög és Sátán, és megkötözé azt ezer esztendőre, és veté őt a mélységbe, és bezárá azt és bepecsételé ő felette, hogy többé el ne hitesse a népeket.”
Ezek után a drámai események után soha nem hallott jó hírek időszaka fog elkövetkezni a földre és lakóira. Ezek között a lakosok között lesznek azok a milliók, akik túlélték Armageddon végső háborúját, és az a több milliárd ember, aki feltámad halálalvásából a sírból. Ezt a legjobb hírt a Biblia utolsó könyve írja le: „az Isten sátora az emberekkel van, és velök lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velök, az ő Istenök. És az Isten eltöröl minden könyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak” (Jelenések 21:3, 4).
El tudod képzelni ezt a boldog időszakot? Valóban, nagyszerű jövő, amikor nem lesz többé rossz hír. Igen, minden rossz hír megszűnik, és nem lehet többé hallani. Jó hír uralkodik mindenek felett, és bőven halljuk egy örökkévalóságon át.