Álmodnunk muszáj

SZOKTÁL álmodni? Nyugodt lélekkel feltételezhetjük, hogy igen, mivel mindannyian álmodunk, mialatt alszunk, még ha azt állítjuk is, hogy nem. Becslések szerint álmaink 95 százalékára nem emlékszünk. Melyekre emlékszünk? Valójában, amelyekre rendszerint emlékszünk, azokat éppen felébredés előtt álmodtuk.

Az álommal foglalkozó kutatók megállapították, hogy az alvás egy előrehaladó folyamat, amely az első órákban a legmélyebb, és aztán idővel egyre éberebbé válik. Az álmok főleg a gyors szemmozgások időszakaiban, az úgynevezett REM típusú alvás folyamán jelentkeznek. Ez a nem REM típusú alvással váltakozik. Minden egyes nem REM—REM típusú alvási ciklus körülbelül 90 percig tart, és ezek a ciklusok ötször vagy hatszor ismétlődnek meg az éjszaka folyamán; az utolsó éppen azelőtt következik be, mielőtt felébredünk.

Hiba lenne azt gondolni, hogy az agyad aktivitási szintje az alvás ideje alatt alacsonyabb. Megállapították, hogy az agy sokkal aktívabb az álmodás ideje alatt, mint néhány ébrenléti állapotban, kivéve bizonyos, az agytörzsben lévő idegsejteket, amelyek a figyelemmel és az emlékezéssel vannak kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy ezek nyugalomban vannak a REM típusú alvás folyamán. Az agyban lévő idegsejtek viszont általában folyamatos sejtközi összeköttetésben vannak egymással.

Az agy a test egyik bámulatba ejtően összetett része, a maga milliárdnyi alkotóelemével, amelyek jeleket hoznak létre: nagyjából száztól kezdve két- vagy háromszázig terjedő jelet másodpercenként. Egy emberi agynak több alkotórésze van, mint ahány ember él a földön. Néhány kutató becslése szerint 20 milliárdtól kezdve több mint 50 milliárd alkotórészt is tartalmazhat. A bonyolultsága alátámasztja, amit a bibliaíró Dávid mondott az emberi testről: „Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem” (Zsoltárok 139:14).

Az álmok világa

Az ébrenlét óráiban öt érzékszervünk állandóan információkat és képeket közvetít az agynak, de az alvás során nem ez a helyzet. Az agy önmagában is alkot képeket, mindenféle külső, az érzékszervektől jövő adatbevitel nélkül. Ezért, amit az álmainkban látunk, és a tettek, amelyeket ezek folyamán tapasztalunk, időnként hasonlóak a hallucinációhoz. Lehetővé teszik, hogy olyan dolgokat tegyünk, amelyek áthágják a természeti törvényeket: például repüljünk, mint Peter Pan, vagy lezuhanjunk egy szikláról sérülés nélkül. Az idő is eltorzulhat, úgyhogy a múlt olyannak tűnhet, mintha jelen lenne. Vagy ha megpróbálunk elfutni, úgy tűnik, nem tudjuk irányítani a mozgásunkat — a lábunk nem akar engedelmeskedni. Azok az erőteljes hatások és élmények, amelyek az ébrenlét óráiban érnek bennünket, természetesen befolyásolják az álmainkat. Sokan, akik tapasztalták a háború szörnyű embertelenségeit, nem tudják azokat egykönnyen elfelejteni, és néhányan arról az érzésről sem tudnak megfeledkezni, hogy megtámadta őket egy bűnöző. Ezek az ébrenlétkor átélt, nyugtalanító tapasztalatok felbukkanhatnak az álmainkban, és rémálmokat okozhatnak. Azok a mindennapos dolgok is felszínre jöhetnek az álmainkban, amelyek elalváskor vannak az elménkben.

Néha, amikor megpróbálunk megoldani egy problémát, akkor jut eszünkbe a megoldás, amikor alszunk. Ez talán azt tükrözi, hogy nem csak álomból áll az alvás. Egy része gondolkodás.

Az álmokról és az agyunkról szóló egyik könyv megjegyzi: „Alvás közben nem az álmodás a legáltalánosabb elmebeli tevékenység, hanem a gondolkodás. Az alvás közbeni gondolkodás nem furcsa, és nem velejárója az érzékcsalódás. Általában mindennapos dolgokkal, gyakran a tegnap vagy a holnap életszerű eseményeivel foglalkozik, és rendszerint hétköznapi, alkotásképtelen és ismétlődő.”

Néhányan úgy érzik, hogy álmuk témái különleges üzenetet hordoznak számukra. Annak érdekében, hogy megfejtsék az álmokat, jegyzetfüzetet tartanak az ágyuk mellett, hogy lejegyezhessék őket, amikor felébrednek. Az olyan könyvek hasznát tekintve, amelyek megpróbálják megadni az álombeli szimbólumok jelentését, Ann Faraday The Dream Game című könyve ezt mondja: „Az olyan álmoskönyvek, amelyekben utánanézhetsz az álmok témái és szimbólumai jelentésének, egytől egyig hasznavehetetlenek, akár hagyományosak, akár néhány modern, pszichológiai elméleten alapulnak.”

Mivel úgy tűnik, hogy az álmok főként az agyban keletkeznek, nem ésszerű azt gondolni, hogy különleges üzenetük van számunkra. Úgy kell tekintenünk ezeket, mint az agy egyik normális funkcióját, amely segít egészségesen tartani azt.

De mi a helyzet azokkal, akik azt mondják, hogy megálmodták egy rokon vagy egy barát halálát, és másnap megtudták, hogy a személy meghalt? Ez nem azt mutatja, hogy az álmok előre jelezhetik a jövőt? A következő cikkben azt fogjuk megvizsgálni, hogy mi áll a jóslatszerű álmok mögött.