Vajon eltúlozták Salamon király gazdagságát?

„Vala pedig mértéke az aranynak, a mely kezéhez jő vala Salamonnak minden esztendőben, hatszáz és hatvanhat tálentom” (1Királyok 10:14).

ESZERINT a bibliavers szerint Salamon király több mint 25 tonna aranyat szerzett egyetlen év leforgása alatt! Ma ezt 240 000 000 dollárra becsülnék. Ez majdnem kétszer annyi arany, mint amennyit 1800-ban bányásztak világszerte. Lehetséges ez? Mit mutatnak a régészeti bizonyítékok? Azt sejtetik, hogy a Salamon gazdagságáról szóló bibliai feljegyzés okvetlenül hihető. A Biblical Archaeology Review című folyóirat ezt mondja:

◻ III. Tuthmószisz egyiptomi fáraó (i. e. a második évezredben) nagyjából 13,5 tonna aranyat ajándékozott Amon-Ré karnaki templomához — és ez az ajándéknak csak egy része volt.

◻ Egyiptomi feliratok olyan ajándékokról nyújtanak feljegyzést, amelyeket I. Oszorkon fáraó (i. e. az első évezred kezdetén) ajánlott fel az isteneknek, és amelyek összesen mintegy 383 tonna aranyat és ezüstöt tettek ki.

Egy, a történelmi korszakokat ecsetelő sorozatnak a klasszikus Görögországgal foglalkozó kötete (a Great Ages of Man című sorozat Classical Greece című kötete) ráadásul erről számol be:

◻ A Trákiában lévő Pangaeus bányái több mint 37 tonna aranyat hoztak minden évben II. Philipposz királynak (i. e. 359—336).

◻ Amikor Philipposz fia, Nagy Sándor (i. e. 336—323) bevette Szúzát, a Perzsa Birodalom fővárosát, jóval több, mint 1000 tonna mennyiségű aranykincset talált ott (The New Encyclopædia Britannica).

Salamon gazdagságának bibliai leírása tehát nem túloz. Emlékezz arra is, hogy abban az időben „feljebb magasztaltaték Salamon király gazdagsággal és bölcseséggel a földön való minden királyoknál” (1Királyok 10:23).

Hogyan használta fel Salamon a vagyonát? A trónját „finom arany” borította, ivóedényei is „aranyból” voltak, ezenkívül 200 nagyméretű és 300 kerek, „vert aranyból” készült pajzs volt a birtokában (1Királyok 10:16–21). De Salamon mindenekelőtt Jehova jeruzsálemi templomával kapcsolatban használta fel aranykészletét. A templom lámpatartói és szent eszközei, mint például a villák, serlegek, korsók és a medencék, aranyból és ezüstből készültek. A szentek szentjében lévő, 4,5 méter magas kérubok, a füstölőoltár, sőt az épület belsejének egésze is arannyal volt borítva (1Királyok 6:20–22; 7:48–50; 1Krónika 28:17).

És mit mondhatunk egy arannyal borított templomról? Érdekes, hogy az arany efféle felhasználása semmi esetre sem volt szokatlan az ókori világban. A Biblical Archaeology Review című folyóirat megjegyzi, hogy az egyiptomi III. Amenhotep „Thébában egy olyan templommal mutatta ki tiszteletét a nagy istenség, Amun iránt, amely »mindenütt arannyal volt borítva, a padlózatát ezüst, [és] minden bejáratát elektrum díszítette«”— egy arany-ezüst ötvözet. Az asszír Esárhaddon (i. e. a hetedik században) ráadásul az ajtókat és a falakat is arannyal borította be Assur szentélyében. Színnek a Harránban lévő templomára vonatkozóan a babiloni Nabú-naid (i. e. a hatodik században) ezt jegyezte fel: „Aranyba és ezüstbe öltöztetem falait, és olyan ragyogóvá teszem őket, mint a nap.”

A történelmi feljegyzések tehát azt sugallják, hogy a Salamon király gazdagságáról szóló bibliai beszámoló nem túloz.