Ahogyan kiiskolázhatod a lelkiismeretedet

„A TISZTA lelkiismeret a legjobb párna.” Ez a régi mondás fontos tényt hangsúlyoz ki: belső békének és harmóniának örvendünk, ha figyelembe vesszük a lelkiismeretünket.

Mégsem mindenki dönt úgy, hogy ezt teszi. Adolf Hitler azt állította magáról, az a küldetése, hogy megszabadítsa az embert attól a lealacsonyító agyrémtől, vagy képzelgéstől, amely úgy ismeretes, mint lelkiismeret. Terroruralma dermesztő bepillantást nyújt abba, hogy mennyire kegyetlenek tudnak lenni az emberek, ha elvetik, amit lelkiismeretük diktál. Sok erőszakos bűnöző azonban napjainkban sem kevésbé kegyetlen; olyan, aki bűntudat nélkül erőszakol meg és öl meg másokat. Ezek a bűnelkövetők egyre nagyobb számban kerülnek ki a fiatalkorúak közül. Az ezt a jelenséget taglaló egyik könyvnek ezért az alcíme: Children Without a Conscience (Lelkiismeretlen gyermekek).

Míg a legtöbb ember sohasem gondolna arra, hogy erőszakos bűncselekményt kövessen el, sokan minden lelkiismeret-furdalás nélkül keverednek szexuális erkölcstelenségbe, hazudozásba vagy csalásba. Az erkölcs világszerte hanyatlik. Az igaz imádattól való nagymérvű elszakadásra utalva Pál apostol azt írta, hogy egyes keresztények engednek a világ befolyásának, s ezért olyanokká válnak, akik „meg vannak bélyegezve a saját lelkiismeretökben” (1Timótheus 4:2). Ma, ezekben az „utolsó napokban” a romlottság még fenyegetőbb (2Timótheus 3:1). A keresztényeknek ezért fáradságot nem kímélve kell oltalmazniuk a lelkiismeretüket. Ezt úgy tehetjük meg, ha kiiskolázzuk és fejlesztjük.

Az elme, a szív és a lelkiismereted

Pál apostol ezt mondta: „Igazságot szólok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szent Lélek által” (Róma 9:1). A lelkiismeret tehát képes bizonyságot tenni. Meg tudja vizsgálni a magatartásunkat, s vagy helyesli, vagy elítéli. A helyes és helytelen megítélésére szolgáló érzékünket javarészt a Teremtőnk plántálta belénk. A lelkiismeretünk mégis „képlékennyé” tehető és kiiskolázható. Hogyan? Úgy, ha pontos ismeretet fogadunk be Isten Szavából. „Változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata” — írja Pál apostol (Róma 12:2). Ha Isten gondolatait és akaratát oltod az elmédbe, a lelkiismereted kezd úgy működni, hogy az még inkább tetszik Istennek.

Jehova Tanúi világszerte millióknak segítenek abban, hogy ’állandóan ismeretet fogadjanak be Jehova Istenről és Jézus Krisztusról’ (János 17:3, NW). Ingyenes házi bibliatanulmányozási elrendezésükön keresztül megtanítják a tiszta szívű személyeknek Jehova Istennek a nemiségre, a szeszes italokra, a házasságra, az üzleti ügyekre és sok más területre vonatkozó irányadó mértékeit (Példabeszédek 11:1; Márk 10:6–12; 1Korinthus 6:9, 10; Efézus 5:28–33).a Ennek a „pontos ismeretnek” a befogadása jelentős lépés az Istennek tetsző lelkiismeret fejlesztésében (Filippi 1:9, NW). A keresztényeknek persze még a Biblia alapos megértése után továbbra is rendszeresen Isten Szavából kell táplálniuk az elméjüket ahhoz, hogy a lelkiismeretük ép maradjon (Zsoltárok 1:1–3).

A Biblia a lelkiismeretet a jelképes szívvel is kapcsolatba hozza, melybe beletartoznak az érzéseink és az érzelmeink is (Róma 2:15). Ahhoz, hogy a lelkiismeret helyesen működjön, a szívnek és az elmének harmonikusan kell együttműködnie. Ez azt jelenti, hogy többet kell tenned annál, mint hogy információkat juttatsz az elmédbe. A szívedet — belső érzéseidet, óhajaidat és vágyaidat — is „képlékennyé” kell tenned. A Példabeszédek könyve ezért ilyen kifejezésekkel él: ’hajtsd szívedet’, „fordítsd szivedet” és „igazítsd . . . szivedet” (Példabeszédek 2:2; 23:19; 27:23, Izr. Magyar Irodalmi Társulat fordítása). Ennek az az egyik módja, ha elmélkedünk és eltűnődünk a Szentírás mondanivalóján. „Elmélkedem minden cselekedetedről, és tetteidről gondolkozom” — ez áll a Zsoltárok 77:13-ban. Az elmélkedés segít abban, hogy eljussunk legbelsőbb érzéseinkhez és indítékainkhoz.

Tegyük fel például, hogy van valamilyen tisztátalan szokásod, mondjuk szenvedélyes dohányos vagy. Kétségkívül nagyon is tisztában vagy vele — ahogy a legtöbben —, hogy ez mennyire veszélyezteti az egészséget. A barátok és a családod ösztönzése ellenére is nehéznek találod, hogy leszokj róla. Vajon hogyan erősíthetné meg a lelkiismeretedet ebben a tekintetben az, ha elmélkedsz a Biblia üzenetén?

Próbálj például Pál apostolnak a 2Korinthus 7:1-ben található szavain elmélkedni: „Mivelhogy azért ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, Isten félelmében vivén véghez a mi megszentelésünket.” Fogd fel e szavak értelmét! Tedd fel magadnak a kérdést: „Melyek is az »ilyen ígéretek«, amelyekre Pál utal?” Ha elolvasod a szövegkörnyezetet, észre fogod venni, hogy az előző versekben ez áll: „menjetek ki közülök, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket, és leszek néktek Atyátok, és ti lesztek fiaimmá és leányaimmá, azt mondja a mindenható Úr” (2Korinthus 6:17, 18).

Pál azon utasításának, hogy ’tisztítsuk meg magunkat a tisztátalanságtól’ most már nagyobb ereje van! Mintegy erőteljesen ösztönözve arra, hogy így tegyünk, Isten megígéri, hogy ’magához fogad bennünket’, vagyis oltalmazó gondoskodást gyakorol felettünk. Talán felteszed magadnak a kérdést: „Szoros kapcsolatnak örvendhetnék vele — olyannak, amilyen kapcsolata van egy fiú- vagy lánygyermeknek az édesapjával?” Nem magával ragadó vajon az a gondolat, hogy egy bölcs, szerető Isten ’magához fogad’, vagyis szeret bennünket? Ha úgy néz ki, hogy ez a gondolat távol áll tőled, figyeld meg, hogyan mutatják ki a szerető apák szeretetüket és vonzalmukat gyermekeik iránt. Most pedig képzeld el, hogy ilyen kötelék áll fenn közted és Jehova között! Minél többet elmélkedsz ezen, annál jobban fogsz vágyni egy ilyen kapcsolatra.

Azt azonban jegyezd meg: Istennel csak akkor lehet szoros a kapcsolatod, ha ’tisztátalant nem illetsz’. Tedd fel magadnak a kérdést: „A dohányzás szenvedélye vajon nem azok közé a »tisztátalanságok« közé tartozik, melyeket Isten elítél? A dohányzás vajon »testi tisztátalanság« lenne, mellyel mindenféle egészséget érintő veszélynek kiteszem magam? Mivel Jehova tiszta, vagyis »szent« Isten, helyeselné-e, ha szándékosan beszennyezném magam ezzel?” (1Péter 1:15, 16). Figyeld meg, hogy Pál a „lelki [vagyis elmebeli hajlamban megmutatkozó] tisztátalanságtól” is óva intett. Tedd fel magadnak a kérdést: „Ez a szenvedély uralja a gondolkodásomat? Odáig is elmegyek, hogy esetleg az egészségem, a családom vagy akár Isten előtti helyzetem rovására is kielégítsem ezt a vágyamat? Milyen mértékben hagyom, hogy tönkretegye az életemet a dohányzás szenvedélye?” Ha szembenézel ezekkel a kínos kérdésekkel, az igazán adhat kellő bátorságot ahhoz, hogy leszokj a dohányzásról!

Persze mások segítségére és támogatására is szükséged lehet ahhoz, hogy úrrá lehess a dohányzáson. A Biblia mondanivalóján való elmélkedés mégis hasznodra válhat a lelkiismereted kiiskolázásában és megerősítésében, hogy megszabadulhass ettől a szenvedélytől.

Ha helytelenül cselekszünk

Még ha minden erőnkkel azon vagyunk is, hogy azt tegyük, ami helyes, a tökéletlenségünk időnként legyőz minket, és hibát követünk el. Ilyenkor furdalni fog bennünket a lelkiismeret, de kísértést érzünk arra, hogy megpróbáljuk figyelmen kívül hagyni. Vagy talán annyira elcsüggedünk, hogy nem akarunk több erőfeszítést tenni annak érdekében, hogy Istent szolgáljuk. Ám jusson eszedbe Dávid király esete. Miután házasságtörést követett el Bethsabéval, lelkiismeret-furdalás kínozta. Így írja le, milyen gyötrelmet érzett: „éjjel-nappal rám nehezedék kezed, életerőm ellankadt, mintegy a nyár hevében” (Zsoltárok 32:4). Kínos volt? Bizony, az! Ez az Isten szerinti szomorúság azonban arra indította Dávidot, hogy megbánást tanúsítson, és megbékéljen Istennel. (Vö. 2Korinthus 7:10.) Dávid szívet tépő könyörgése a bocsánatért bőséges bizonyítékkal szolgált arra, hogy bűnbánata őszinte. Dávid segítséget kapott ahhoz, hogy megváltozzon, végül pedig visszanyerje örömét, mivel hallgatott a lelkiismeretére (51. zsoltár).

Ez ma is megeshet. Néhányan régebben tanulmányozták a Bibliát Jehova Tanúival, de abbahagyták, amikor megtudták, hogy az életük nincs összhangban Isten magas irányadó mértékeivel. Talán a házasság előnye nélkül éltek együtt egy más nembeli személlyel, vagy tisztátalan szokások rabjai voltak. Lelkiismeret-furdalás kínozta őket!

Ha te is ilyen helyzetben vagy, figyeld meg Péter apostolnak azokat a szavait, melyeket pünkösd napján mondott. Mikor feltárta zsidó honfitársai bűneit, azok „szívökben megkeseredének”. De nem adták fel, hanem Péter tanácsát megfogadva megbánást tanúsítottak, s így elnyerték Isten helyeslését (Cselekedetek 2:37–41). Ugyanezt te is megteheted! Ahelyett, hogy elhagynád az igazságot, mert lelkiismeret-furdalás gyötör, hagyd, hogy a lelkiismereted ’megbánásra és megtérésre’ indítson (Cselekedetek 3:19). Ha elszánt vagy és erőt fejtesz ki, megteheted az ahhoz szükséges változtatásokat, hogy elnyerd Isten helyeslését.

„Őrizzétek meg a jó lelkiismeretet”

Akár még csak most kezded megismerni Jehova útjait, akár már sokéves tapasztalatra tekinthetsz vissza mint érett keresztény, Péter intése mindenképpen találó: „Őrizzétek meg a jó lelkiismeretet” (1Péter 3:16, NW). Ez nyereség, nem pedig teher. Iskolázd ki azáltal, hogy az Isten Szavában, a Bibliában található bölcsességgel táplálod elmédet és szívedet is. Vedd figyelembe a lelkiismeretedet, amikor figyelmeztet. Örvendj annak az elmebeli békének, mely abból fakadhat, hogy hallgatsz a lelkiismeretedre.

El kell ismerni, hogy nem könnyű feladat kiiskolázni és „képlékennyé” tenni a lelkiismeretedet. De imádkozhatsz Jehova Istenhez azért, hogy támogasson. Az ő segítségével képes leszel „jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből” szolgálni Istent (1Timótheus 1:5, Újfordítású revideált Biblia).

[Lábjegyzet]

[Kép a 6. oldalon]

Segít kiiskoláznunk a lelkiismeretünket, ha Isten Szavát olvassuk, és elmélkedünk a mondanivalóján