Optimista vagy pesszimista vagy?

„AZOK voltak a legjobb idők; azok voltak a legrosszabb idők . . . A remény tavasza; a kétségbeesés tele. Előttünk volt még minden; nem volt már előttünk semmi.” Charles Dickens Két város regénye című irodalmi remekművének bevezető szavai találóan szembeállítják, milyen hatással lehetnek az események gondolkodásunkra, érzéseinkre és szemléletmódunkra.

A két város, melyre utalt, London és Párizs volt a francia forradalom zűrzavara közepette. Az elnyomott polgárok számára a XVIII. századi Franciaországban a forradalom idején létrehozott emberi jogok nyilatkozata valóban a „remény tavasza” volt. De az ancien régime, vagyis az éppen leköszönő politikai rendszer tagjai számára ez a „kétségbeesés tele” volt, amely halálhoz és pusztuláshoz vezetett.

Optimizmus vagy pesszimizmus? Minden csak azon múlt, ki melyik oldalon állt. És így van ez ma is.

Az önvizsgálat ideje

Optimista vagy? Az élet derűs oldalát látod, mindig a legjobbakat várva? Vagy inkább hajlamos vagy a pesszimizmusra, negatívan szemlélve a kilátásaidat, a legjobbakat remélve, de ugyanakkor a legrosszabbakat várva?

Hatvan évvel ezelőtt az amerikai regényíró, James Branch Cabell ilyen módon összegezte a két szemben álló filozófiát: „Az optimista azt hirdeti, hogy a világ, amelyben élünk, a lehető legjobb; a pesszimista attól tart, hogy ez tényleg így van.” Ha úgy érzed, hogy ez a nézőpont inkább cinikus, vizsgáld meg a mai világ csupán három tényezőjének itt következő pozitív és negatív szempontjait. Azután vizsgáld meg, hogyan reagálsz, és kérdezd meg magadtól: „Optimista vagy pesszimista vagyok?”

Tartós béke: Hány zavargás helyszínét tudnád megnevezni? Írország, az egykori Jugoszlávia, a Közel-Kelet, Burundi, Ruanda — ezek rögtön eszünkbe jutnak. Vajon ezek és más harcok véget érnek valaha, biztosítva a tartós és világméretű békét? Vajon a világ a béke felé halad?

Gazdasági biztonság: Az 1999-es pénzügyi uniót várva az Európai Unió országai komolyan szembenéznek az infláció és az állami kölcsön okozta nehézségekkel. Máshol a korrupció teszi tönkre sok amerikai és afrikai nemzet gazdasági felépítését, ahol az infláció csaknem lehetetlen terhekkel súlyt, az etnikai viszályok pedig még mindig megosztják az embereket. Közel van hát a világméretű gazdasági biztonság?

Munkanélküliség: Az 1997-es nemzeti választáson az angol egyházak egyöntetűen arra sürgettek minden politikai pártot, hogy helyezzék első helyre napirendi pontjaik közül a teljes foglalkoztatottság kérdését. Mégis mivel az egész világon lévő munkaképes lakosság közel 30 százalékának éppen nincs munkája, vagy nem kielégítően foglalkoztatott, lehetséges a hosszan tartó, teljes foglalkoztatottság — különösen a fiatalok számára?

Milyen könnyű pesszimistának lenni! Van azonban az életnek egy derűs oldala, és arra buzdítunk, vizsgáld meg, hogyan lehetséges optimista szemléletmódot kifejleszteni.

[Kép a 3. oldalon]

A francia forradalom

[Forrásjelzés]

A Pictorial History of the World című könyvből