Jómódú és bölcs király

Mit gondolsz, a gazdagság boldoggá tenne? Vajon nem esne jól, ha valaki nagy összegű pénzt adna neked? Valószínűleg jólesne. Biztos lenne ötleted, hogy mire költsd.

KÉTSÉGKÍVÜL rengeteg dolgot megvehetnénk, ami kényelmesebbé és élvezetesebbé tenné az életet. A pénz „oltalom” is lehet a váratlan akadályok leküzdésében, amilyen például egy betegség vagy a munkanélküliség (Prédikátor 7:12, Újfordítású revideált Biblia).

De mi köze van a pénznek a boldogsághoz? Te is úgy gondolod, mint sokan, hogy a boldogság a jómód velejárója? Talán nehéz választ találni ezekre a kérdésekre, mivel a pénzt könnyen meg lehet mérni vagy számolni, míg a boldogságot nem. A boldogságot nem lehet mérlegre tenni, és megmérni.

Ezenkívül a gazdag emberek közül vannak, akik boldognak tűnnek, és vannak, akik boldogtalannak. Ugyanez igaz a szegényekre is. Mégis a legtöbb ember — még azok is, akik már jómódúak — úgy véli, hogy több pénz nagyobb boldogságot szerez neki.

Az ókori Izráel királya, Salamon is írt ezekről a dolgokról. Ő volt a valaha élt egyik leggazdagabb ember. A Bibliában a Királyok első könyvének a 10. fejezetében olvashatod a leírását annak, milyen nagy volt a gazdagsága. Figyeld meg például, mit állít a 14. vers: „Vala pedig mértéke az aranynak, a mely kezéhez jő vala Salamonnak minden esztendőben, hatszáz és hatvanhat tálentom arany.” Ez az összeg 25 tonna aranynak felel meg. Napjainkban ennyi aranynak jóval több mint 200 000 000 dollár értéke volna!

Salamon azonban nem csak gazdag volt; Isten bölcsességgel is megáldotta őt. A Biblia elmondja: „feljebb magasztaltaték Salamon király gazdagsággal és bölcseséggel a földön való minden királyoknál. És mind az egész föld kivánja vala látni Salamont, hogy hallhatnák az ő bölcseségét, melyet Isten az ő szívébe adott volt” (1Királyok 10:23, 24). Mi is hasznot meríthetünk Salamon bölcsességéből, mivel írásai benne vannak a bibliai feljegyzésben. Nézzük csak, mit tudott mondani, mi köze van a jómódnak a boldogsághoz.

[Kép forrásának jelzése a 3. oldalon]

Másolat: Die Heilige Schrift — Übersetzt von Dr. Joseph Franz von Allioli. Druck und Verlag von Eduard Hallberger, Stuttgart