Elfogadják tőled a tanácsot?

A MEGFELELŐ módon adott jó tanács mindig jó eredményekkel jár, nem igaz? Nem, ez nem így van. Gyakran még a jó képességű tanácsadótól jövő kiváló tanácsot is figyelmen kívül hagyják vagy elvetik (Példabeszédek 29:19).

Ez történt, amikor Jehova tanácsot adott Kainnak, aki gyűlöletet táplált testvérével, Ábellel szemben (1Mózes 4:3–5). Mivel Isten tudta, hogy ezzel Kain milyen veszélynek teszi ki magát, ezt mondta neki: „Miért gerjedtél haragra? és miért csüggesztéd le fejedet? Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta” (1Mózes 4:6, 7).

Jehova ezzel a bűnt egy ragadozóhoz hasonlította, amely arra vár, hogy lecsapjon Kainra, ha ő továbbra is haragot táplál a testvérével szemben. (Vesd össze: Jakab 1:14, 15.) Kainnak még volt ideje arra, hogy megváltoztassa a gondolkodásmódját, hogy ’jól cselekedjen’, és ne rohanjon a vesztébe. Sajnos Kain nem fogadta meg a figyelmeztetést. Elvetette Jehova tanácsát, és ez végzetes következményekkel járt.

Néhányan mindenféle tanácsot zokon vesznek vagy elvetnek (Példabeszédek 1:22–30). Vajon lehetséges, hogy a tanácsadó hibájából vetik el a tanácsot? (Jób 38:2). Vajon ha te adsz tanácsot, megnehezíted másoknak, hogy elfogadják azt? Az emberi tökéletlenség miatt ez valóban veszélyt jelent. De a lehető legkisebbre csökkentheted ennek lehetőségét, ha körültekintően követed a Biblia alapelveit. Vizsgáljunk most meg néhányat ezekből.

’Helyreigazítás a szelídség szellemével’

„Testvéreim! Ha valakit rajta érnek valamely elesésen [még mielőtt tudatában lenne, »NW«], az olyant ti, szellemiek [szellemileg képesítettek, »NW«], szelídség szellemével igazítsátok helyre. De tartsd magadon a szemedet, hogy te ne juss szintén kísértésbe” (Galátzia 6:1, Csia fordítás). Pál apostol így hangsúlyozta, hogy azoknak, akik „szellemileg képesítettek”, meg kell próbálniuk helyreigazítani azt a keresztényt, akit ’rajtaértek valamely elesésen, még mielőtt tudatában lenne’. Néha úgy tűnik, hogy azok hajlamosak a tanácsadásra, akik a legkevésbé képesítettek erre. Ezért ne adjunk elhamarkodottan tanácsot (Példabeszédek 10:19; Jakab 1:19; 3:1). Elsődlegesen a gyülekezeti vének azok, akik szellemileg képesítettek arra, hogy ezt megtegyék. Természetesen bármelyik érett kereszténynek figyelmeztetnie kell a testvérét, ha látja, hogy veszélyes helyzet felé sodródik.

Ha valakinek javasolsz valamit vagy tanácsot adsz, biztosnak kell lenned abban, hogy amit mondasz, isteni bölcsességen alapul, nem pedig emberi elképzelésen vagy filozófián (Kolossé 2:8). Légy olyan, mint egy gondos szakács, aki meggyőződik arról, hogy minden hozzávaló, amit az ételhez felhasznál, egészséges, és nincs benne semmi, ami mérgező lenne. Győződj meg arról, hogy a tanácsod szilárdan Isten Szaván alapul, és nem csupán személyes véleményen (2Timótheus 3:16, 17). Ha így teszel, biztos lehetsz abban, hogy a tanácsod senkit nem fog megsérteni.

A tanács célja, hogy ’helyreigazítsa’ a tévelygőt, nem pedig az, hogy nem kívánt változtatásokat erőszakoljon ki. A görög szó, amelyet „helyreigazítás” szóval adtak vissza, olyan kifejezésre utal, amelyben benne van a kimozdult csont helyretétele, amellyel megelőzhető a további károsodás. W. E. Vine szótárszerkesztő szerint ez azt is érzékelteti, hogy „egy ilyen feladatnál türelemre és kitartásra van szükség”. Gondolj csak arra, milyen óvatosságra és hozzáértésre van ilyenkor szükség, nehogy szükségtelen fizikai fájdalmat okozzunk. Ehhez hasonlóan a tanácsadónak igen körültekintőnek kell lennie, nehogy megbántsa azt a személyt, akinek tanácsot ad. Ezt már akkor is elég nehéz megtenni, ha valaki kéri tőled a tanácsot. Mennyivel nagyobb hozzáértésre és tapintatra van szükség akkor, amikor nem is kérnek tanácsot.

Azzal biztosan senkit nem fogsz „helyreigazítani”, ha elidegeníted magadtól az illetőt. Ahhoz, hogy ezt elkerüld, ne felejtsd el, hogy „könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hosszútűrést” kell kimutatnod (Kolossé 3:12). Ha egy orvos türelmetlen és szükségtelenül goromba, lehet, hogy a beteg figyelmen kívül hagyja a javaslatait, és nem fog visszamenni hozzá a szükséges kezelésre.

Ez nem jelenti azt, hogy a tanácsnak nem szabad határozottnak lennie. Jézus Krisztus határozott volt, amikor az Ázsia területén lévő hét gyülekezetnek adott tanácsot (Jelenések 1:4; 3:1–22). Néhány tanács, amit adott nekik, igen egyenes volt, és meg kellett hogy értsék és fogadják azt. De Jézus határozottsága mindig egyensúlyban volt olyan tulajdonságokkal, mint például a könyörület és a kedvesség, és ezzel égi Atyja szeretetteljes szellemét tükrözte vissza (Zsoltárok 23:1–6; János 10:7–15).

Kedves hangú tanácsadás

„A ti beszédetek mindenkor kellemetes legyen, sóval fűszerezett; hogy tudjátok, hogy mimódon kell néktek kinek-kinek megfelelnetek” (Kolossé 4:6). A só fokozhatja az étel ízét, és élvezetessé teszi azt. Ha azt szeretnéd, hogy a tanácsod elfogadható legyen, ’kellemesen, sóval fűszerezetten’ kell azt tálalnod. Jó hozzávalókból lehet egy étel, de ha rosszul van elkészítve, vagy nem túl vonzó módon csak kirakták egy halomba a tányérra, az senkinek nem keltené fel az étvágyát. Sőt egyetlen falatot is nehéz lenne lenyelni, ha nem élvezetes.

A tanácsadásban fontos a megfelelő szavak megválasztása. A bölcs férfi, Salamon ezt mondta: „Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige [a szó, amit jókor mondanak, Katolikus fordítás]!” (Példabeszédek 25:11). Salamon egy gyönyörűen metszett ezüsttartóra gondolhatott, rajta tökéletesen megformázott aranyalmákkal. Milyen kellemes lenne ez a szemnek, és mennyire értékesnek tartanád, ha ilyet kapnál ajándékba! Ugyanígy a jól megválasztott kedves szavak erőteljes hatással lehetnek arra a személyre, akinek segíteni szeretnél (Prédikátor 12:11, 12).

Ezzel ellentétben „a megbántó beszéd . . . támaszt haragot” (Példabeszédek 15:1). A rosszul megválasztott szavak a hála érzése helyett könnyen fájdalmat és haragot szülhetnek. Valójában nemcsak a rosszul megválasztott szavak, hanem a nem megfelelő hangszín is ahhoz vezethet, hogy az illető elveti az alapjában véve helyes tanácsot. Ha tapintatlanok, érzéketlenek vagyunk, amikor tanácsot adunk, az olyan kárt okozhat, mintha fegyverrel támadnánk valakire. „Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz” (Példabeszédek 12:17). Miért beszélnél meggondolatlanul és nehezítenéd meg ezzel, hogy meghallgassák a tanácsodat? (Példabeszédek 12:14).

Salamon szavai szerint a tanácsnak „jókor” kell elhangoznia. Az időzítés nagyon fontos, ha azt akarjuk, hogy a tanács elérje a célját. Nyilvánvaló, hogy az, akinek nincs étvágya, nem értékeli az ételt. Talán nemrég sokat evett, vagy lehet, hogy beteg. Nem bölcs és nem helyénvaló ráerőltetni az ételt olyan valakire, aki nem akar enni.

Tanácsadás alázatos szellemben

„Teljesítsétek be az én örömömet . . . semmit nem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan [alázatos szellemmel, »NW«] egymást különbeknek tartván ti magatoknál. Ne nézze kiki a maga hasznát [nem csak a magatok dolgain tartva szemeteket személyes érdeklődéssel, »NW«], hanem mindenki a másokét is” (Filippi 2:2–4). Ha jó tanácsadó vagy, a mások jóléte iránti „személyes érdeklődés” fog motiválni. Ezenkívül „alázatos szellemet” fogsz tanúsítani a szellemi testvéreiddel és testvérnőiddel való bánásmódban, különbnek tartva őket magadnál. Mit jelent ez?

Az alázatos szellem megóv attól, hogy felsőbbrendűen viselkedjünk vagy ilyen hangnemhez folyamodjunk. Egyikünknek sincs semmi alapja arra, hogy felsőbbrendűnek érezze magát hívőtársainál. Mindannyiunkkal megesik időnként, hogy nem felelünk meg az elvárásoknak. Mivel nem tudsz a szívben olvasni, különösen fontos, hogy ne bíráld annak a személynek az indítékait, akinek tanácsot adsz. Lehet, hogy semmi rossz szándék nem volt benne, és nincs is tudatában helytelen magatartásának vagy tettének. Még akkor is, ha bizonyos mértékig tudatában van annak, hogy nem tesz eleget Isten követelményeinek, biztosan sokkal könnyebbnek tartja majd, hogy elfogadja a tanácsot, ha azt alázatosan adják neki, a szellemi jóléte iránti őszinte törődésből.

Képzeld el, mit éreznél, ha meghívnának egy étkezésre, de a vendéglátód hidegen, lenézően bánna veled. Biztosan nem élveznéd az étkezést. Tényleg igaz, hogy „jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség” (Példabeszédek 15:17). Ehhez hasonlóan még a legjobb tanácsot is nehéz lehet elfogadni, ha a tanácsadó szeretetlenséget mutat az iránt a személy iránt, akinek tanácsot ad, vagy lenézi és zavarba hozza őt. A szeretet, a kölcsönös tisztelet és a bizalom viszont segít, hogy könnyebb legyen tanácsot adni és elfogadni egyaránt (Kolossé 3:14).

Tanács, amelyet elfogadtak

Nátán próféta alázatos szellemet tanúsított, amikor tanácsot adott Dávid királynak. Nátán Dávid iránti szeretete és tisztelete nyilvánvalóvá vált abból, ahogyan beszélt és cselekedett. Nátán egy szemléltetéssel kezdte, és ezzel számításba vette, hogy Dávidnak valószínűleg nehéz lesz hallgatnia a tanácsra (2Sámuel 12:1–4). A próféta arra épített, hogy Dávid szereti a jogosságot és az igazságosságot, bár ez nem nyilvánult meg a Bethsabéval kapcsolatos tetteiben (2Sámuel 11:2–27). Amikor Nátán kifejtette a szemléltetés lényegét, Dávid szívből jövő reakciója ez volt: „Vétkeztem az Úr ellen!” (2Sámuel 12:7–13). Kainnal ellentétben, aki nem hallgatott Jehovára, Dávid alázatosan elfogadta a helyreigazítást.

Kétségtelen, hogy Jehova vezette Nátánt, figyelembe véve Dávid tökéletlenségét és azt, hogy valószínűleg nem fog kedvezően reagálni. Nátán nagyon tapintatosan járt el, és nyilván feljebbvalónak tekintette Dávidot a hatalmi állása miatt, melyet mint Jehova kinevezett királya töltött be. Ha valamilyen mértékű hatalom van a kezedben, lehet, hogy helyes tanácsot adsz, de ha elmulasztasz alázatos szellemet tanúsítani, nehéz lehet elfogadni azt.

Nátán szelíd szellemben igazította helyre Dávidot. A próféta szavai kedvesek voltak, és körültekintően megválogatta azokat, hogy Dávid úgy tudjon reagálni, hogy az a leginkább javára váljon. Nátánt nem személyes érdekek vezérelték, és nem próbált meg olyan színben feltűnni, mintha erkölcsileg vagy szellemileg kiválóbb lenne Dávidnál. Milyen nagyszerű példája ez a megfelelően mondott, helyénvaló szavaknak! Ha te is hasonló szellemet tanúsítasz, sokkal valószínűbb, hogy elfogadják tőled a tanácsot.

[Kép a 22. oldalon]

A tápláló ételhez hasonlóan a tanácsod is legyen egészséges

[Kép a 23. oldalon]

Tanácsod olyan tetszetős, mint az aranyalmák egy ezüsttányéron?

[Kép a 24. oldalon]

Nátán próféta alázatosan arra épített, hogy Dávid szereti a jogosságot és az igazságosságot