Hogyan mutathatunk ki igazi alázatosságot?

ISTEN szemében nagyon értékes az igazi alázatosság. Jakab ezt írta: „Az Isten a kevélyeknek ellenök áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ád” (Jakab 4:6). Jakab itt több gondolatra utalhatott, melyeket a Héber Iratok említenek. „Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri.” „A kevély szemű közember megaláztatik, és a főemberek magassága porba hajtatik, és csak az Úr magasztaltatik fel.” „Akik gúnyolódnak, azokat ő [Isten] is kigúnyolja, az alázatosakhoz jóindulattal van” (Zsoltárok 138:6; Ésaiás 2:11; Példabeszédek 3:34, Katolikus fordítás).

Péter apostol is buzdított az alázatosságra. Ezt írta: „mindnyájan pedig, egymásnak engedelmeskedvén, az alázatosságot öltsétek fel, mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ád” (1Péter 5:5).

Krisztusnak az alázatosság terén mutatott példája

Talán ezt kérdezheted: Milyen előny vagy haszon származik abból, ha valaki alázatos? Annak, aki arra igyekszik, hogy igaz keresztény legyen, egyértelmű a válasz: alázatosnak lenni azt jelenti, hogy olyanok vagyunk, mint Krisztus. Jézus az alázatosságát mutatta ki azáltal, hogy elfogadta azt a különleges megbízatást, hogy az égi birodalomból a földre jöjjön, és az angyaloknál alacsonyabb rendű, egyszerű emberré váljon (Zsidók 2:7). Bár Isten Fia volt, elviselte a megaláztatásokat, melyeket vallásos ellenségei zúdítottak rá. Megőrizte lelki nyugalmát a próbái alatt, bár több légió angyalt hívhatott volna segítségül (Máté 26:53).

Végül Jézust megszégyenítve a kínoszlopra függesztették, de ő mégis hűséges maradt Atyjához. Ezért Pál ezt írhatta róla: „az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is, a ki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén; és mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig” (Filippi 2:5–8).

Hogyan mutathatunk ki tehát igazi alázatosságot? Hogyan tudunk a gyakorlatban alázatosan, nem pedig büszkén reagálni?

Ahogyan az alázatos személy reagál

Vizsgáljuk meg az alázatosságot a gyakorlatban, például a munkahelyen vagy a keresztény szolgálatban. Ahhoz, hogy egy munkát sikeresen el lehessen végezni, felvigyázókra, igazgatókra és felügyelőkre lehet szükség. Valakinek meg kell hoznia a döntéseket. Hogyan reagálsz ilyenkor? Talán így érvelsz: „Mit gondol magáról, hogy ő mondja meg nekem, mit csináljak? Sokkal több éve végzem ezt a munkát, mint ő.” Igen, ha büszke vagy, az alárendeltség alatt csak zsörtölődni fogsz. Egy alázatos személy viszont arra törekszik, hogy ’semmit ne cselekedjen versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan másokat különbnek tartva’ (Filippi 2:3).

Hogyan reagálsz, amikor egy fiatalabb személy vagy egy nő javasol valamit? Ha alázatos vagy, legalább meghallgatod. Ha viszont büszke vagy, megsértődsz vagy rögtön elveted a javaslatot. Szívesebben veszed a dicséretet és a hízelgést, amely tönkretesz, vagy inkább az építő tanácsot, hogy előrehaladhass? (Példabeszédek 27:9; 29:5).

Szembe tudsz nézni a megpróbáltatásokkal? Az alázat képessé tesz arra, hogy szembenézz nehéz helyzetekkel és kitarts, ahogyan Jób tette. Ha büszke vagy, hajlamos leszel arra, hogy ingerült legyél és talán fellázadj nehéz helyzetekben vagy látszólagos sérelmek miatt (Jób 1:22; 2:10; 27:2–5).

Az alázatosság szerető és megbocsátó

Néhány embernek nehezére esik ezt mondani: „Sajnálom, hibáztam. Igazad volt.” Miért? Túl büszkék! Viszont az őszinte bocsánatkérés sokszor könnyen leállíthat akár egy családi veszekedést is.

Kész vagy arra, hogy megbocsáss, ha valaki megbánt téged? Vagy a büszkeséged miatt talán napokig vagy hónapokig is haragot táplálsz, és még beszélni sem vagy hajlandó azzal, aki látszólag megbántott? Sőt talán még bosszút is forralsz magadban, hogy elégtételt szerezz? A bosszúállás néha emberek halálához, más esetekben pedig rágalomhadjárathoz vezet. Ezzel szemben az alázatos személy szerető és megbocsátó. Miért? Mivel a szeretet nem tartja számon a sérelmet. Jehova készségesen megbocsátott az izraelitáknak, ha készek voltak leküzdeni büszkeségüket. Jézus alázatos követői készségesen megbocsátanak, sőt ezt ismételten megteszik! (Jóel 2:12–14; Máté 18:21, 22; 1Korinthus 13:5).

Az alázatos személyek „a tiszteletadásban egymást megelőzők” (Róma 12:10). A New International Version ezt így írja: „A tiszteletadásban emeljétek magatok fölé egymást.” Megdicsérsz másokat, értékeled a képességeiket és az adottságaikat? Vagy mindig azon vagy, hogy valami hibát találj a másikban, és elhomályosítsd a jó hírnevét? Igen, tudsz őszintén dicsérni másokat? Ha ez nehezedre esik, talán a biztonságérzet hiánya és a büszkeség a problémád.

A büszke személy türelmetlen. Az alázatos személy türelmes és hosszútűrő. Mi a helyzet veled? Mindig visszavágsz, amikor rosszul bánnak veled? Az ilyen reagálás ellentétben áll a hosszútűréssel. Ha alázatos vagy, nem fogod magad túl komolyan venni. Ne felejtsd el, mi történt, amikor Jézus tanítványai túl komolyan vették magukat — heves vitába keveredtek azt illetően, hogy melyikük a legfontosabb. Elfelejtették, hogy mindannyian „haszontalan szolgák” (Lukács 17:10; 22:24; Márk 10:35–37, 41).

Voltaire francia író azt mondta az alázatosságról, hogy az „a lélek szerénysége . . ., a büszkeség ellenszere”. Igen, az alázatosság elmebeli alázatosságot jelent. Az alázatos személy szerény szellemű, nem büszke. Mélységesen tisztelettudó és udvarias.

Miért törekedjünk tehát arra, hogy alázatosak legyünk? Mert az alázatosságot helyesli Isten, és ez segít nekünk abban, hogy elfogadjuk az isteni vezetést. Jehova Dániel prófétát részben az alázatossága miatt tekintette „kedves” személynek, és ezért küldte hozzá egyik angyalát, hogy egy látomást közöljön vele (Dániel 9:23; 10:11, 19). Az alázatosság sok jutalommal jár. Igaz barátokat szerez, akik szeretnek téged. És ami ennél is fontosabb, Jehova áldását eredményezi. „Az alázatnak és az ÚR félelmének jutalma gazdagság, dicsőség és élet” (Példabeszédek 22:4, Újfordítású revideált Biblia).

[Kép a 7. oldalon]

Egy alázatos, bocsánatkérő szó megkönnyíti az életet