Kutatás megbízható jövendölések után

NEM sokkal azután, hogy a később Nagy Sándorként ismertté vált makedón király i. e. 336-ban trónra került, meglátogatta a Közép-Görögországban található delphoi jóshelyet. Nagyra törő terveiben nem kevesebbet, mint majdnem az egész akkori világ meghódítását tűzte célul maga elé. Ám isteni biztosítékot szeretett volna arról, hogy roppant vállalkozása sikeres lesz. A monda szerint azon a napon, amelyen Delphoiba látogatott, nem volt szabad tanácsot kérni a jóstól. Mivel nem akart válasz nélkül távozni, Nagy Sándor makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy a papnő jövendölést mondjon neki. A papnő csalódottan így kiáltott: „Ó gyermek, legyőzhetetlen vagy!” A fiatal király ezt kedvező előjelnek vélte, mint ami győzelmes hadjáratot ígér.

Nagy Sándor sokkal több tájékoztatást kaphatott volna hadjáratának kimeneteléről, ha megvizsgálja a bibliai Dániel könyvének néhány próféciáját. Ezek rendkívüli pontossággal jövendölték meg gyors hódításait. A hagyomány úgy tartja, hogy Nagy Sándor végül lehetőséget kapott rá, hogy megnézze, amit Dániel a személyéről ír. Josephus, zsidó történész szerint, amikor a makedón király bevonult Jeruzsálembe, megmutatták neki Dániel próféciáját — feltehetően a könyv 8. fejezetét (Dániel 8:5–8, 20, 21). Nagy Sándor pusztító seregei állítólag ezért kímélték meg a várost.

Belső emberi szükséglet

Király vagy közember, ókori vagy modern, az ember mindig is érezte, hogy szüksége van megbízható előrejelzésekre a jövőjéről. Mi emberek, értelmes teremtmények lévén tanulmányozzuk a múltat, tudatában vagyunk a jelennek, és különösen érdekel bennünket a jövő. Találó ez a kínai mondás: Aki képes három nappal előre látni az eseményeket, évezredekig gazdag lehet.

Az évszázadok során sok millió ember próbált bepillantást nyerni a jövőbe úgy, hogy az általa isteninek vélt közvetítőhöz fordult. Vegyük például az ókori görögöket. Számos szent jóshelyük volt, mint például a delphoi, déloszi, dodonai jóshely. Ide azért jártak, hogy isteneiktől politikai vagy hadi fejleményekről tudakozódjanak, továbbá olyan magánügyekről is, mint utazás, házasság és gyermekek. Nemcsak királyok és hadvezérek, hanem egész törzsek és városállamok is keresték ezeken a jósdákon keresztül a szellemi birodalom irányítását.

Egy professzor szerint, manapság a „jövőkutatásra szakosodott szervezetek gombamód szaporodnak”. Mégis, sokan inkább figyelmen kívül hagyják a próféciák egyetlen megbízható forrását, a Bibliát. Határozottan elvetik annak a lehetőségét, hogy a bibliai próféciák éppen azt a tájékoztatást tartalmazzák, amelyet keresnek. Néhány tudós oly messzire megy, hogy a bibliai próféciákat egyenértékűnek tartja az ókori jósok jövendöléseivel. Azok a modern emberek, akik mindenben kételkednek, általában előítélettel tekintenek a bibliai próféciákra.

Arra buzdítunk minden olvasót, hogy saját maga vizsgálja meg ezeket a feljegyzéseket. Mit tár fel a bibliai jövendölések és az emberi jóslatok részletes egybevetése? Megbízhatóbbak-e a Biblia próféciái az ókori jóslatoknál? Bizalommal alapozhatjuk-e életünket a bibliai próféciákra?

[Kép a 3. oldalon]

A Biblia megjövendölte Nagy Sándor gyors hódításait

[Forrásjelzés]

Cortesía del Museo del Prado, Madrid, Spain

[Kép a 4. oldalon]

Nagy Sándor

[Forrásjelzés]

Musei Capitolini, Roma

[Kép forrásának jelzése a 2. oldalon]

CÍMLAP: Titus hadvezér és Nagy Sándor: Musei Capitolini, Roma