Miért bízhatunk a bibliai próféciákban?

PÜRRHOSZ, az északnyugat-görögországi Épeirosz királya hosszú időn át ellenségeskedett a Római Birodalommal. Kétségbeesetten szeretett volna valamilyen jelet kapni a háború kimeneteléről, ezért a delphoi jósdához fordult. Ám a kapott választ kétféleképpen lehetett érteni: 1. „Azt mondom néked, hogy te Aiakosz fia, legyőzöd a rómaiakat. Elmenvén visszatérsz, nem veszejt el a háború.” 2. „Azt mondom néked, Aiakosz fia, legyőznek téged a rómaiak. Elmenvén soha vissza nem térsz, elveszejt téged a háború.” Pürrhosz úgy döntött, az előbbi változatban értelmezi a jóslatot. Ezért háborúba szállt Róma ellen. Pürrhosz teljes vereséget szenvedett.

Az ilyen esetek miatt az ókori jóslatokról azt tartották, hogy bizonytalanok, homályosak. És a bibliai próféciák? Némelyik kritikus azt állítja, hogy a Bibliában olvasható próféciák sem különbek az ilyen jóslatoknál. Ezek a kritikusok úgy vélik, hogy a bibliai jövendölések csupán nagyon eszes, rendkívül éles elméjű — általában a papi osztályhoz tartozó — személyek okos előrejelzései a jövőbeni eseményekről. Feltételezésük szerint ezek az emberek, pusztán tapasztalataik és különleges összeköttetéseik által, előre látták bizonyos helyzetek természetes kimenetelét. Ha egybevetjük, mi jellemzi a bibliai próféciákat, és mi jellemzi a jóslatokat, akkor könnyebb lesz levonnunk a megfelelő következtetéseket.

Kirívó különbségek

A jóslatokra az volt jellemző, hogy homályosak. Delphoiban például a válaszokat érthetetlen hangon jelentették ki. Ezért a papoknak meg kellett azokat magyarázniuk, a magyarázatokat pedig olyan versekbe kellett szedniük, amelyeknek ellentétes értelmük lehetett. Klasszikus példa erre a Kroiszosznak, Lüdia királyának adott válasz. Kroiszosz a jósdához fordulván, ezt a választ kapta: „Átkelvén Halüszon ront Kroiszosz nagy birodalmat.” Valójában a lerontott „nagy birodalom” a sajátja volt! Amikor Kroiszosz átkelt a Halüsz-folyón, hogy megszállja Kappadókiát, vereséget szenvedett a perzsa Czírus (Kürosz) seregeitől.

A pogány jóslatokkal éles ellentétben, a bibliai próféciák arról voltak ismertek, hogy pontosak és világosan érthetőek. Egy példa erre a Babilon elestéről szóló prófécia, amely a bibliai Ésaiás könyvében olvasható. Körülbelül 200 évvel az események megtörténte előtt, Ésaiás próféta részletesen és pontosan megjövendölte, hogy Méd-Perzsia megdönti majd Babilont. A prófécia feltárta, hogy a győztes a Czírus nevet fogja viselni. Feltárta Czírusnak azt a hadműveletét is, hogy kiapasztja a vizesárokszerű, védelmet jelentő folyót, valamint hogy nyitott kapukon fog bevonulni egy megerősített városba. Mindez pontosan beteljesedett (Ésaiás 44:27—45:2). Azt is pontosan megjövendölte, hogy Babilon végül teljesen lakatlanná lesz (Ésaiás 13:17–22).

Figyeljük meg azt is, mennyire egyértelmű volt a Jónás próféta által hirdetett figyelmeztetés: „Még negyven nap, és elpusztul Ninive!” (Jónás 3:4). Semmi homály! Az üzenet olyan hatásos és nyílt volt, hogy a niniveiek azonnal „hivének Istenben, és bőjtöt hirdetének, és . . . zsákba öltözének”. Jehova a megbánásuk miatt ekkor nem hozott veszedelmet a niniveiekre (Jónás 3:5–10).

A jóslatokat a politikai befolyás eszközeként is felhasználták. Az uralkodók és a hadvezérek gyakran idézték azt a magyarázatot, amelyik nekik tetszett, hogy saját érdekeiket és törekvéseiket mozdítsák elő, és így azokat mintegy „isteni köntösbe” öltöztessék. Isten prófétai üzenetei azonban egyéni érdekekre való tekintet nélkül hangzottak el.

Szemléltetésül: Jehova prófétája, Nátán nem vonakodott attól, hogy megfeddje a vétkes Dávid királyt (2Sámuel 12:1–12). Amikor II. Jeroboám uralkodott Izráel tíztörzs-királysága felett, Hóseás és Ámos próféta a szigorú bírálat üzenetét vitte a lázadó király és támogatói elé hitehagyásuk, és Istent gyalázó viselkedésük miatt (Hóseás 5:1–7; Ámós 2:6–8). Jehova igen erőteljesen figyelmeztette a királyt Ámos próféta szája által: „fegyverrel támadok a Jeroboám háza ellen” (Ámós 7:9). Jeroboám háza semmivé lett (1Királyok 15:25–30; 2Krónika 13:20).

A jóslatokat többnyire ellenszolgáltatás fejében mondták. Aki többet fizetett, olyan jóslatot kapott, amilyet kívánt. Azok, akik a delphoi jósdához fordultak, magas árat fizettek a haszontalan felvilágosításért. Így nagy kincsekkel töltötték meg Apollón templomát és a környező épületeket. A bibliai próféciákat és figyelmeztetéseket ezzel szemben ingyen és részrehajlás nélkül jelentették ki, tekintet nélkül a címzett rangjára, vagyonára vagy személyére, hiszen egy igaz prófétát nem lehetett megvesztegetni. Sámuel, aki próféta és bíró is volt egyben, őszintén kérdezhette: „kitől fogadtam el ajándékot, hogy a miatt szemet hunyjak?” (1Sámuel 12:3).

Mivel jóslatokat csak meghatározott helyeken lehetett kapni, az embereknek nagy erőfeszítéseket kellett tenniük, hogy elmenjenek érte. Az átlagembernek a legtöbb ilyen helyre rendkívül nehéz volt eljutnia, mivel Dodona például az épeiroszi Tómarosz-hegyen volt, Delphoi pedig a hegyektől szabdalt közép-görögországi területen. Általában csakis a gazdagok és hatalmasok tudták kikérni az istenek tanácsait az ilyen jósdákban. Emellett „az istenek akarata” az évnek mindössze néhány napján volt hallható. Ezzel éles ellentétben, Jehova Isten közvetlenül az emberekhez küldte prófétai hírvivőit, hogy bejelentsék a próféciákat, amelyeket az embereknek hallaniuk kellett. A zsidók babiloni fogsága idején például Istennek legalább három prófétája szolgált a népe között: Jeremiás Jeruzsálemben, Ezékiel a foglyok között, Dániel pedig a Babilóniai Birodalom fővárosában (Jeremiás 1:1, 2; Ezékiel 1:1; Dániel 2:48).

A jóslatokat rendszerint négyszemközt mondták el, így a jóslatot kapó a saját előnyére forgathatta ki a magyarázatokat. Ezzel szemben a bibliai próféciák gyakran nyilvánosan hangzottak el, így mindenki hallhatta az üzenetet, és megérthette, mire vonatkozik. Jeremiás próféta sokszor beszélt nyilvánosan Jeruzsálemben, noha jól tudta, hogy az üzenete népszerűtlen a város vezetői és lakosai között (Jeremiás 7:1, 2).

A jóslatokat ma már csak az ókori történelem részének tekintik. Semmilyen gyakorlati értékük nincs a válságos időnkben élő emberek számára. Egyetlen ilyen jóslat sem foglalkozik napjainkkal vagy a jövőnkkel. Szembetűnő különbségként a bibliai próféciák részét alkotják ’az Isten beszédének, amely élő és ható’ (Zsidók 4:12). A Biblia már beteljesedett próféciái megmutatják, hogyan bánik Jehova az emberekkel, szándékainak és személyiségének pedig fontos oldalait tárják fel. Ezenkívül nagy horderejű bibliai próféciák várnak beteljesedésre a közeljövőben. Az előttünk álló eseményekről Péter apostol ezt írta: „új eget [az égi messiási Királyságot] és új földet [igazságos emberi társadalmat] várunk az ő [Isten] ígérete szerint, a melyekben igazság lakozik” (2Péter 3:13).

A bibliai próféciának és a hamis vallás jóslatainak ebből a rövid összevetéséből minden bizonnyal ahhoz hasonló következtetést vonhatunk le, mint amelyet a The Great Ideas címet viselő könyv: „Amennyiben a halandó emberek jövőbelátásáról beszélünk, a héber próféták kivételesek. A pogány jövendőmondókkal és jósokkal ellentétben . . . nincs szükségük mágiára vagy fortélyokra ahhoz, hogy az isteni titkok mélyére hatoljanak . . . Prófétai beszédük többnyire minden homálytól mentes — nem úgy, mint a jóslatoké. Úgy tűnik, hogy a próféciák mögött rejlő szándék Isten tervének a feltárása, nem pedig az elfedése azoknak a dolgoknak, amelyekről Isten maga is azt óhajtja, hogy az emberek előre lássák, hogy mi a gondviselés útja.”

Bízzunk-e a bibliai próféciákban?

Bízhatunk a bibliai próféciákban. Valójában Jehovára és prófétai szavának a teljesedésére alapozhatjuk az életünket. A bibliai próféciák nem a már beteljesedett jövendölések meddő feljegyzései. A Szentírásban olvasható számos prófécia most van beteljesedőben, vagy a közeljövőben vár beteljesedésre. Figyelembe véve a múltat, teljesen biztosak lehetünk abban, hogy ezek is be fognak teljesedni. Mivel az ilyen próféciák a mi időnkre összpontosulnak, és a saját jövőnket érintik, ezért jól tesszük, ha komolyan vesszük őket.

Kétségtelenül megbízhatunk abban a próféciában, amely az Ésaiás 2:2, 3-ban olvasható: „Lészen az utolsó időkben, hogy erősen fog állani az Úr házának hegye, hegyeknek felette . . . ; és eljönnek sok népek, mondván: Jertek menjünk fel az Úr hegyére . . . hogy megtanítson minket az Ő útaira, és mi járjunk az Ő ösvényein.” Ma emberek milliói csatlakoznak Jehova magasztos imádatához, és tanulnak az ösvényein járni. Megragadja-e az alkalmat arra, hogy többet tanuljon Isten útjairól, pontos ismeretet fogadjon be róla és szándékairól, hogy az ösvényein járhasson? (János 17:3).

Egy másik bibliai próféciának a beteljesedése szükségessé teszi, hogy sürgősen cselekedjünk. A közeljövőről prófétálva a zsoltáríró ezt énekelte: „az elvetemültek kivágattatnak . . . egy kevés idő még és nincs gonosz” (Zsoltárok 37:9, 10). Vajon mire van szükség ahhoz, hogy elkerüljük a gonoszok közelgő pusztulását, köztük azokét is, akik gúnyolódnak a Biblia próféciáin? Ugyanez a zsoltár adja meg a választ: „akik pedig Jehovában reménykednek, azoké lesz a föld” (Zsoltárok 37:9, NW). Jehovában reménykedni annyit jelent, hogy feltétel nélkül bízunk az ígéreteiben, és az irányadó mértékei szerint alakítjuk az életünket (Példabeszédek 2:21, 22).

Milyen lesz az élet akkor, amikor a Jehovában reménykedők öröklik a földet? Ismét a Biblia próféciái tárják fel, hogy Isten dicsőséges jövőt tartogat az engedelmes emberek számára. Ésaiás próféta ezt mondta: „Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak, akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta, és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában víz fakad, és patakok a kietlenben” (Ésaiás 35:5, 6). János apostol ezeket a biztató szavakat írta le: „az Isten eltöröl minden könyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. És monda az, a ki a királyiszéken ül vala: . . . Írd meg, mert e beszédek hívek és igazak” (Jelenések 21:4, 5).

Jehova Tanúi tudják, hogy a Biblia a megbízható próféciák könyve. Teljes mértékben egyetértenek Péter apostol intésével: „igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, a melyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben” (2Péter 1:19). Őszintén reméljük, hogy felvidítják azok a ragyogó, jövőre vonatkozó kilátások, amelyekkel a bibliai próféciák kecsegtetnek!

[Kiemelt rész/képek a 6. oldalon]

A DELPHOI JÓSDA volt a leghíresebb az ókori Görögországban.

A mámorító gőz bódulatba ejtette a papnőt

[Képek]

A papnő egy háromlábú edényen ült, és jóslatokat mondott

Úgy hitték, hogy a papnő által kiadott hangok Apollón isten kinyilatkoztatásait tartalmazzák

[Forrásjelzések]

Háromlábú edény: From the book Dictionary of Greek and Roman Antiquities; Apollón: The Complete Encyclopedia of Illustration/J. G. Heck

[Kép a 7. oldalon]

A delphoi jósda jövendölései teljesen megbízhatatlanok voltak

[Forrásjelzés]

Delphoi/Greece

[Képek a 8. oldalon]

Teljesen megbízhatunk az új világra vonatkozó bibliai próféciában