A Gileád végzőseit arra buzdították, hogy ’nagyszerű dolgokról’ beszéljenek

HATALMAS tömeg, pontosan 6635 személy volt jelen 52 országból az Őrtorony Gileád Bibliaiskola 115. osztályának diplomaosztási programján 2003. szeptember 13-án.

A résztvevők hallhatták, amint az osztály 48 tanulóját bibliai gondolatokkal arra buzdítják, hogy vigyék el ’Isten nagyszerű dolgait’ annak a 17 országnak a lakosaihoz, ahol misszionáriusi munkájukat látják majd el (Cselekedetek 2:11).

Stephen Lett, aki Jehova Tanúi Vezető Testületének a tagja, és a diplomaosztás elnöklőjeként szolgált, bevezető szavaiban a következőkre emlékeztette a tanulókat: „Most, hogy elindultok a megbízatásotok helyére, bárhová és bármilyen körülmények közé kerültök is, többen vannak veletek, mint ellenetek.” A Királyok második könyvének 6. fejezete alapján Lett testvér elmondta a tanulóknak, hogy számíthatnak Jehova Isten és milliónyi angyal támogatására, miközben hirdetik ’Isten nagyszerű dolgait’ (2Királyok 6:15, 16). Az első századi keresztények ellenállással és közömbösséggel találkoztak prédikáló- és tanítómunkájuk során, és a mai keresztény misszionáriusok is hasonló fogadtatásban részesülnek. De bízhatnak abban, hogy támogatást kapnak az égből, és Jehova földi szervezetétől is (Zsoltárok 34:7; Máté 24:45).

Beszéljünk ’Isten nagyszerű dolgairól’!

Az elnöklő bevezetője után Harold Corkern, az Egyesült Államok Fiókbizottságának tagja a következő témát fejtette ki: „Ésszerű elvárások — Az örömteli és sikeres szolgálat titka”. Corkern testvér rámutatott, hogy a beteljesületlen remények csalódottsághoz vezethetnek, ahogyan az a Példabeszédek 13:12-ből is kiderül. Ám néha azért csalódunk, mert ésszerűtlenek az elvárásaink, és ezek nem teljesülnek. A végzősöknek kiegyensúlyozottan és ésszerűen kell gondolkodniuk önmagukról és másokról. Számítsanak rá, hogy követnek majd el hibákat, de emiatt ne csüggedjenek el túlságosan, mialatt próbálnak segíteni másoknak, hogy megértsék ’Isten nagyszerű dolgait’. Corkern testvér arra ösztönözte az új misszionáriusokat, hogy támaszkodjanak Jehovára, aki „megjutalmazója . . . azoknak, akik komoly igyekezettel keresik őt” (Héberek 11:6).

Ezután Daniel Sydlik, a Vezető Testület tagja tartott előadást arról a témáról, hogy mit is foglal magában a keresztények reménye. „A remény a keresztények erénye — mondta. — Az igazságosság irányadó mértéke, mely által az ember jó kapcsolatba kerülhet Istennel. Egy nem keresztény ember sosem reménykedhet úgy, ahogy mi.” Sydlik testvér ezután több oldalról világította meg a keresztények reményét, mely segít derűlátónak maradnunk a nehézségek ellenére. „Ha van reményünk, képesek vagyunk megújult buzgalommal és győzedelmes szellemmel szembenézni a mindennapokkal.” A keresztények reménye segít nekik, hogy olyan Istennek lássák Jehovát, akinek szándékai vannak, és örvendezve szolgálják (Róma 12:12).

Wallace Liverance, a Gileád Iskola titkára ezzel a témával buzdította a tanulókat: „Mindig szellem által járjatok” (Galácia 5:16). Elmondta, hogy Jeremiás titkára, Báruk már-már nem a szellem által járt. Volt egy időszak az életében, amikor kimerült, és nagy dolgokat akart magának (Jeremiás 45:3, 5). Liverance testvér azt is megemlítette, hogy némelyek felhagytak Jézus követésével, és elutasították a szellemi igazságot, amely nélkülözhetetlen a megmentéshez. Azért tettek így, mert nem fogták fel, amit Jézus tanított, és csalódottak voltak, mivel nem teljesültek azonnal testi gondolkodásukból fakadó reményeik (János 6:26, 27, 51, 66). Mit tanulhatnak ezekből a történetekből a misszionáriusok, akiknek az a feladatuk, hogy mások figyelmét a Teremtőre és a szándékára irányítsák? A tanulók arra kaptak buzdítást, hogy ne azzal legyenek elfoglalva, hogy bizonyos tisztséget megszerezzenek, hogy elismerést kapjanak emberektől, vagy hogy személyes előnyökre használjanak fel egy teokratikus megbízatást.

„Adni akarsz majd, vagy kapni?” — vetette fel a kérdést Mark Noumair Gileád-oktató. Gondolatai a Bírák 5:2-re épültek, ahol azokat az izraelitákat dicsérik, akik önzetlenül, önként jelentkeztek, hogy Bárák seregében szolgáljanak. Az előadó megdicsérte a Gileád tanulóit, amiért készségesen válaszoltak a nagyobb Bárák, Jézus Krisztus felhívására, hogy még teljesebb mértékben vegyenek részt a szellemi hadviselésben. Krisztus katonáinak igyekezniük kell elnyerni annak a helyeslését, aki őket katonának fogadta. Noumair testvér így emlékeztette a tanulókat: „Amikor arra kezdünk összpontosítani, hogy kedvezzünk magunknak, akkor már nem küzdünk az ellenséggel . . . A misszionáriusi szolgálat nem rólad szól, hanem Jehováról, az uralkodási jogáról, és arról, hogy megvalósuljon az akarata. Nem azért szolgálunk misszionáriusokként, mert szeretnénk, hogy Jehova boldoggá tegyen minket, hanem azért szolgáljuk őt, mert szeretjük” (2Timóteusz 2:4).

Lawrence Bowen Gileád-oktató vezette a következő programrészt, melynek ez volt a címe: „Szenteld meg őket az igazság által” (János 17:17). Megjegyezte, hogy a 115. osztály végzősei Isten megszentelt szolgái. Az iskola ideje alatt részt vettek a szántóföldi szolgálatban is, kutatva azok után, akik tiszta szívükből szeretik az igazságot. Jézushoz és a korai tanítványaihoz hasonlóan ’nem önmaguktól indíttatva’ szóltak (János 12:49, 50). Buzgón ismertették az igazság ihletett, életadó szavát. A tanulók által előadott jelenetek és a tapasztalataik, amelyeket elmondtak, jól szemléltették, hogy milyen erőteljes hatással volt a Biblia azokra, akikkel kapcsolatba kerültek.

Buzdító tanácsok és tapasztalatok

Anthony Pérez és Anthony Griffin, az Egyesült Államokbeli Fiókhivatal szolgálati osztályának munkatársai interjút készítettek több fiókbizottsági taggal, akik a világ különböző pontjairól érkeztek. Ők beszéltek azokról a nehézségekről, amelyekkel az új misszionáriusok szokták szembetalálni magukat, és a saját tapasztalataik alapján gyakorlatias tanácsokat is adtak. A nehézségek között ott van a kulturális különbség, az egész évre jellemző trópusi éghajlat, illetve a korábban megszokottól eltérő vallási és politikai helyzet. Mi segíthet a frissen végzett misszionáriusoknak, hogy beilleszkedjenek az új környezetükbe? A Jehova és az emberek iránti szeretet, az, hogy nem tekintenek hátra, és nem cselekszenek elhamarkodottan. Egy fiókbizottsági tag így fogalmazott: „Ahová mentünk, ott már évszázadok óta éltek emberek. Nem volt kétséges, hogy mi is hozzá tudunk szokni az ottani élethez. Ha valamilyen próbateljes helyzetbe kerültünk, úgy tekintettük, mint ami fejleszti a személyiségünket. Az ember az imára és Jehova szellemére támaszkodik, és tapasztalja, milyen igazak Jézus azon szavai, hogy »veletek vagyok«” (Máté 28:20).

A program csúcspontjaként Samuel Herd, a Vezető Testület tagja a következő címmel tartotta meg előadását: „Folyton beszéljetek Isten nagyszerű dolgairól!” Amikor i. sz. 33 pünkösdjén a szent szellem kitöltetett Jézus tanítványaira, ez lelkesedést öntött beléjük, hogy „Isten nagyszerű dolgairól” beszéljenek. Mi segíthet a mai misszionáriusoknak, hogy hasonló buzgalommal beszéljenek Isten Királyságáról? Ugyanaz a szent szellem. Herd testvér arra ösztönözte a végzős tanulókat, hogy ’izzanak a szellemtől’, izgatottan lássanak hozzá a megbízatásuk teljesítéséhez, és soha ne felejtsék el, hogy milyen értékes képzést kaptak (Róma 12:11). „A Biblia is Isten nagyszerű dolgai közé tartozik — mondta Herd testvér. — Sohase becsüljétek alá a jelentőségét. Az üzenete élő. A dolgok lényegére tapint. Használjátok a kiigazításra a saját életetekben. Engedjétek, hogy formálja a gondolkodásotokat. Óvjátok a gondolkodóképességeteket, azáltal hogy tanulmányozzátok és olvassátok a Szentírást, valamint elmélkedtek rajta . . . Tűzzétek ki célul, és határozzátok el, hogy a Gileádon kapott oktatást arra használjátok fel, hogy folyton beszéljetek »Isten nagyszerű dolgairól«.”

A világ több pontjáról érkezett üdvözletek tolmácsolása és a diplomák átadása után az egyik végzős tanuló felolvasta az osztály levelét, melyben a tanulók köszönetet mondanak a kapott oktatásért. Lett testvér ezt követően méltóképpen zárta le ezt az örömteli eseményt a 2Krónikák 32:7-tel és az 5Mózes 20:1, 4-gyel. Befejező szavait így kapcsolta össze a program elején mondottakkal: „Kedves végzősök, miközben előretörtök, és az új megbízatásotokban szellemi csatába indultok, ne feledjétek, hogy Jehova ott menetel veletek. Mindig tartsátok észben, hogy többen vannak veletek, mint ellenetek.”

[Kiemelt rész a 25. oldalon]

OSZTÁLYSTATISZTIKA

A képviselt országok száma: 7

A kijelölt országok száma: 17

A tanulók száma: 48 fő

Átlagéletkor: 33,7 év

Az igazságban eltöltött évek átlaga: 17,8

A teljes idejű szolgálatban eltöltött évek átlaga: 13,5

[Kép a 26. oldalon]

Az Őrtorony Gileád Bibliaiskolát elvégző 115. osztály

Az alábbi felsorolásban a sorok számozása elölről hátra, a nevek felsorolása minden sorban balról jobbra történik.

1. Brown, T.; Goller, C.; Hoffman, A.; Bruzzese, J.; Trahan, S. 2. Smart, N.; Cashman, F.; Garcia, K.; Lojan, M.; Seyfert, S.; Gray, K. 3. Beckett, M.; Nichols, S.; Smith, K.; Gugliara, A.; Rappenecker, A. 4. Gray, S; Vacek, K.; Fleming, M.; Bethel, L.; Hermansson, T.; Hermansson, P. 5. Rappenecker, G.; Lojan, D.; Dickey, S.; Kim, C.; Trahan, A.; Washington, A.; Smart, S. 6. Goller, L.; Burghoffer, T; Gugliara, D.; Nichols, R.; Washington, S.; Kim, J. 7. Beckett, M.; Dickey, J.; Smith, R.; Garcia, R.; Hoffman, A.; Seyfert, R.; Brown, H. 8. Fleming, S.; Bruzzese, P.; Burghoffer, W.; Bethel, T.; Cashman, J.; Vacek, K.