Olvasók kérdései

Egyesek azt állítják, hogy Pál nem Málta szigeténél, Szicíliától délre szenvedett hajótörést, hanem egy másik szigetnél. Hol történt a hajótörés?

A kérdés egy viszonylag új feltevésből adódik, amely szerint Pál apostol nem Málta szigeténél szenvedett hajótörést, hanem a Jón-tengeren, a Görögország nyugati partjainál fekvő Kefaliníánál, Korfu közelében. Az ihletett feljegyzésből megtudhatjuk, hogy Pál Cezáreából indult Júliusz, a római százados foglyaként, más katonákkal és a társaival. Ahogy a térképen is látszik, Szidónba, majd Mirába hajóztak. Ott átszálltak egy nagy, gabonaszállító hajóra, mely az egyiptomi Alexandriából érkezett, és továbbmentek nyugatra, Knidusz felé. Nem tudták tartani a tervezett irányt az Égei-tengeren keresztül, hogy Görögország csücskénél elhaladva hajózzanak tovább Rómába. Az erős szél délre, Kréta felé sodorta őket, melynek partjai közelében már védve voltak a széltől. Megálltak a Szép kikötőben, és amikor ’tengerre szálltak Krétán’, a hajót „heves erővel elragadta” „az Eurakvilónak nevezett fergeteges szél”. A súlyos gabonaszállító hajó ’ide-oda hányódott a tengeren’, egészen a tizennegyedik éjszakáig. Végül hajótöröttekként mind a 276-an egy szigetre jutottak, amely a Szentírás eredeti görög szövegében Me·liʹte néven szerepel (Cselekedetek 27:1—28:1).

Az évek folyamán különböző feltevések láttak napvilágot azt illetően, hogy melyik szigetről is van itt szó. Némelyek a Melite Illyrica nevű szigettel azonosítják, mely ma Mljet szigeteként ismert, és Horvátország partjainál található, az Adriai-tengerben. Ez azonban nem tűnik valószínűnek, mivel Mljet az északi fekvése miatt nehezen illeszthető bele Pál útvonalába, az utazás következő szakaszában ugyanis a szicíliai Szirakúzát, majd pedig Itália nyugati partját érintették (Cselekedetek 28:11–13).

A legtöbb bibliafordító arra a következtetésre jutott, hogy Me·liʹte nem más, mint a Melite Africanus nevű sziget, melyet ma Máltaként ismerünk. Az utolsó kikötő, amelyet Pálék hajója érintett, a krétai Szép kikötő volt. Ezután egy viharos szél nyugatra, Kauda felé sodorta a hajót, és a helyzet napokig nem változott. Teljesen ésszerű azt feltételezni, hogy a heves széltől hajtott hajó még nyugatabbra sodródott, és eljutott Máltáig.

Az uralkodó szelet, valamint „a sodródás irányát és mértékét” figyelembe véve egy szerzőpáros a következőket jegyzi meg könyvében: „A Clauda [Kauda] és Málta közötti távolság valamivel kevesebb mint 770 kilométer. Az egybeesés annyira feltűnő, hogy szinte kizárható annak a lehetősége, hogy a hajósok nem Máltát, hanem egy másik helyet [közelítettek meg] a tizennegyedik éjszakán. Óriási a valószínűsége, hogy Málta volt az” (Conybeare és Howson: The Life and Epistles of St. Paul).

Noha létezhetnek más feltételezések, a bibliai feljegyzés alapján arra következtethetünk, hogy a hajótörés Máltánál történt. (Lásd a térképet is.)

[Térkép/kép a 31. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Jeruzsálem

Cezárea

Szidón

Mira

Knidusz

KRÉTA

KAUDA

MÁLTA

SZICÍLIA

Szirakúza

Róma

MLJET

GÖRÖGORSZÁG

KEFALINÍA