„A tenger éneke” – Egy kézirat, mely áthidal egy szakadékot

A JERUZSÁLEMI Izrael Múzeumban 2007. május 22-én kiállítottak egy héber tekercstöredéket, melynek keletkezése az i. sz. VII–VIII. századra tehető. Ez a kézirat tartalmazza a 2Mózes 13:19–16:1-ben található szövegrészt. Így olvasható benne „A tenger éneke” is, vagyis az a győzelmi ének, melyet az izraeliták a Vörös-tengernél énekeltek csodálatos megszabadulásuk után. Miért olyan jelentős, hogy kiállították ezt a tekercstöredéket?

A válasz összefüggésben van a kézirat korával. A holt-tengeri tekercseket az i. e. III. és az i. sz. I. század között írták. A felfedezésük előtt, azaz mintegy 60 évvel ezelőtt, a legkorábbi ismert héber kézirat az Aleppói kódex volt, mely i. sz. 930-ban keletkezett. Néhány töredék kivételével egyetlen héber kéziratot sem találtak, mely a köztes évszázadokból származott volna.

„A tenger éneke kézirat – mondja James S. Snyder, az Izrael Múzeum igazgatója – áthidalja a holt-tengeri tekercsek . . . és az Aleppói kódex keletkezési ideje közti szakadékot.” Arról is beszélt, hogy ez a kézirat, más ókori bibliai szövegekkel együtt, „páratlan példa a szövegek változatlanságára”.

Úgy gondolják, hogy a tekercstöredék egyike annak a számos kéziratnak, melyet a XIX. század vége felé találtak Egyiptomban egy kairói zsinagógában. Azonban egy magángyűjtő, aki héber kéziratokat gyűjt, nem tudta, hogy milyen jelentősége van ennek a töredéknek, egészen addig, míg az 1970-es évek végén nem beszélt egy szakértővel. A töredéken akkor végezték el a szénizotópos kormeghatározást, majd archiválták, és csak most mutatták be az Izrael Múzeumban.

A tekercstöredék jelentőségéről Adolfo Roitman, az Izrael Múzeumban lévő Könyv Szentélyének vezetője, a holt-tengeri tekercsek kurátora ezt mondta: „A tenger éneke kézirat hűen tanúsítja, hogy milyen elképesztő pontossággal őrizték meg a Biblia maszoréta szövegeit évszázadról évszázadra. Szinte hihetetlen, hogy A tenger énekének jellegzetes stílusa ma ugyanolyan, mint a VII–VIII. században.”

A Biblia Jehova Isten ihletett Szava, és elsősorban neki köszönhető, hogy fennmaradt. Ezenkívül a Szentírást gondosan másolták le az írnokok. Ezért a ma használt Biblia szövege minden kétséget kizáróan megbízható.

[Kép forrásának jelzése a 32. oldalon]

Courtesy of Israel Museum, Jerusalem