A jó hír felkínálása — Ritkán bemunkált területen
1 A mi Urunk Jézus Krisztus úgy intézkedett, hogy a jó hírt „prédikálni kell az EGÉSZ lakott földön” . . . (Máté 24:14). Ezért kell fokozott erőfeszítéseket tennünk annak érdekében, hogy segítsünk a ritkán bemunkált területen lakó embereknek. Vajon adunk-e nekik további lehetőséget arra, hogy halljanak az igazságról és megmentésben részesüljenek (Róma 10:13, 14).
2 Lehetséges, hogy a gyülekezetedhez olyan távoleső terület is tartozik, amely ritkán kerül bemunkálásra. Az a tanácsos, hogy a területet évente legalább egyszer bemunkáljuk. Ha a gyülekezeted nem képes elvégezni ezt a munkát, vajon egy szomszédos gyülekezet nem segíthetne ebben? A körzetfelvigyázó ismeri a nehézségeiteket, hiszen a látogatása alkalmával megtesz minden tőle telhetőt, hogy segítséget kapjatok a szomszédos gyülekezetektől.
3 Azonkívül lehetnek a gyülekezet területének olyan közeli részei, amelyek nem annyira tevékenyek, mint a többi rész. Ezek magukban foglalhatnak olyan gazdag területeket, ahol kevés reagálás volt tapasztalható az évek folyamán. Talán olyan erősen vallásos közösségek is vannak ezen a területen, ahol ellenállást tapasztaltatok. Jóllehet nem sokan voltak „nemes születésűek” azok között, akik válaszoltak az első század óta, amikor megalakult a keresztény gyülekezet, mégis voltak néhányan. Sőt még a zsidó papok közül is akadtak, akik kedvezően reagáltak. Ezért nem kívánunk szándékosan mellőzni egyetlen területet sem. Mindenfajta embernek szeretnénk prédikálni (1Kor 1:26; Csel 6:7). Lásd még a Cselekedetek 16:6–10; 18:9–11-et!
MILYEN MÓDON VÉGEZHETŐ EZ?
4 A szolgálatfelvigyázók buzdíthatnak a gyülekezet minden területének a bemunkálására és segíthetnek ennek megszervezésében. Egyes gyülekezetek hétközbeni és hétvégi csoportokat szerveztek, hogy különleges figyelemben részesítsék a ritkábban bemunkált területeket. Ha bizonyos távolságra kell utaznod, talán hasznosnak találod majd a korábbi indulást. Egyesek úgy tervezik, hogy megebédelnek és több órát töltenek a szántóföldön, sőt az egész napot is ott töltik.
5 Kisebb hírnökcsoportokat ki lehet jelölni arra, hogy vegyék sorra azokat, akiket korábban nem találtak otthon vagy munkáljanak be elszórtan lakott területet. Ez időmegtakarítást jelent, a csoport minden tagjának tevékenységet biztosít és a minimumra csökkenti a szükségtelen várakozást.
6 Hasznos dolog úgy elkészíteni a mondanivalótokat, hogy az összhangban legyen a bemunkálandó területtel. Legyetek mindig melegszavúak, barátságosak, pozitív beállítottságúak. Amikor a jómódban élőkhöz közeledtek, gondoljátok át, hogy mi érdekelheti őket. Különös gondot fordítsatok az ápoltságra, a ruházatra s az általános megjelenésre. Nem akarunk ’okot adni a megbotránkozásra, hogy a szolgálatunkban ne találjanak hibát’ (2Kor 6:3).
7 Ha ellenállást tapasztaltunk a múltban, figyelembe vehetjük azt a bevezetőnknél és a prédikálásunkban használt írásszövegek megválasztásánál, valamint a felkínált irodalomnál. Minket az érdekel, hogy ’megmentsünk némelyeket’. Készüljünk fel, hogy a kedvükre lehessünk, bármi segít is hozzá ehhez a célhoz (1Kor 9:19–23).
8 Az a kívánságunk, hogy Jehova munkáját végezzük, és mindenfajta ember iránt érzett szeretetünk arra indít majd minket, hogy prédikáljunk a ritkán bemunkált területeken (Máté 5:43–48). Ha szeretet és őszinteség nyilvánul meg a viselkedésünkben és a beszédünkben ezeken a területeken, egyesek talán kedvezően reagálnak és dicsőséget szereznek a mi Jehova Istenünknek (Máté 5:16).