Neveljük gyermekeinket az élet útján
1 Az isteni követelmények iránti engedelmesség élethez vezet — az ő törvénye iránti engedetlenség pedig biztos kudarchoz és halálhoz. Ezt az egyszerű, de határozott tanulságot vonhatjuk le Ádám és Éva tapasztalatából. Ha tovább is engedelmesek maradnak, örökké élhetnek; de mivel az engedetlenséget választották, meg kellett halniuk. Minden keresztény szülő tegye fel tehát magának a kérdést: Mire tanítom a gyermekeimet? Vajon azt tanulják, hogy milyen jutalommal jár az engedelmesség és mit eredményez az engedetlenség? Vajon megtanulják szívből szeretni Jehovát? És mit tanulnak a saját példámból?
A FEGYELMEZÉS KÖVETKEZETES LEGYEN
2 Ahhoz, hogy gyermekeiteket engedelmességre taníthassátok, jó, ha ti szülők ésszerű és világosan meghatározott viselkedési szabályokat írtok el a gyermekeitek számára. Ti magatok is mutassatok jó példát abban, hogy a szabályokat betartjátok. Figyelmeztessétek őket, hogy a szabályok megszegése biztos büntetést von maga után. Legyetek készek megtartani a szavatokat; ne ingereljétek gyermekeiteket, ne üvöltözzetek velük, hanem legyetek következetesek (Ef 6:4). Mindkét szülő legyen egyetértésben a fegyelmezés szabályait illetően; mindkettő egyformán szerezzen érvényt azoknak, hogy ne veszítse el a gyermek tiszteletét. Amikor a szülők szeretettel alkalmazzák a fegyelmezést, a gyermekek megtanulják, hogy a büntetés a szándékos helytelen cselekedetért járó bér. De azt is megtanulják, hogy az engedelmesség dicséret és jutalom formájában kellemes eredménnyel jár (Ef 6:1–3; Zsid 11:6). Ha gyermekeitek még fiatalon megtanulják, hogy ’azt aratják le, amit vetnek’, sok csalódástól és az esetleges haláltól kímélitek meg őket (Gal 6:7; Péld 23:13, 14).
3 Az engedelmesség figyelmes hallgatást is jelent. Megtanítod-e gyermekeidet arra, hogy figyelmesen hallgassanak? Megköveteled-e tőlük, hogy ott legyenek az összejöveteleken? Elvárod-e tőlük, hogy figyeljenek? Egyes szülők már otthon megtanítják a gyermekeiket a figyelmes hallgatásra. Külön időt tartalékolnak arra, hogy felolvassanak a gyermekeiknek. Ez alatt a fiataloknak csendben kell ülniük, és figyelniük kell arra, amit hallanak. Ezt a gyakorlást türelemmel végzik, s a gyermekekben idővel kifejlődik az a képesség, hogy odafigyeljenek és a kiejtett szavakra összpontosítanak és már nem kalandozik el olyan könnyen a gondolatuk az összejövetelek alatt. Itt megint csak a szülőknek kell jó példát mutatniuk azáltal, hogy ők maguk sem engedik elterelődni a figyelmüket s nem néznek azonnal körös-körül, ha valami zavartkeltő csekélység előfordul az összejövetel alatt. Azonkívül a fiatalok akkor élvezik igazán az összejöveteleket, ha jól felkészültek a közreműködésre. Ha valamelyikük közreműködik, s a saját szavaival válaszol egy vagy két esetben, kétségkívül nagyobb figyelmet fordít majd a program többi részére is és hasznosnak érzi magát. Ha felszólítják a gyermekeket, hogy keressék ki az előadó által idézett bibliaszövegeket, az ébren tartja őket és egyúttal jó gyakorlásnak is bizonyul.
4 Néha előfordul, hogy a gyülekezeti összejövetelek alatt egy óra elteltével vagy később a gyermekek nyugtalankodni kezdenek. Körbejártatják a tekintetüket, és megpróbálják magukra vonni mások figyelmét. Vagy játékokat és egyéb személyes tárgyakat hoznak magukkal a saját szórakoztatásukra, és ennek az lesz az eredménye, hogy elvonják mások figyelmét is. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Izraelben még a „kicsinyek” is azért voltak jelen az összejöveteleken, hogy „figyelmesen hallgassanak” és „tanuljanak” (5Móz 31:12). Hogy ürügyet találjanak a járkálásra, a gyermekek néha felveszik azt a szokást, hogy jó néhányszor kiszaladnak az illemhelyre az összejövetel alatt s ezzel nagymértékben zavarják a többieket. Ugyanezek a gyermekek azonban képesek órák hosszat is eljátszani anélkül, hogy ilyen problémáik adódnának. Ha minden szülő ragaszkodna ahhoz, hogy a gyermekei az összejövetelek előtt használják az illemhelyet, valójában nem lehetne igazán okuk a gyermekeknek arra, hogy röviddel a kezdés után már megzavarják az összejöveteleket.
TŰZZÜNK KI TEOKRATIKUS CÉLOKAT A GYERMEKEK ELÉ
5 Az élet útján nevelni a gyermekeket azt is jelenti, hogy nagyobb szolgálattal járó élet felé irányítjuk őket. Segíts nekik, hogy megláthassák, hogyan tudnának Jeremiáshoz, Ezékielhez, Ésaiáshoz és másokhoz hasonlókká lenni, akik Jehova szolgálatára szentelték az életüket. Tárjátok eléjük azokat a modernkori lehetőségeket, amelyek nyitva állnak előttük Isten Királyság szolgálatában. Véssétek az elméjükbe Krisztus Jézus önfeláldozó példáját. Buzdítsátok őket arra, hogy rendszeresen és teljes szívükből imádkozzanak Jehovához. De mindenekfelett mutassátok meg nekik a saját jó példátokkal, hogyan találtok ti örömet Jehova egész szívű szolgálatában. És amikor a gyermeketek kifejezi majd azt az óhaját, hogy Jehovának adja át az életét és ezt vízben való alámerítkezéssel szimbolizálja, milyen nagy lesz az örömötök, mivel hozzásegítettétek őt ehhez a döntéshez!