Segítsünk a tétleneknek!
1 Jézus egyik példázata arról szól, hogy a pásztor otthagyta 99 juhát, hogy megkeresse az egyet, amely elveszett. Emlékszel arra a kijelentésre, amely beszámol arról, hogy mit eredményez, ha valaki megtalálja az elveszettet? „És ha sikerül megtalálnia, bizony mondom nektek: jobban örül neki, mint a kilencvenkilencnek, amely nem tévedt el” (Máté 18:13). Számos gyülekezetnek volt már része ilyen örömben, amikor tétlenek visszatértek az Isten nyájához.
2 Az elmúlt néhány évben további figyelmet fordítottunk az olyanoknak a megsegítésére, akik tétlenekké lettek. A felvigyázók felelőssége, hogy figyelmet fordítsanak a nyáj összes tagjára (Csel 20:28). Ezért kezdeményezték a tétlenek meglátogatását. Ennek eredményeként sokan reagáltak az ilyen szeretetteljes erőfeszítésekre, és újra tevékeny Királyság-hirdetőkké lettek. Vannak-e még a gyülekezetedben olyanok, akik az utóbbi években lettek tétlenekké? Mit lehetne tenni a megsegítésükre?
Mit lehetne tenni?
3 A szolgálatfelvigyázó és a titkár legyen az élen abban, hogy koordinálja a tétlenek érdekében tett erőfeszítéseket. A vének is úgy intézzék az ügyeiket, hogy megtehessék az első látogatásokat. Némely esetben a tétlen személy nagyra értékelné, ha valaki bibliatanulmányozást folytatna vele. Ilyen esetben a szolgálatfelvigyázó döntse el, kit kell kijelölni erre a tanulmányozásra. Talán azt, aki eredetileg is tanult az illetővel, vagy olyasvalaki, akit az illető ismer és tisztel, talán jó helyzetben lenne ahhoz, hogy segítsen. Ha egy egész családról van szó, talán egy vént vagy egy arra alkalmas kisegítőszolgát lehetne felkérni, hogy tanulmányozzon velük. Egy tétlen testvérnőnek talán egy tapasztalt testvérnő segíthetne. Egy fiatalnak talán egy fiatal kisegítőszolga vagy egy jó képességű úttörő felelne meg. Esetleg a szolgálatfelvigyázó tehetne javaslatot bizonyos anyagra vagy egy egész kiadványra vonatkozóan, amit azután tanulmányoznának. A cél: megadni a szükséges segítséget. A szolgálatfelvigyázónak azt a személyt kell felhasználnia, aki a legjobb helyzetben van arra, hogy ezt megtegye.
4 Vannak vének, akik hasznosnak találták, hogy mindjárt az első látogatás alkalmával átvegyék Az Őrtorony 1982/21 12. oldalán olvasható cikket, amelynek a címe: „Térjetek vissza lelketek pásztorához!” Jól ki lehet domborítani Jehova könyörületességét, és el lehet mondani néhány tapasztalatot olyanokról, akik visszatértek Jehovához. Egy olyan ifjú esetében, aki tétlenné lett, hasznos lehet az a cikk, amely Az Őrtorony 1982. október 1-jei számában látott napvilágot és amelynek ez volt a címe: „Hozd vissza a szívedet Jehovához!” (csak angolban). Ezután elkezdődhet a rendszeres bibliatanulmányozás.
5 Azok a hírnökök, akiknek felelősségük és kiváltságuk lesz az ilyen tanulmányozásokat levezetni, tanúsítsanak személyes érdeklődést ezen egyének iránt. Építsenek ki velük baráti kapcsolatot. Emeljék ki, mennyire fontos, hogy azok a személyek visszanyerjék szellemi erejüket. Segítsenek az ilyeneknek abban is, hogy nagyra értékeljék: Jehova — szeretetből és velük való törődésből — gondoskodott erről a személyüket érintő segítségről a szervezete útján.
6 Jóllehet egyes hírnököket felkérnek arra, hogy segítsenek a tétleneknek, ez nem jelenti azt, hogy mások nem segíthetnek. Mindenki kezdeményezheti, hogy üdvözölje az ilyeneket, amikor azok eljönnek a Királyság-terembe, és bocsátkozzon velük építő beszélgetésbe. Mutassuk meg nekik: nagyon örülünk annak, hogy velünk vannak, és reméljük, hogy további előrehaladást tesznek majd. Ezt a szerető érdeklődést tanúsítsuk irántuk azután is, miután szellemi előmenetelre tettek szert. Ebből az egyesült erőfeszítésből jó eredmények születtek (Ef 4:16).
7 Igen, bizonyosan örvendezve látjuk a korábbi tétleneket, akik újra velünk vannak. Ez különösen azoknál van így, akiknek sikerült némi személyes segítséget nyújtaniuk. Azért imádkozunk Jehovához, hogy gazdagon áldja meg erőfeszítéseinket, hogy ’jót tehessünk’ a tétlenekkel, „akik kapcsolatban vannak velünk a hitben” (Gal 6:10).