Légy türelmes és alapos a szolgálatban!
1 Pál apostol megőrizte fejlett felelősségérzetét Jehova elött, hogy türelmes és alapos legyen, amikor a Jóhírt prédikálta mindazoknak, akik meghallgatták. Határozott volt, amikor ezt mondta az Efézusból összegyűlt felvigyázóknak: „De az én szememben nem túl drága még a lelkem sem, csak hogy befejezhessem pályafutásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól kaptam, hogy alapos tanúskodást végezzek az Isten ki nem érdemelt kedvességének jó híréről” (Csel 20:24). Érezzük-e azt a ránk háruló felelősséget, hogy mi is hasonlóan tegyünk? (1Kor 9:16).
GYAKRAN BEMUNKÁLT TERÜLETEN
2 Különösen akkor van szükségünk türelemre, amikor gyakran bemunkált területünk van. A korlátozott terület ellenére arra kellene indíttatást éreznünk, hogy újra és újra meglátogassuk az embereket. Tégy erőfeszítést annak érdekében, hogy minden egyes lakás lakóival kapcsolatba lépj, és fokozatosan nyújts segítséget az őszinte embereknek, hogy értékeljék Isten Királyságának Biblián alapuló reménységét.
3 Amikor gyakran munkáljuk be a területünket, a türelem gyakorlásának egy másik haszna az, hogy személyesen megismerkedhetünk a házigazdákkal. Ez azt idézheti elő, hogy nyugodtabban nyitnak ajtót. Az Érveljünk könyvben kitűnő javaslatokat találunk, melyeket arra használhatunk fel, hogy a gyakran bemunkált területen változatos bevezetőket mondjunk (Lásd az Érveljünk könyv 9—15 oldalán).
4 Adódhatnak alkalmak, amikor olyan emberekkel találkozunk, akik bár tanúsítanak némi érdeklődést, az irodalmunkat azonban nem fogadják el. Hogyan reagáljunk erre? Az a törekvésünk, hogy alaposak legyünk, arra fog indítani minket, hogy ragaszkodjunk az érdeklődés elmélyítéséhez. Annak ápolása, amit a szívükbe elültettünk, talán arra indítja őket, hogy végül elfogadják a bibliatanulmányozást. Egy testvér öt egymást követő héten keresett fel egy érdeklődő házigazdát anélkül, hogy irodalmat helyezett volna el. A hatodik látogatás alkalmával a házigazda elfogadta az irodalmat és végül bibliatanulmányozás kezdődött.
A BROSÚRÁK FELKÍNÁLÁSA
5 „Egy új világ — ki hozza el?”, ez lesz júliusban és augusztusban a beszélgetési témánk. Ez a téma eléggé rugalmas ahhoz, hogy felhasználjuk, amikor a következő brosúrák bármelyikét felajánljuk: Mindörökké örvendj az életnek a földön!, „Íme, mindent újjáteszek!”, Kell hinned a Háromságban? Az isteni név, amely mindörökké fennmarad és A Kormányzat, amely elhozza a Paradicsomot. Ha időt fordítunk arra, hogy jól megismerjük ezeket a brosúrákat, számos beszélgetésre alkalmat adó, megfelelő beszélgetési szempontot találunk majd, amelyeket a beszélgetési témával együtt felhasználhatunk.
6 A bemutatkozás után például, ezt mondhatjuk: „Ön mit gondol az emberek azon ígéretéről, hogy elhozzák majd a világbékét? [Engedd, hogy válaszoljon.] Figyelje meg, a Biblia hogyan vélekedik az ember képességéről ebben a tekintetben. [Olvasd fel a Jeremiás 10:23-at.] Évszázadokon keresztül az ember azt bizonyította be, hogy nem igazán képes irányítani saját magát. Ezzel ellentétben figyelje meg Isten megbízható ígéretét. [Olvasd fel a 2Pét 3:13-at.] Istennek az új földre vonatkozó biztos ígérete valóra fog válni.” Ezután arra buzdíthatjuk a házigazdát, hogy olvassa el az egyik brosúrát. Ha az „Íme” brosúrát alkalmazzuk, akkor a házigazda figyelmét a 30. oldalon az 58. bekezdésben megállapított dolgokra irányíthatjuk. Ha a Kormányzat brosúrát ajánljuk fel, kihangsúlyozhatjuk a 3. oldalon, az első bekezdésben leírt megállapításokat. A Mindörökké örvendj brosúra címlapján levő kép nagyon megkapó és jól illik a beszélgetési témához. Az isteni név brosúra 31. oldalán a harmadik bekezdést is fel lehet használni.
7 Ha türelmesen és alaposan bemunkáljuk a területünket a jó hírrel, az megmentést fog eredményezni azoknak, akik hallgatnak ránk (1Tim 4:16). Kifutunk az időből! Ezért legyünk türelmesek és végezzünk alapos tanúskodást, mialatt teljesen kivesszük a részünket a megmentés üzenetének a prédikálásából!