A jóhír felkínálása — A kiadványok bölcs használata által
1 Az 1991-es szolgálati évben megtartott különleges összejöveteli napi program egyik előadása azt a témát hangsúlyozta ki, hogy a „Szolgálatunk — nem közönséges, hanem szent szolgálat.” Rávilágított, hogy a munkánk szent és nem szabad magától értetődőnek venni. Mivel a nyomtatott irodalom szerves részét alkotja a szolgálatunknak, ezért az iránt is tiszteletet kell tanúsítanunk. A kiadványaink bölcs felhasználása által mindannyian kifejezésre juttathatjuk, hogy milyen mély tiszteletet tanúsítunk azok iránt.
2 Az 1990-es szolgálati évben a Társulat 678 millió folyóiratot és több mint 51 millió Bibliát és egyéb bekötött könyvet állított elő a világméretű szántóföldi szolgálatra. Ez a felajánlott javak, beleértve idő, energia és pénz hatalmas mennyiségű felhasználását mutatja. A sok önkéntes munkás egyesített erőfeszítése eredményekkel jár az irodalom minőségét illetően, akár személyes célra, akár a szántóföldi szolgálatra szánt irodalom esetében. Milyen módokon tudjuk szívből jövő értékelésünket kifejezni az irodalom iránt, amikor a Királyság üzenetét ismertetjük az őszinte szívű egyéneknek?
3 Személyes és családi tanulmányozás: A Róma 2:21-ben Pál apostol ezt mondja: „Viszont, aki mást tanítasz, magadat nem tanítod?” Amikor időt szakítunk az olvasásra, tanulmányozásra, és imateljesen elmélkedünk a bibliai témájú irodalmainkon, azzal személyesen mutatjuk ki, hogy milyen nagyra értékeljük azt a szellemi táplálékot, melyről Jehova időben gondoskodik a sáfár osztályon keresztül (Luk 12:42). Ha lépést tartunk a feltárt igazságokkal akár személyes, akár családi tanulmányozás által, az arra képesít minket, hogy még nagyobb tiszteletet tanúsítsunk mindaz iránt, amit Jehova a gondjainkra bízott. A gyerekeket is a megfelelő módon arra kell nevelni, hogy értékeljék és vigyázzanak az irodalmukra, ne firkáljanak rá vagy ne rongálják meg azokat. Továbbá, az irodalmunkat megfelelő módon kell tárolnunk, hogy tiszták és rendesek maradjanak a szántóföldi szolgálatra.
4 Kerüld az irodalom pazarlását!: Mivel irodalmaink dátummal vannak ellátva, csak korlátozott idő áll rendelkezésünkre, hogy friss kiadványokként kínáljuk fel azokat. Ezért átgondolt erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy kimenjünk a szántóföldre és hozzáférhetővé tegyük ezeket a folyóiratokat az emberek számára. Ha úgy találjuk, hogy a folyóirataink ennek ellenére felhalmozódnak, akkor esetleg meg kell változtatnunk az időtervünket és még több időt kell eltöltenünk a folyóiratterjesztő munkában. Ha ezt nem tudjuk észerűen megvalósítani, akkor módosítani kell a megrendelésünkön. E javaslatok követése által azt mutatjuk ki, hogy Isten ki nem érdemelt kedvességének a hűséges sáfárai vagyunk (1Kor 4:2; 1Pét 4:10, 11; vö. Luk 16:1, 10).
5 Jehova nagyon súlyos felelősséget és munkát ’bízott rá’ önátadott népére, ehhez a felelősséghez tartoznak azok a ’javak’ is, melyeket a hűséges „sáfár” felügyeletére bízott (2Tim 1:12; Luk 12:42–44, 48b; 1Tim 6:20). Miközben mélységes hálát érzünk az Isten szolgálatában betöltött kiváltságainkért, bárcsak továbbra is bölcsen használnánk fel a kiadványainkat, amikor felkínáljuk a Jóhírt másoknak.