Hogyan fognak hallani?
1. Miért állíthat nehéz feladat elé minket a prédikálómunka, de miért maradunk állhatatosak?
1 Jehova gyorsan közeledő napja miatt sürgető a szükség, hogy még számtalan embernek segítsünk pontos ismeretet szerezni Istenről és az emberiséggel kapcsolatos szándékáról (Ján 17:3; 2Pét 3:9, 10). Ez olykor nehéz feladat elé állíthat bennünket, mert sokan vagy semmiféle érdeklődést nem tanúsítanak, vagy gúnyolnak minket a prédikálómunkánk miatt (2Pét 3:3, 4). Ennek ellenére minden okunk megvan hinni abban, hogy még mindig vannak olyan személyek a területünkön, akik elfogadják majd a jó hírt, ha hallanak róla. Hogyan fognak hallani róla ezek az emberek, ha nincs, aki prédikáljon? (Róma 10:14, 15).
2. Hogyan buzdít minket Pál apostol példája?
2 Ellenségeskedéssel szemben: Azok érdekében nem szabad elrettennünk ettől a munkától, akik készek meghallani a Királyság-üzenetet. Filippi volt az első európai város, ahol hallhatták Pál apostolt, amint prédikálja a jó hírt. Amikor hamis vádakat emeltek ellene és Silás ellen, mindkettőjüket megvesszőzték és börtönbe vetették (Csel 16:16–24). Pál e fájdalmas tapasztalat ellenére sem hátrált meg félelmében. Amikor Tesszalonikába, misszionáriusi útja következő városába ment, ’bátorságot gyűjtött Isten által’ (1Tessz 2:2). Pál példája vajon nem azt szemlélteti, hogy ne adjuk fel? (Gal 6:9).
3. Mi idézheti elő a szívállapotuk megváltozását azoknak, akik korábban nem érdeklődtek?
3 Sok személy éveken át elutasította a jó hír meghallgatását, de mára megváltozott a szívállapota. Ezt a változást előidézhetik váratlan gazdasági nehézségek, betegségek, egy családtag halála vagy a világ színterén zajló, felzaklató események (1Kor 7:31). Vannak, akiknek gyerekkorukban a szüleik ellenségesek voltak, de ezek a fiatalok ma már felnőttek, és szívesen meghallgatják az üzenetünket. Folyamatos prédikálásunk révén ezeknek a személyeknek lehetőségük nyílik rá, hogy még mielőtt túl késő lenne, ’segítségül hívják Jehova nevét’ (Róma 10:13).
4. Mi indít minket arra, hogy „szakadatlanul” folytassuk a szolgálatot?
4 „Szakadatlanul”: Isten és az embertársaink iránti szeretetünk arra indít, hogy „szakadatlanul” folytassuk a prédikáló és tanítványképző munkánkat éppúgy, ahogyan az apostolok tették az első században (Csel 5:42). Napjainkban sokan „sóhajtoznak és nyögnek mindazon utálatosságok miatt”, melyek ma történnek (Ez 9:4). Micsoda remény és megkönnyebbülés ezeknek az embereknek az, amikor hallanak a jó hírről! Mégha a legtöbben elutasítják is, hogy meghallgassanak minket, a Szentírás arról biztosít, hogy az erőfeszítéseink igen kedvére vannak Jehovának (Héb 13:15, 16).