NAP ÉS FÖLD — IDEÁLIS KÖRÜLMÉNYEK

13., 14. Hogyan tesz bizonyságot a nap egy hatalmas, jóakaratú, nagyszerű Teremtőről? (Zsoltárok 74:16).

¹³ Az emberek atomerőműveket — termonukleáris reaktorokat — építenek, hogy segítségükkel több energiát termelhessenek, mint a régi módszerekkel. Ezeket azonban állandó ellenőrzés alatt kell tartani, nehogy robbanás következzen be. Mégis történtek már balesetek. Nos, az emberek által előállított reaktorok picinyek és jelentéktelenek a mi napunkhoz viszonyítva. Ha a napban végbemenő hatalmas robbanási folyamatok felszabadulnának az ellenőrzés alól, a föld pillanatok alatt elégne. A nap azonban már évmilliárdok óta változatlanul áraszt ki fényt és meleget. Kiszámították, hogy ha a nap tömegének egy százaléka energiává alakulna át, legalább egymilliárd éven át fenntartaná a jelenlegi fényerőt.

¹⁴ Ésszerű-e úgy következtetnünk, hogy az atomreaktorokat intelligens emberek tervezték, de a sokkal nagyobb és megbízhatóbb napreaktor, maga a nap, csupán véletlen folyamán alakult ki? Vajon nem egy jóakaratú, nagyszerű Teremtőnek kellene tisztelettel adóznunk egy olyan napreaktorért, amely 150 millió kilométer távolságból veszélytelenül, és pontosan a megfelelő mennyiségű energiával látja el földünket?

15. Milyen célszerűséget juttat kifejezésre a föld távolsága a naptól?

¹⁵ Vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről azokat a tényezőket, amelyek a földön lehetővé teszik az élet folyamatosságát biztosító napenergia hasznosítását. A föld távolsága a naptól ideális. Ha a nap közelebb lenne, a földön túl meleg volna, ha pedig távolabb lenne, akkor túl hideg volna ahhoz, hogy élhessünk rajta.

16. a) Milyen összefüggés van a föld körforgása, valamint az emberek és az állatok számára szükséges táplálék létrejötte között? (Zsoltárok 104:14, 19–22). b) Miért előnyös a föld egyenlítői síkjának elhajlása? (1Mózes 1:14; 8:22).

¹⁶ A föld körforgási sebessége kialakítja a nappalok és éjszakák váltakozó periódusait, amelyek pontosan elegendő hosszúságúak a növények növekedéséhez. A napenergiát hasznosító növények a vizet és a szén-dioxidot cukorrá alakítják át. Ez a fotoszintézisnek nevezett folyamat jelentős szerepet játszik az emberek és az állatok táplálékának létrehozásában (1Mózes 1:29, 30). Az évszakok azáltal jönnek létre, hogy a földi egyenlítő síkja 23,5 fokos szöget zár be a földpálya síkjával. Az az idő, ami alatt a föld megkerüli a napot, pontosan megszabja az évszakok megfelelő hosszát. Bár a napok és az évszakok hossza a föld különböző részein kissé eltérő, a növényzet mégis megkapja a növekedéshez szükséges energiát.

A LÉGKÖRÜNK — IDEÁLIS KÖZEG AZ ÉLET SZÁMÁRA

17. Milyen összhang van a nap és a földünk légköre között, amely megóv bennünket a nap sugárzásának halálos alkotórészeitől?

¹⁷ Ha a korábban említett tényezőkben lényeges változás következne be, ez a földi élet számára katasztrofális lenne. Pedig ezek még csak az élet fennmaradását biztosító tényezők egy része. Ha például nem lenne légkör a föld körül, a nap hiába árasztana fényt és meleget. Sőt, a nap sugárzása egyenesen káros lenne. A föld kiterjedt légköre oltalmazza meg az élőlényeket a halálos sugárzástól. És maga a nap sugárzása hozza létre a légkörben azt az ózondús réteget (az ózon az oxigén egyik formája), amely kiszűri az életet fenyegető ultraibolya sugarakat.

18. Csupán véletlenül tartalmaz a föld légköre sok oxigént, és az is véletlen, hogy a nitrogén azt erősen felhígítja? Magyarázd ezt meg!

¹⁸ A föld légkörének összetétele szintén fontos szerepet játszik az élet fennmaradásában. Például mi, emberek, nem élhetünk oxigén nélkül. Ha csak néhány percig nem kapnánk oxigént, az agy súlyos károsodása következne be, ami halált okoz. Vajon nem csodálatos, hogy a légkörben bőségesen megtalálható az oxigén? Oxigén kell azonban az égéshez is. Így az a gáz, amelyik oly bőségesen megtalálható a légkörben, elpusztíthatna minden élőlényt. Mindannyian elégnénk. Miért nem következik ez be? Mert a légkörünk oxigénjét erősen felhígítja egy viszonylag közömbös gáz, a nitrogén.

19. Mire következtethetünk a nap és a föld légkörének összehasonlítása alapján?

¹⁹ Ezenkívül, a légkör „összeállítása” kiváló „recept” szerint történt, és így további lényeges összetevőket tartalmaz megfelelő mennyiségben — például szén-dioxidot és vízgőzt. A napnak főleg hidrogénből álló légköre van, a föld légkörében azonban állandó veszélyt jelentene a hidrogén, nagy robbanásveszélyessége miatt. Hogyan létezhetne ilyen egyensúly egy céltudatosan dolgozó, nagyszerű Teremtő nélkül? Hogyan volna lehetséges ilyen jó összhang a föld és a nap légkörében, úgyhogy a föld csodálatosan alkalmas az élet számára, mialatt a nap, amely távol van tőlünk, olyan légkörrel rendelkezik, amely a földi élet fennmaradását biztosítja?

A VÍZ — ÉLETFENNTARTÓ FOLYADÉK

20., 21. a) Melyik az az életfontosságú elem, amely a földön nagy mennyiségben megtalálható, és ami megkülönbözteti a földet az összes többi bolygótól? b) Milyen értékes célt szolgálnak a hatalmas tengerek?

²⁰ Ahhoz, hogy élni tudjunk, nemcsak gázok megfelelő arányú keverékéből álló légkörre, hanem normális, folyékony formájú vízre, mégpedig igen nagy mennyiségű vízre is szükségünk van. Ebben a vonatkozásban a föld az összes többi bolygótól eltér. A tengerek roppant nagy tömege teszi lehetővé a növényi élet előfeltételét képező vízkörforgást. Azonkívül a tengerek megakadályozzák a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokat.

²¹ A tengerek nélkül egy másik körforgás — az oxigén és a szén-dioxid körforgása — is lehetetlenné válna. Az állatoknak oxigénre, a növényeknek szén-dioxidra van szükségük. A tengerek a szükségletnek megfelelően több milliárd tonnányi szén-dioxidot nyelnek el vagy szabadítanak fel, miáltal a légkörben állandóan azonos mennyiséget biztosítanak. Ezenkívül a tengerek az ásványok és az élőlények gazdag forrásai is (5Mózes 33:19).

22. Milyen fontos szerepet játszik a víz a növények és az állatok táplálkozásában?

²² A víz egyedülálló, szinte „csodálatos” folyadék. Minden más folyadéknál erősebb oldószer. Ennek következtében elraktározza a növényi világ fennmaradásához szükséges kémiai vegyületeket. A víz átáramlik a föld rétegein, és az ott található életfontosságú kémiai anyagokat feloldja. Ezeket a tápanyagokat azután magával viszi, és eljuttatja a növényekhez (Ésaiás 55:10). Víz a vér fő alkotóeleme is, amely az emberekben és az állatokban a test sejtjeit táplálja. A testünk a valóságban mintegy 70 százalékban vízből áll.

23. Milyen jelentősége van számunkra annak, hogy a víz nagy hőmérsékleti határok között is folyékony marad?

²³ Érdemes megjegyezni, hogy a víz nagy hőmérsékleti határok között is folyékony marad. Ha alacsonyabb hőfokon elpárologna, az eső nem maradhatna meg a földön vagy a föld mélyén, hogy kioldja az ásványi anyagokat, és eljuttassa a növényekhez. A növények túl gyorsan elveszítenék nedvességtartalmukat, és nagy földterületek válnának sivataggá. Ha a víz forráspontja a jelenleginél lényegesen alacsonyabb lenne, az a veszély állna fenn, hogy a vérünk a tűző napsugarak hatására felforrna. Ha a víz hamarabb megfagyna vagy szilárd halmazállapotúvá válna, akkor alig esne eső, és a növények elpusztulnának.

24. Milyen célt szolgál a víznek az a szokatlan tulajdonsága, hogy megfagyva kitágul?

²⁴ Azonkívül a víz egy kissé kiterjed, könnyebb lesz, amikor jéggé válik. Ezért emelkedik fel a jég a víz felszínére, ahelyett, hogy a mélybe süllyedne. Ez akadályozza meg a tavak és a többi nagy vizek teljes eljegesedését, ami nagy hátrányt jelentene az élőlények számára. Ez a tágulási tulajdonság szerepet játszik a termőföld kialakulásában is. A víz ugyanis befolyik a szikla repedéseibe és hasadékaiba, s amikor megfagyva kitágul, finom, megművelhető földdé tördeli szét a kőzetet, s mindezt emberi segítség nélkül teszi meg.

25. Milyen következtetésre juthatunk akkor, ha a föld hatalmas vízkészletére gondolunk? (Jeremiás 10:12, 13).

²⁵ Miért van az, hogy az összes folyadék közül pontosan az értékes víz fordul elő ilyen nagy mennyiségben? Ez biztosan nem a véletlen műve csupán. Ez az elrendezés szükségszerűen egy nagyszerű Teremtő munkájára utal, olyan valaki munkájára, aki valóban érdeklődik földi, élő teremtésműve iránt!

A BIZONYÍTÉKOK FÉLREÉRTHETETLENEK

26. Honnan tudhatjuk, hogy van egy nagyszerű Tervező és Teremtő, amikor Ő láthatatlan az emberszemek számára?

²⁶ Igen, aki behatóan foglalkozik a mindenütt megtalálható, látható bizonyítékokkal, az felismerheti, hogy lennie kell egy fölöttébb intelligens személynek, egy mesteri Teremtőnek és Alkotónak. Bár ezt a jóakaratú Alkotót természetes szemeinkkel nem láthatjuk, „láthatatlan tulajdonságai világosan láthatók a világ megteremtése óta, mivel a megalkotott dolgokból felismerhetők, még az ő örökkévaló hatalma és istensége is” (Róma 1:20).

27. Miért ésszerűtlen az a kívánság, hogy Istent meglássuk, hogy létezését elhiggyük?

²⁷ Néhányan azt mondják, hogy csak akkor hinnének Istenben, ha láthatnák Őt. De vajon ésszerű dolog elvárni, hogy meglássuk Azt, aki mindezeket a csodálatos dolgokat megteremtette? Hiszen a nap sugarai is vakítóak, ha közvetlenül belenézünk, és bizonyosan megvakulnánk és elégnénk, ha egy nagyobb nap kerülne olyan közel földünkhöz, amilyen közel a mi napunk van! Milyen hatalmas fényt árasztana ki akkor e napok Teremtője, ha megnyilatkozna az emberszemek számára! Amikor Mózes meg akarta látni Isten dicsőségét, Ő azt mondta neki: „Nem láthatod meg arcomat, mert egyetlen ember sem láthat engem úgy, hogy mégis életben maradjon” (2Mózes 33:20).

28. Egy szerető és aggódó Teremtő létezésének milyen bizonyítékát látjuk még a Róma 1:20-szal összhangban a világmindenség megvizsgálása során?

²⁸ Ha azonban értelmünket használjuk, megláthatjuk a teremtésben a határtalan hatalom és irányítás megnyilvánulását, mivel a véletlen vagy a vak erők sem értelmesen irányítani, sem törvényeket felállítani nem képesek. A törvényszerűség és az irányítás egy csodálatos Teremtő láthatatlan tulajdonságairól tanúskodik. A világegyetem (és benne a naprendszerünk és a földünk) felépítésében megnyilvánuló gondosság, amely az emberek számára kellemes életet biztosít, szintén nagy szeretetről és gondoskodásról tanúskodik. Ezek olyan tulajdonságok, amelyekkel csak egy értelmes, együtt érző személy rendelkezhet.

2. fejezet

Isten — a bőkezű tulajdonos

1., 2. Ha megvizsgáljuk a földet mint ennek a bolygónak „vendégei”, milyen hatással vannak ránk szép lakóhelyünk adottságai?

TÉTELEZZÜK fel, hogy szabadságon vagy, elutaztál valahová, ahol most alkalmas szálláshelyet keresel. Amikor már hosszabb ideje utazol egy elhagyott vidéken, elérkezel egy csodálatos kerthez. A kertben látsz egy házat. Ezek után elhatározod, hogy megkérdezed, van-e itt kiadó szoba. Legnagyobb meglepetésedre egy táblát látsz az ajtóra akasztva a következő felirattal: „Üdvözlöm! Érezze magát otthon!” Belépsz és megállapítod, hogy itt a kényelmes lakás minden szükséges kelléke rendelkezésre áll: folyóvíz, fűtés, világítás, jól felszerelt kamra — ajtaján egy felszólítás: „Kérem, szolgálja ki magát!” Hogyan reagálnál minderre? Ezt mondanád: „De hiszen ez lehetetlen! E ház tulajdonosa rendkívül barátságos, bőkezű ember kell hogy legyen!”?

² Ez a példa jól szemlélteti az embereknek Istenhez, a föld Teremtőjéhez viszonyított helyzetét. Figyeld meg, hogyan gondoskodott a Teremtő — egy bőkezű házigazdához hasonlóan — lakóhelyünkről a föld lakói számára:

3., 4. Milyen energiaforrások találhatók egy jól felszerelt háztartásban, és ez mennyiben hasonlít lakóhelyünk, a föld energiaforrásaihoz?

³ Egy jó lakóházban van világítás, mégpedig általában a mennyezeten, és halványabb éjszakai világítás, hogy a lakók éjszaka se legyenek teljes sötétségben. A földnek a nap a fő fényforrása, és a hold bágyadt fénye ,uralkodik éjszaka’ (1Mózes 1:14–18).

⁴ Egy házban energiaforrás tartja üzemben a fűtést, és működteti a háztartási gépeket. A föld energiaforrása a nap. A nap nemcsak közvetlenül azzal az energiával látja el a földet, amire az embereknek és a növényeknek szükségük van, hanem az évszakok folyamán óriási energiakészleteket halmozott fel. Elsősorban úgynevezett fosszilis (kövületi) forrásokról van szó, mint amilyen a szén és a kőolaj. Ezeket egy jól felszerelt házhoz hasonlóan a föld „pincéjében” tárolták, hogy a szükségletnek megfelelően felhasználhassák.

5. Milyen más dolgok találhatók még a „ház” „pincéjében” a mi kényelmünkre és örömünkre? (Jób 28:1–6).

⁵ A Teremtő a fémek nagy raktárkészletét is ebben a „pincében” helyezte el, és adott az embereknek olyan képességeket, amelyekkel az ércekből fémet nyernek. Az emberek, de különösen a nők örömére értékes drágaköveket, ezenfelül életfontosságú kémiai anyagokat is elhelyezett ebben a „pincében”.

6. a) Hogyan tanúskodik bolygónk „vízvezetékrendszere” egy gondviselő Teremtőről? b) Hasonlítsd össze az Isten alkotta hegyeket és dombokat az emberkéz alkotta hulladékdombokkal! (Zsoltárok 104:10, 11).

⁶ Egy házban szükség van jó vízvezetékrendszerre is. A mi földi lakhelyünk „vízvezetékrendszere” kész csoda. Tegyük fel, az emberek is össze tudnának hordani kövekből és hulladékokból egy hegyet. De vajon remélhetnénk-e, hogy tiszta, hideg, friss víz fog fakadni e hegy mélyéből? Bányák körül gyakran láthatunk emberkéz alkotta óriási halmokat, ezek azonban inkább csak szégyenfoltjai a tájnak. Vedd szemügyre a mérnöki művészet csodálatos alapelveit, amelyek a csatornák és a földben uralkodó nyomások bonyolult rendszereiben olyan szerepet játszanak, hogy lehetővé teszik a földön (még a magas hegységekben is) a vízkészletek felhalmozódását! És ott, ahol eső csak ritkán vagy egyáltalán nem esik (pl. a Szaharában), néhol csak néhány métert kell leásni, hogy vizet találhassunk.

7. Hogyan gondoskodott a Teremtő egy önmagát megújító „szőnyegről” „otthonunk” számára? (1Mózes 1:11, 12).

⁷ Miként sok lakásban a szépség és a kényelem érdekében szőnyeg borítja a padlót, akként helyezett fűből és virágokból növénytakarót a földre a Teremtő. Már kis környezetátalakítással is gyorsan parkká változtatható a sivatagi táj. Az emberi tevékenység által tönkretett területeket rövid időn belül fűszőnyeg borítja be. A szennyezett folyóvizek önmaguktól hamarosan megtisztulnak, ha nem kerül beléjük további szenny.

8. Miért volt „házigazdánk” előrelátó és bőkezű lakóhelyünk „éléskamrájának” berendezésekor?

⁸ Ahogy egy jó háztartásban mindig tele a kamra, ugyanúgy a földünk „éléskamrájában” is megtalálható mindenféle táplálék a mezőkön, gyümölcsöskertekben, sőt a tengerekben is. Milyen bölcsesség kellett ahhoz, hogy a tengerekben és a szárazföldön növények nőjenek, és a gabona, a gyümölcsök és a diófélék rendszeresen és gazdagon teremjenek évezredeken át, hogy ez a tengeri állatok, a szárazföldi állatok, a rovarok s végezetül az emberek folyamatos táplálékát biztosítsák! A készletek soha nem merülnek ki. És a föld még többet is tudna teremni, hogy még több embert tápláljon, míg Isten ki nem jelenti, hogy a föld most már ,betelt’ (1Mózes 1:28).

9. Vajon embereket illet-e elismerés e szép lakóhelyért és csodás berendezésért?

⁹ Biztosan egyikünk sem vett részt e szép „lakóhely” berendezési munkájában. A Biblia azt mondja, hogy az egek az Istené, de „a földet az emberek fiainak adta” (Zsoltárok 115:16). Lakóhelyünk, a föld olyannyira bővelkedik életörömöket árasztó dolgokban, hogy ezekért valakinek jól átgondolt lépéseket kellett tennie. Mi pedig mindezt ingyen megkaptuk! Kell-e még meggyőzőbb bizonyíték a Teremtő létezéséről, aki nemcsak hatalmas és bölcs, hanem jóságos és bőkezű is? Ő bizonyos értelemben mindenkinek ezt mondja: „Kérem, szolgálja ki magát!”, mivel „felhozza napját a gonoszokra és a jókra, és esőt ad igazaknak és igazságtalanoknak” (Máté 5:45). Ha az ember a föld gazdagságát nem tékozolná el, és nem élne vissza vele, akkor e szép bolygó minden országában az emberek valóban élvezhetnék az életet.

10. Az eddigiek alapján mit mondhatunk arról az elméletről, hogy a föld csupán vak erők kölcsönhatása révén jött létre?

¹⁰ Az a tény, hogy a föld évszázadokon át az ember csekély közreműködése mellett kielégítette a szükségleteket, komoly kételyeket ébreszt azzal az elmélettel szemben, hogy a föld vak erők véletlen kölcsönhatása révén jött létre. Hogyan tudna valaki — akit meggyőzött egy ilyen elmélet — magyarázatot adni arra, hogy a föld évezredeken át minden szükségessel ellátta összes lakóját, az állatokat és az embereket egyaránt? A föld célszerűségéről és tervszerűségéről tesz bizonyságot. Vak erőknek nincsenek céljaik, sem terveik (Jeremiás 10:12).

11. Mi mutat arra, hogy a földi teremtés nem csupán kísérlet — valami mulandó, vagy játék a Teremtő kezében? (Ésaiás 45:18).

¹¹ A mi földi lakhelyünk kiváló berendezése valóban meggyőző bizonyítéka annak, hogy teremtették, sőt annak is, hogy nem kísérleti eszköz vagy játék egy magasabbrendű Lény kezében. Úgy teremtették, hogy örökké fennmaradjon. „A föld beláthatatlan időre, sőt örökké meg nem inog” — írta az ihletett zsoltáros (Zsoltárok 104:5).

12., 13. Istennek melyik kijelentése mutat arra, hogy földi teremtése nem szorult kijavításra?

¹² Amit a Biblia a földnek mint emberi lakóhelynek a létrehozásáról mond, az teljesen összhangban áll Istennek a földre vonatkozó szándékával. Tudjuk, hogy miután Isten megtette a föld teremtésére és előkészítésére vonatkozó első lépéseket, a teremtéséről azt mondta, hogy az „jó”. Amikor teljesen befejezte munkáját, arról úgy nyilatkozott, hogy az „nagyon jó” (1Mózes 1:4, 10, 12, 18, 21, 25, 31). Jehova kijelentése azt tükrözte, hogy munkája tökéletes volt és céljainak teljesen megfelelő — oly kiváló, hogy az messze túlszárnyalja az ember képzelőerejét (Zsoltárok 145:3–5, 16).

¹³ A földi teremtésműre használt „nagyon jó” megjelölés azt is jelenti, hogy Istennek nem kellett időről időre beavatkoznia, helyreállítania a földet ahhoz, hogy az emberek szükségleteit előteremtse. Nem, Ő már évezredekkel korábban sok időt fordított arra, hogy a bolygónkat úgy formálja, hogy az céljainak minden időben megfeleljen. Ez a Teremtő nagy bölcsességének a jele. Hogyan?

ISTEN ELŐRELÁTÁSA

14., 15. Hogyan bizonyította be Isten a föld megteremtésekor rendkívüli előrelátását?

¹⁴ Nos, gondold csak el, milyen belátásra, milyen előrelátásra volt szükség a földet úgy kialakítani, hogy az örök időkön át biztosítsa az élet fennmaradását. Mielőtt az ember megjelent volna a színen, a föld az állatok számára már jól „működött”; elegendő növényi táplálék állt rendelkezésükre. Később ezt mondta Isten az első emberpárnak: „Sokasodjatok és töltsétek be a földet” (1Mózes 1:28). Ez azt jelentette, hogy a föld lakóinak száma milliárdokra fog növekedni, és a földnek még akkor is táplálnia kell a növényi, állati és emberi életet. S ez mindmáig így van, bár sok milliárd hektár föld hever parlagon, és az emberek sok területet sivataggá változtattak. Isten nagyszerű gondoskodásáról így írt a hálás zsoltáros:

¹⁵ „[Jehova] zöld füvet fakaszt az állatoknak és növényzetet az emberiség szolgálatára, hogy táplálék jöjjön elő a földből és bor, ami megörvendezteti a halandó ember szívét, hogy tekintete fényes legyen az olajtól, és kenyér erősítse meg a halandó ember szívét. Mily számosak a te munkáid, ó Jehova! Mindezeket bölcsen hoztad létre. A föld tele van a te alkotásaiddal” (Zsoltárok 104:14, 15, 24).

16. Kell-e attól tartanunk, hogy egyszer a föld nem fog elegendő táplálékot szolgáltatni? (Zsoltárok 65:10).

¹⁶ Mennyi táplálékot képes a föld megteremni? Az ENSZ egyik hatósági (az Office of Inter-Agency Affairs and Coordination) igazgatója azt mondta, hogy a föld legalább 38 milliárd embert (a jelenlegi népesség tízszeresét) is képes lenne táplálékkal ellátni, ha mezőgazdasági adottságait teljesen kihasználnánk. Ehhez természetesen a jelenleginél jobb nemzetközi együttműködésre lenne szükség.