Veséd — Az élet fenntartásához szükséges szűrő
AZ ÉBREDJETEK! ÍRORSZÁGI TUDÓSÍTÓJÁTÓL
VAN valami közös a föld és az emberi test között: ahhoz, hogy fenntartsák az életet, mindkettőnek szüksége van egy szűrőre. A földnek a napból származó ártalmas sugarak állandó bombázása miatt van szüksége védelemre. Légkörünk ózonrétege ezeket kiszűri, s így lehetővé teszi az életet fenntartó fény keresztüljutását a földre. De mi a helyzet a testeddel? A testedben végbemenő sok kémiai folyamat mérgező anyagokat szabadít fel, és a véráramodba juttatja. Ha megengednék ezek maradását, akkor komoly problémákat, sőt még halált is okoznának neked. Folyamatosan ki kell szűrni őket, és el kell távolítani.
Ez a szűrés az egyik fő funkciója a vesédnek. De hogyan tudja ez a kis szerv felismerni, elkülöníteni és eltávolítani az ártalmas anyagokat, s ugyanakkor biztosítani a létfontosságú elemek maradását, hogy azok táplálják és fenntartsák a testedet? Miként tudsz segíteni vesédnek, hogy az fenntartsa az egészségedet?
Mi van a vesédben?
Az embereknek rendszerint két veséjük van — ezek a gerincoszlop két oldalán helyezkednek el a hát alsóbb részén. Mindegyik körülbelül 10 centiméter hosszú, 5 centiméter széles és 2,5 centiméter vastag, a súlya pedig 110-170 gramm. Ha a vesét hosszában kettévágjuk, akkor számos jól meghatározható sajátság mutatkozik meg, amint az a mellékelt ábrákon is látható.
Ahhoz, hogy képet alkothassunk magunkban a vese működéséről, képzeljünk el egy stadiont, ahova több ezer néző jön egy eseményre. A tömegnek először is számos kis sorba kell oszlania. Majd mindegyik sorban az emberek egyenként haladnak át a biztonsági kapukon, ahonnan a jegy nélküli személyeket elküldik. Akiknek van jegyük, átmennek a kapukon a számukra kijelölt ülőhelyeikhez.
Ehhez hasonlóan, a testedet felépítő rengeteg elem összességének az egész szervezetedben keringenie kell. Amint azonban ezt teszik, a nagy véredények, azaz a mindkét vesédhez külön tartozó veseverőerek segítségével ismételten át kell haladniuk a veséden. (Lásd a 24. oldalon található képet.) Miután a veseverőér belép a vesébe, legyezőszerűen kisebb edényekre ágazik szét a vese belső és külső rétegeiben. Így a véredben lévő különféle elemek kisebb és jobban irányítható „sorokba” terelődnek.
A vér végül apró csomókhoz ér, melyeknek mindegyike körülbelül 40, szorosan összehurkolt, parányi véredényből áll. Mindegyik glomerulusnak nevezett csomót kettős rétegű hártya veszi körül, mely Bowman-tokkénta ismeretes. A glomerulus és a Bowman-tok együttesen alkotja a veséd „biztonsági kapujának” első részét, a nefront — ez a veséd alapvető szűrőegysége. Mindegyik vesében több mint egymillió nefron van. Ezek azonban olyan kicsik, hogy mikroszkópra volna szükséged, hogy megvizsgálj egyet! (Nézd meg a 25. oldalon egy nefron jól felnagyított ábráját.)
Véred szűrésének két szakasza
Véráramodban a vérsejtek és a fehérjék nélkülözhetetlenek. Ezek létfontosságú szolgálatokat tesznek a szervezetednek — ilyenek például az oxigénellátás, a védekezés és a kár kijavítása. A vérsejtek és fehérjék elvesztésének megakadályozására a szűrés első szakaszában ezeket minden egyéb elemtől elkülönítik. Ezt a speciális feladatot a Bowman-tokok végzik el. De hogyan?
A glomerulusba belépő véredények nagyon vékony falú, apró hajszálerekre oszlanak szét. Így a véráramodból a vérnyomás némi vizet és más kisebb molekulákat tud a finom hártyáikon keresztül a Bowman-tokba préselni és az ehhez kapcsolódó összecsavarodott csőbe. Ezt a csövet kanyarulatos vesetubulusnak hívjuk. A nagyobb fehérjemolekulák és az összes vérsejt a véráramban marad, és továbbfolyik a hajszálereken keresztül.
A szűrés most még szelektívebbé válik. Vesédnek teljesen biztosnak kell lennie abban, hogy a szervezeted számára értékes anyagok közül semmi sem távozik el! Ennél a pontnál a tubuluson keresztülhaladó folyadék egy vizes keverék, amely felbomlott, hasznos molekulákból, salakanyagokból és nemkívánatos anyagokból áll. A tubulus belső fala mentén lévő speciális sejtek felismerik a hasznos molekulákat, mint például a vizet, a sókat, a cukrot, az ásványi anyagokat, a vitaminokat, a hormonokat és az aminosavakat. Ezek ügyesen leszakadnak azáltal, hogy újra felszívódnak a tubulus falán keresztül, és visszakerülnek a környező hajszálérhálózatba, hogy újra visszajussanak a véráramba. A hajszálerek kis erekként újra összetalálkoznak, majd egyesülnek egymással, s így a vesevisszérnek nevezett véredénnyé válnak. Ezáltal a most már megszűrt és megtisztított véred elhagyja a vesét, és továbbhalad, hogy fenntartsa az életet a szervezetedben.
A salakanyagok eltávolítása
Mi történik azonban azzal a folyadékkal, amely a tubulusban marad? Ez nyilván olyan anyagokat tartalmaz, amelyekre szervezetednek nincs szüksége. Amint a folyadék továbbhalad a tubuluson a nagyobb gyűjtőtubulus vagy gyűjtőcsatorna felé, a tubulus falában lévő többi sejt további váladékokat bocsát ki — ilyenek például az ammónia, a kálium, a karbamid, a húgysav és a felesleges víz. A végső termék a vizelet.
A különböző nefronokból jövő gyűjtőcsatornák összekapcsolódnak, és a piramisok csúcsain lévő nyílásokon keresztül kibocsátják a vizeletet. A vizelet bejut a vesemedencébe, majd pedig a húgyvezetéken keresztül elhagyja ezt — ez a cső összeköti a vesét és a húgyhólyagot. A vizelet a húgyhólyagodban tárolódik, mielőtt eltávozna a testedből.
Mikroszkopikus mérete ellenére a veséd több mint kétmillió nefronja igen lenyűgöző munkát végez. A The New Encyclopædia Britannica a következő megjegyzést teszi: „A nefronok . . . minden háromnegyed órában a véred teljes víztartalmát átszűrik, mely körülbelül öt litert tesz ki.” Mire a különböző anyagok újra felszívódnak, és a sok folyamat véget ér, egy normális, egészséges szervezet minden 24 órában körülbelül 2 liter salakanyagot tud kiüríteni vizelet formájában. Micsoda keményen dolgozó és alapos szűrőrendszer!
Vigyázz a vesédre!
Veséd önmagát tisztítja, fenn tudja tartani magát, és hosszú ideig képes működni. Azonban te is szerepet játszol abban, hogy segítsd a munkáját. Sok víznek kell keresztülhaladnia a veséden, hogy a szervezeted egészséges maradjon. Valójában az elegendő mennyiségű vízfelvétel úgy tekinthető, mint ami elsődleges fontosságú a vesefertőzések megelőzésében és a vesekövek kialakulásában.b Dr. C. Godec, a New York-i Long Island College Kórház urológiai osztályának vezetője rámutat, hogy a vízivás az emésztésednek, valamint a szív- és érrendszerednek is segít.
Hogy mennyi vízre van szükség? Dr. Godec és még sok más orvos azt javasolja, hogy az egyéb étellel és itallal felvett folyadékon kívül minden személynek legalább 2 liter vizet kell meginnia naponta. „A legtöbb ember ki van száradva” — mondta dr. Godec az Ébredjetek!-nek. Megjegyezte, hogy amíg a veséd vagy szíved nem betegszik meg, a víz jót tesz nekik. „De eleget kell innod — mondta dr. Godec. — A legtöbb ember ezt nem teszi meg.”
Néhányan úgy tapasztalják, hogy a víz egy kis aroma hozzáadásával, mint például citrommal, ízletesebb. Mások inkább a forrásvizet vagy olyan vizet választanak, amelyet aktív szénen keresztül megszűrtek. Mindenesetre a sima vagy enyhén ízesített víz bármilyen más italnál hasznosabb a vesédnek. A gyümölcslevekben és édesített italokban lévő cukor valójában csak növeli a szervezeted vízszükségletét. Az alkohol vagy koffein tartalmú italok vízveszteséget okoznak a szervezetedben.
Persze kihívást jelenthet, ha szokásoddá teszed, hogy naponta két liter vizet megiszol. Először is sok ember kellemetlennek vagy zavarónak találja, ha a szokásosnál többször kell elvégeznie a dolgát. Szervezeted azonban meg fogja köszönni ezt a különleges erőfeszítést. Amellett, hogy segít megőrizni egészségedet, ha elegendő mennyiségű vizet iszol, az még a megjelenéseden is javíthat. Az orvosok arra hívják fel a figyelmet, hogy a jó táplálkozás és a sok folyadék felvétele hatásosabban őrzi meg bőröd szépségét, mint bármilyen bőrápoló szer.
Sajnos a szomjúságérzetünk tökéletlen, és amint öregszünk, egyre kevésbé lesz érzékeny. Így nem támaszkodhatunk csupán a szomjúságunkra, hogy megmondja, mennyi vízre van szükségünk. Hogyan biztosíthatod az elegendő mennyiséget? Néhányan úgy kezdik a napjukat, hogy megisznak két pohár vizet, majd pedig állandó időközönként megisznak még egy pohárral. Mások egy átlátszó vizestartályt tesznek látható helyre és elérhető közelségbe — ez arra emlékezteti őket, hogy a nap folyamán bizonyos időközönként igyanak meg egy korty vizet. Bármely módszert is követed, ha sok, tiszta vizet iszol, az jó módja a veséd iránt kimutatott értékelésednek — az iránt a csodálatos szűrő iránt, amely életben tart.
[Lábjegyzetek]
a Az 1840-es évek elején William Bowman angol sebész és hisztológus jellemezte ezt a kis tokot és ennek működését. Ezt róla nevezték el.
b Lásd az Ébredjetek! 1993. augusztus 22-ei számának 20—22. oldalát, és az 1986/5-ös számának 20., 21. oldalát.
[Kiemelt rész a 25. oldalon]
Nefron — Alapvető szűrőegység
TÖBB mint egymillió nefron van mindegyik vesében. A minden egyes nefronban megtalálható csőrendszer átlagosan 3 centiméter hosszú és csupán 0,05 milliméter vastag. Mégis, ha lehetséges volna, hogy egyetlen vese összes tubulusát kisimítsuk, akkor az körülbelül 30 kilométer hosszú volna!
A Bowman-tok valójában a nefron kanyarulatos vesetubulusának a behorpadt vége. Ezt a tubulust a hajszálereknek nevezett nagyon kicsi véredények hálózata veszi körül. A tubulus egy nagyobb gyűjtőcsatornába fut, amely elszállítja a nefron által kiszűrt salak- és mérgező anyagokat.
[Ábra a 24., 25. oldalon]
A vesevisszér a testedbe viszi az újonnan megszűrt vért
A veseverőér a vesébe szállítja a szűretlen vért
A vesepiramisok kúp alakú szerkezetek, amelyek a vizeletet a vesemedencébe szállítják
A vesekéreg tartalmazza minden nefron glomerulusát
A vesemedence olyan tölcsér, amely összegyűjti a vizeletet és a húgyvezetékbe irányítja
A húgyvezeték vezeti el a vizeletet a veséből a húgyhólyagba
[Ábra a 25. oldalon]
A nefronok — körülbelül kétmillió mikroszkopikus nagyságú, csőalakú szűrő — tisztítják a vért
Glomerulus
A kanyarulatos vesetubulus által összegyűjtött vizelet azután a húgyhólyagba kerül
Bowman-tok
Hajszálerek