Elias Hutter értékes héber Bibliái
ISMERED a bibliai héber nyelvet? Valószínűleg nem. Talán még héber nyelvű Szentírást sem láttál. Ám ha megismered a XVI. századi tudóst, Elias Huttert és a két héber Bibliáját, biztosan nagyobb értékeléssel fogsz gondolni a saját Bibliádra.
Elias Hutter 1553-ban egy kisvárosban, a német–lengyel határon fekvő Görlitzben született. Evangélikus hallgatóként keleti nyelveket tanult a jénai egyetemen. Alig 24 évesen a héber nyelv professzora lett Lipcsében. Nürnbergben iskolát alapított, ahol a tanulók négy év alatt elsajátíthatták a héber, görög, latin és német nyelvet. Ez nagy újításnak számított az oktatásban, hiszen akkoriban egyetlen iskolában vagy egyetemen sem volt erre lehetőség.
„RAGYOGÓ SZÉPSÉGŰ MŰ”
Hutter 1587-es héber Bibliájának címoldala
1587-ben Hutter kiadta az Ótestamentum egy héber nyelvű fordítását. A könyvnek a Derech Ha’Kodesh címet adta, melyet az Ézsaiás 35:8-ból vett, és azt jelenti, hogy ’a szentség útja’. A gyönyörű betűtípusa méltán váltotta ki a következő megjegyzést: „ragyogó szépségű mű.” De ami a leginkább különlegessé tette ezt a Bibliát, az az, hogy hatékony segítséget nyújtott a héber nyelvet tanulóknak.
Hogy lássuk, miért olyan értékes Hutter Bibliája, nézzük meg, milyen két akadállyal kellett szembenéznie egy tanulónak, aki héberül akarta olvasni a Bibliát. Először is ismeretlen volt számára a héber ábécé, másodszor a szavak elő- és utótagjai miatt nem volt könnyű felismernie az alapszavakat. Vegyük például a héber נפשׁ (átírva: ne’fes) szót, melynek jelentése ’lélek’. Az Ezékiel 18:4-ben a szóból és az előtte látható ה (ha) előtagból a הנפשׁ (han·ne’fes) szóösszetétel lesz, mely azt jelenti ’a lélek’. Egy kezdőnek úgy tűnhet, hogy ez a két szó, a הנפשׁ (han·ne’fes) és a נפשׁ (ne’fes) teljesen különböző szavak.
Hutter leleményes technikával segített a tanulóknak. Kétfajta betűtípust használt: teli és körvonalas betűkkel nyomtatta ki a héber betűket. Az alapszavakat teli betűkkel, az elő- és utótagokat pedig körvonalas betűkkel szedte. Ez az egyszerű módszer megkönnyítette a tanulóknak, hogy azonosítani tudják a héber alapszavakat, így gyorsabban elsajátították a nyelvet. A Szentírás új világ fordítása jegyzetekkel című angol fordítás hasonló technikát alkalmaz a lábjegyzeteiben. Az átírt alapszavak félkövér, az elő- és utótagok pedig normál betűtípussal vannak szedve. A fenti képen láthatjuk, hogyan néz ki az Ezékiel 18:4 Hutter héber Bibliájában és a Jegyzetes Biblia lábjegyzetében.
AZ ÚJTESTAMENTUM HÉBER KIADÁSA
Hutter az Újtestamentumot is kinyomtatta, mely 12 nyelven tartalmazza a szöveget. Ez a kiadása 1599-ben készült el Nürnbergben, és gyakran nürnbergi poliglott Bibliaként utalnak rá. Hutter szerette volna, ha a Keresztény görög iratok héber nyelvű fordítása is szerepelne a művében. Azt mondta, hogy bár szívesen fizetett volna egy vagyont is egy ilyen fordításért, képtelenség volt ilyet találni.a Ezért úgy döntött, hogy ő maga fordítja le az Újtestamentumot görögről héberre. Minden más teendőjét félretéve Hutter mindössze egy éven belül elkészült a munkával.
Hogyan sikerült Hutter héber fordítása a Keresztény görög iratokról? A XIX. századi héber tudós, Franz Delitzsch ezt írta: „A héber fordítása feltárja, hogy nagyon jól érti a héber nyelvet, ami ritka a keresztények között. A művét még mindig érdemes tanulmányozni, mivel számtalanszor felfedezhető benne, hogy a lehető legjobb kifejezést sikerült kiválasztania.”
MARADANDÓ HATÁS
Huttert nem tette gazdaggá a fordítása; igazából nem volt keletje a könyveinek. Munkájának a hatása azonban értékes és maradandó. Például a héber nyelvű Ótestamentumát 1661-ben William Robertson, majd 1798-ban Richard Caddick revideálta és újranyomtatta. Hutter helyesen a „Jehova” (יהוה, JHVH) névvel adta vissza a görög Küʹri·osz (Úr) és a The·oszʹ (Isten) szavakat azokon a helyeken, ahol a Héber iratokból származott az idézet, vagy ahol úgy érezte, hogy a szöveg Jehovára utal. Ez azért érdekes, mert bár az Újtestamentum sok fordítása nem használja Isten személyes nevét, Hutter fordítása igen, és azt bizonyítja, hogy fontos visszaállítani Isten nevét a Keresztény görög iratokban.
Ha legközelebb látod Isten nevét, a Jehova nevet a Keresztény görög iratokban, jusson eszedbe Elias Hutter és az ő értékes héber Bibliái.
a Korábban más tudósok is készítettek héber nyelvű fordításokat az Újtestamentumról, például egy bizánci szerzetes, Szimon Atumánosz 1360 körül, és a német tudós, Oswald Schreckenfuchs 1565 tájékán. Ezek a fordítások soha nem kerültek kiadásra, és nem maradtak fenn.