Engedd, hogy tisztánlátás védelmezzen
„A gondolkodóképesség őrködik majd feletted, a tisztánlátás védelmez majd téged” (PÉLDABESZÉDEK 2:11, NW).
1. Mitől védelmezhet minket a tisztánlátás?
JEHOVA azt szeretné, ha tisztánlátást gyakorolnál. Miért? Azért, mert tudja, hogy az megvéd téged különféle veszélyektől. A Példabeszédek 2:10–19 (NW) a következőkkel kezdi: „Amikor a bölcsesség bejut a szívedbe, és az ismeret gyönyörűséges lesz a lelkednek, a gondolkodóképesség őrködik majd feletted, a tisztánlátás védelmez majd téged.” Mitől védelmez? Olyan dolgoktól, mint amilyen például a „rossz út”, vagy azoktól, akik elhagyják az egyenes ösvényt, és az olyanoktól, akik görbe utakon járnak a mindennapi életükben.
2. Mi a tisztánlátás, és melyik fajtájára vágynak különösen a keresztények?
2 Valószínűleg emlékszel rá, a tisztánlátás az elmének a képessége, amellyel meg tudja különböztetni az egyik dolgot a másiktól. A tisztán látó ember látja a gondolatok és dolgok közötti különbséget, és jó az ítélőképessége. Keresztényekként különösen az Isten Szavának pontos ismeretén alapuló szellemi tisztánlátásra vágyunk. Amikor az Írásokat tanulmányozzuk, az olyan, mintha a szellemi tisztánlátás alapköveit fejtenénk. A tanultak segítségünkre lehetnek, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek tetszenek Jehovának.
3. Hogyan tehetünk szert szellemi tisztánlátásra?
3 Amikor Isten megkérdezte Izráel királyát, Salamont, hogy milyen áldást szeretne, a fiatal uralkodó ezt mondta: „Adj azért a te szolgádnak értelmes szívet, hogy tudja ítélni a te népedet, és tudjon választást tenni a jó és gonosz között.” Salamon tisztánlátást kért, és Jehova rendkívüli mértékben adott neki (1Királyok 3:9; 4:30). Hogy tisztánlátásra tegyünk szert, imádkoznunk kell, és tanulmányoznunk kell Isten Szavát a felvilágosító kiadványok segítségével, amelyeket „a hű és értelmes rabszolgán” keresztül kapunk meg (Máté 24:45–47, Vida fordítás). Ez segíteni fog, hogy olyan mértékben tudjuk kifejleszteni a szellemi tisztánlátást, hogy ’értelemben érettekké’ váljunk, és ’különbséget tudjunk tenni’, illetve tisztán lássuk a különbséget „a jó és rossz között” (1Korinthus 14:20; Zsidók 5:14).
Különleges szükség a tisztánlátásra
4. Mit jelent, hogy valakinek „egyszerű” szeme van, és hogyan lehet ez javunkra?
4 Megfelelő tisztánlátással összhangban tudunk cselekedni Jézus Krisztusnak a szavaival: „keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek [az anyagiak] mind megadatnak néktek” (Máté 6:33). Jézus ezt is mondta: „A testnek lámpása a szem: ha azért a te szemed őszinte [egyszerű, Csia fordítás], a te egész tested is világos lesz” (Lukács 11:34). A szem jelképesen egy lámpa. Az „egyszerű” szem őszinte, élesen lát. Ha ilyen a szemünk, tisztánlátást mutathatunk, és úgy járhatunk, hogy nem botlunk meg szellemileg.
5. Az üzleti ügyekkel kapcsolatban mit kell elménkben tartanunk, mi a keresztény gyülekezet célja?
5 Néhányan nem őrizték meg szemüket egyszerűnek, hanem inkább bonyolították az életüket és mások életét csábító üzletekkel. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a keresztény gyülekezet „az igazságnak oszlopa és erőssége” (1Timótheus 3:15). A gyülekezet egy épület oszlopaihoz hasonlóan Isten igazságát támogatja, nem pedig valakinek az üzleti vállalkozását. Jehova Tanúi gyülekezete nem azért jött létre, hogy gazdasági érdekek, javak vagy szolgáltatások előmozdításának legyen a helye. Vissza kell fognunk magunkat, hogy ne folytassunk személyes üzleti ügyeket a Királyság-teremben. A tisztánlátás segít felismernünk, hogy Jehova Tanúi Királyság-termei, Gyülekezeti Könyvtanulmányozásai és kongresszusai a keresztény társaság és a szellemi beszélgetések helyei. Ha szellemi kapcsolatainkat arra szeretnénk felhasználni, hogy bármiféle kereskedelmet mozdítsunk elő, ez még a legjobb esetben is vajon nem a szellemi értékek lebecsüléséről tanúskodna? A gyülekezeti kapcsolatokat semmilyen körülmények között sem szabad kihasználni anyagi nyereségért.
6. Miért nem szabad kereskedelmi árucikkeket és szolgáltatásokat a gyülekezeti összejövetelek alkalmával árulni vagy előmozdítani?
6 Egyesek teokratikus kapcsolataikat arra használták, hogy mindenfélét értékesítsenek: egészségügyi készítményeket vagy szépségápoló szereket, vitaminokat, telekommunikációs szolgáltatásokat, építési anyagokat, utaztatást, számítógépes programokat és felszerelést és így tovább. A gyülekezeti összejöveteleken azonban nincs helye annak, hogy kereskedelmi árucikkeket vagy szolgáltatásokat adjunk el, illetve mozdítsunk elő. Tisztán láthatjuk, mi az ezzel kapcsolatos alapelv, ha visszaemlékszünk, hogy Jézus „kiűzé mindnyájokat a templomból, az ökröket is a juhokat is; és a pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté; és a galambárúsoknak monda: Hordjátok el ezeket innen; ne tegyétek az én Atyám házát kalmárság házává” (János 2:15, 16).
Mi a helyzet a befektetésekkel?
7. Miért van szükség tisztánlátásra és óvatosságra a befektetéseknél?
7 Tisztánlátásra és óvatosságra egyaránt szükség van, ha mérlegeljük, befektessünk-e egy üzleti vállalkozásba. Tegyük fel, valaki pénzt szeretne kölcsönkérni, és ilyenfajta ígéreteket tesz: „Garantálom, lesz belőle pénzed.” „Semmit sem veszíthetsz. Ez biztos üzlet.” Légy óvatos, amikor ilyeneket állítanak. Az illető vagy nem realista, vagy nem becsületes, hiszen a befektetés ritkán biztos. Sőt, mézesmázos beszéddel néhány lelkiismeretlen egyén becsapta a gyülekezet tagjait. Ez az első századi gyülekezetbe belopózkodó „istenteleneket” juttatja eszünkbe, akik ’Isten kegyelmét kicsapongásra használták’. Víz alatti éles sziklákhoz hasonlítottak, melyek szétszaggathatják és megölhetik az úszókat (Júdás 4, 12, Újfordítású revideált Biblia). Igaz, a csalók indítékai mások, de ők is zsákmányul ejtik a gyülekezet tagjait.
8. Mi történt néhány látszólag hasznot hajtó üzleti vállalkozással?
8 Volt, hogy még jó szándékú keresztények is tájékoztattak másokat látszólag hasznot hajtó vállalkozásokról, amiből csak az lett, hogy a példájukat követőkkel együtt elveszítették a befektetett pénzt. Ennek következményeként számos keresztény elveszítette kiváltságait a gyülekezetben. Amikor a gyors meggazdagodást ígérő vállalkozások tisztességtelen szélhámosságoknak bizonyulnak, csak a csaló nyer rajtuk, aki sokszor gyorsan eltűnik. Hogyan segíthet a tisztánlátás elkerülni az ilyen helyzeteket?
9. Miért van tisztánlátásra szükség, hogy felbecsüljük a befektetésekről mondottakat?
9 A tisztánlátás magában foglalja azt a képességet, hogy fel tudjuk ismerni, mi az, ami nem tiszta. Ez a képesség szükséges ahhoz, hogy felbecsüljük a befektetésekről mondottakat. A keresztények megbíznak egymásban, és egyesek talán úgy érvelnek, hogy szellemi testvéreik és testvérnőik nem bonyolódnának bele olyan vállalkozásba, ami veszélyeztetné hívőtársaik erőforrásait. De az, hogy egy üzletember keresztény, még nem garantálja, hogy jeleskedik az üzleti ügyekben, vagy hogy vállalkozása sikeres lesz.
10. Miért kér kölcsön néhány keresztény üzleti ügyek miatt hívőtársaitól, és mi történhet az ilyen befektetésekkel?
10 Néhány keresztény üzleti ügyek miatt hívőtársaitól kér kölcsön, mert a jó hírű, pénzt kölcsönző bankok sosem adnának pénzt kockázatos vállalkozásaihoz. Sokan áldozatul estek annak a hiedelemnek, hogy ha csak egyszerűen befektetik a pénzüket, gyorsan megcsinálhatják a szerencséjüket, anélkül hogy sokat kellene dolgozniuk, vagy talán lehet, hogy semmit sem kell dolgozniuk. Egyeseket a befektetéssel járó varázserő vonz, de egy életen át spórolt pénzüket veszítik el! Egy keresztény nagy pénzösszeget fektetett be, azt remélve, hogy 25 százalék nyeresége lesz mindössze két héten belül. Az egész pénzt elveszítette, amikor csődöt jelentettek! Egy másik vállalkozásban egy ingatlanügynök nagy összegű pénzt kölcsönzött másoktól a gyülekezetben. Ésszerűtlenül magas hasznot ígért, de csődbe ment, és elveszítette a kölcsönkért tőkét.
Ha csődbe megy az üzleti vállalkozás
11. Milyen tanácsot adott Pál a kapzsisággal és a pénz szeretetével kapcsolatban?
11 Néhány kereszténynél, aki bizonytalan vállalkozásokba fogott, az üzleti vállalkozásokban bekövetkezett csőd csalódottsághoz vezetett, sőt a szellemi hanyatlásához is. Szívfájdalom és neheztelés lett a következménye annak, hogy nem hagyták, hogy a tisztánlátás védelmezze őket. A kapzsiság sokakat tőrbe csalt már. „Kapzsiságról szó se essék köztetek, ahogy a szentekhez illik” — írta Pál (Efézus 5:3, Katolikus fordítás). Ezenkívül így figyelmeztetett: „A kik . . . meg akarnak gazdagodni, kísértetbe meg tőrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, melyek az embereket veszedelembe és romlásba merítik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magokat általszegezték sok fájdalommal” (1Timótheus 6:9, 10).
12. Ha a keresztények üzletet kötnek egymással, mit kell különösen észben tartaniuk?
12 Ha egy keresztény a pénz szeretetét fejlesztette ki, sok szellemi kárt okoz saját magának. A farizeusok pénzszeretők voltak, és ez jellemző sokakra az utolsó napokban is (Lukács 16:14; 2Timótheus 3:1, 2). Ezzel szemben egy keresztény életvitelének „pénzkedveléstől mentesnek” kell lennie (Zsidók 13:5, Csia fordítás). A keresztények természetesen köthetnek egymással üzletet, illetve belefoghatnak együtt egy üzleti vállalkozásba. De ha így tesznek, a megbeszéléseket és a tárgyalásokat külön kell választani a gyülekezeti ügyektől. És ne feledjük el: Még szellemi testvérek között is foglald mindig írásba az üzleti megállapodásokat. Segítséget nyújt ebben az „Őrizzük meg a keresztény egységet az üzleti kapcsolatokban!” című cikk, amely Az Őrtorony 1987/6 számának a 10—19. oldalán jelent meg.
13. Hogyan vonatkoztatnád a Példabeszédek 22:7-et üzleti ügyekre?
13 A Példabeszédek 22:7 ezt mondja: „szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.” Gyakran ostoba dolog magunkat vagy a testvérünket ilyen szolgasorba dönteni. Ha bárki pénzt kér tőlünk kölcsön egy üzleti vállalkozáshoz, ajánlatos volna, ha figyelembe vennénk, képes-e visszafizetni az összeget. Szavahihető, megbízható ember hírében áll? Természetesen fel kell ismernünk, hogy az ilyen kölcsönadás azt is jelentheti, hogy elveszítjük a pénzt, mivel sok üzleti vállalkozás nem sikerül. A megállapodás önmagában még nem biztosítja a sikeres vállalkozást. És bizony senkinél sem vall megfontoltságra, ha többet kockáztat egy vállalkozásnál, mint amennyit anyagilag el tud veszíteni.
14. Miért kell tisztánlátást mutatnunk, ha pénzt adtunk kölcsön egy keresztény hittársunknak, akinek az üzlete aztán csődbe ment?
14 Tisztánlátást kell mutatnunk, ha anyagi eszközöket adtunk kölcsön egy kereszténynek üzleti célokra, és a pénzt elveszítették, bár nem történt becstelenség. Ha az üzlet sikertelensége nem a pénzt kölcsönkérő hívőtársunk hibájából volt, mondhatjuk, hogy sérelem ért minket? Nem, mert mi önként adtunk kölcsön, talán még kamatot is kértünk, és semmi becstelenség nem történt. S mivel az üzletben semmi becstelenség sem volt, nincs alapja annak, hogy jogi eljárást indítsunk a kölcsönkérővel szemben. Mi jó volna abban, ha beperelnénk egy becsületes keresztény hittársunkat, akinek csődeljáráshoz kellett folyamodnia, amiért jó szándékból indított üzleti vállalkozása nem sikerült? (1Korinthus 6:1).
15. Milyen tényezőket kell figyelembe venni, ha csődöt jelentenek?
15 Akiknek nem sikerül az üzlet, néha úgy próbálnak könnyíteni a helyzetükön, hogy csődöt jelentenek. Mivel a keresztények nem hanyagolják el az adósságuk visszafizetését, még miután jogilag felszabadultak is bizonyos adósság alól, néhányan kötelesnek érezték magukat, hogy megpróbálják visszafizetni az eltörölt adósságokat, ha a kölcsönadók elfogadják a kifizetését. De mi a helyzet olyankor, ha a kölcsönkérő személy elveszítette testvére pénzét, utána meg viszonylag fényűző módon él? Vagy ha a kölcsönkérő személy megszerzi a visszafizetéshez szükséges összeget, de figyelmen kívül hagyja a testvére iránti esetleges pénzügyi, erkölcsi kötelezettségét? Akkor felvetődik a kérdés, hogy a kölcsönkérő személy alkalmas-e arra, hogy felelősségteljes minőségben szolgáljon a gyülekezetben (1Timótheus 3:3, 8; lásd: Az Őrtorony, 1994. szeptember 15., 30—31. oldal).
Mi a helyzet, ha csalásról van szó?
16. Milyen lépéseket tehetünk, ha úgy tűnik, üzleti csalás áldozatai vagyunk?
16 A tisztánlátás segít felismernünk, hogy nem minden befektetésből lesz hasznunk. De mi a helyzet, ha csalás van a dologban? A csalás ’az a cselekvés, amikor valaki szándékosan becsap valakit, csal, vagy elferdíti az igazságot azzal a céllal, hogy rávegyen egy másik személyt, hogy az illető a sajátjából mondjon le értékes dolgokról, vagy adja fel valamelyik törvényes jogát’. Jézus Krisztus felvázolta, milyen lépéseket lehet tenni, ha valaki úgy véli, hogy becsapta egy hívőtársa. A Máté 18:15–17 szerint Jézus ezt mondta: „Ha . . . a te atyádfia vétkezik ellened, menj el és dorgáld meg őt négy szem között: ha hallgat rád, megnyerted a te atyádfiát; ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egyet vagy kettőt, hogy két vagy három tanú vallomásával erősíttessék minden szó. Ha azokra nem hallgat, mondd meg a gyülekezetnek; ha a gyülekezetre sem hallgat, legyen előtted olyan, mint a pogány és a vámszedő.” A szemléltetés, melyet Jézus ezt követően mondott, arra utal, hogy pénzügyi dolgokkal kapcsolatos bűnökre gondolt, beleértve a csalást is (Máté 18:23–35).
17., 18. Hogyan védelmezhet minket a tisztánlátás, ha egy magát kereszténynek valló személy becsap minket?
17 Természetesen nem volna Írás szerinti alapunk a Máté 18:15–17-ben felvázolt lépéseket követni, ha nincs rá bizonyíték, vagy még sejteni sem lehet, hogy csalás történt. De mi a helyzet olyankor, ha egy magát kereszténynek valló személy tényleg becsapott minket? A tisztánlátás meg tud védeni minket attól, hogy olyasmit tegyünk, ami rossz fényt vetne a gyülekezetre. Pál azt tanácsolta keresztény hittársainak, hogy inkább szenvedjék el a sérelmet, sőt még a csalást is, de ne vigyenek egy testvért a bíróság elé (1Korinthus 6:7).
18 Őszinte testvéreink és testvérnőink nem ’csalással és gonoszsággal teljes’ emberek, mint amilyen a Barjézus nevű varázsló volt (Cselekedetek 13:6–12). Így hát használjunk tisztánlátást, ha pénzt veszítünk olyan üzleti vállalkozásokon, amelyekben hívőtársaink is benne vannak. Ha azon gondolkodunk, hogy jogi eljárást indítunk, számításba kell vennünk, milyen hatással lehet ez személy szerint ránk, a másik személyre, illetve személyekre, a gyülekezetre és a kívülállókra. S ha arra törekszünk, hogy kártérítést kapjunk, ez sok időnket, energiánkat és egyéb erőforrásunkat emésztheti fel. Talán csak az lesz a következménye, hogy ügyvédeket és más szakértőket gazdagítunk. Sajnos néhány keresztény feláldozta teokratikus kiváltságait, mert annyira elmerült ezekben a dolgokban. Biztosan boldoggá teszi Sátánt, ha mi ebben a vonatkozásban mellékvágányra térünk, de mi Jehova szívét szeretnénk megörvendeztetni (Példabeszédek 27:11). Ha viszont elfogadjuk a veszteséget, ez talán megment a szívfájdalomtól, és sok időt takaríthatunk meg mi is és a vének is. Ez segít megőrizni a gyülekezet békéjét, és lehetővé teszi, hogy továbbra is először a Királyságot keressük.
Tisztánlátás és döntéshozatal
19. Miben lehet a javunkra a tisztánlátás és az ima, amikor megterhelő döntéseket kell hoznunk?
19 Eléggé megterhelő lehet anyagi vagy üzleti ügyekben döntést hozni. De a szellemi tisztánlátás segíthet minden tényezőt mérlegelnünk, s bölcs döntést hoznunk. Ezenkívül, ha imateljesen Jehovára bízzuk magunkat, ez „Istennek békességét” eredményezheti nálunk (Filippi 4:6, 7). Ez nyugalom és nyugodtság, mely a Jehovával való szoros, személyes kapcsolatunk eredménye. Bizony az ilyen béke segíthet megőriznünk az egyensúlyt, amikor nehéz döntésekkel kerülünk szembe.
20. Mit határozzunk el, mit tegyünk az üzleti ügyeket és a gyülekezetet illetően?
20 Határozzuk el, hogy nem engedjük, hogy az üzleti vitatkozások elrabolják békénket vagy a gyülekezet békéjét. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a keresztény gyülekezet azért működik, hogy szellemileg segítsen minket, és nem kereskedelmi célok központjául szolgál. Az üzleti ügyeket mindig szét kell választani a gyülekezeti tevékenységektől. Tisztánlátást kell gyakorolnunk, és óvatosnak kell lennünk, amikor üzleti vállalkozásokba fogunk. Maradjon mindig kiegyensúlyozott a nézetünk az ilyen ügyeket illetően, keressük először a Királyság-érdekeket. Ha egy üzleti vállalkozás, melyben hívőtársaink is benne vannak, nem sikerülne, bárcsak arra törekednénk, ami minden érintettnek a legjobb.
21. Hogyan használhatunk tisztánlátást, és hogyan cselekedhetünk összhangban a Filippi 1:9–11-gyel?
21 Ne aggodalmaskodjunk túlzottan az anyagi ügyekben és az egyéb, kevésbé fontos dolgokban, hanem inkább hajtsuk mindannyian a szívünket tisztánlátásra, imádkozzunk Isten vezetéséért, és maradjanak első helyen a Királyság-érdekek. Pál imájával összhangban ’szeretetünk egyre jobban bővelkedjék pontos ismerettel és teljes tisztánlátással, hogy meggyőződhessünk a fontosabb dolgokról, és ne legyünk botlására másoknak’, vagy magunknak. Most, hogy Krisztus, a Király égi trónján van, mutassunk szellemi tisztánlátást az élet minden területén. És ’legyünk igazságos gyümölccsel telve, amely Jézus Krisztus által van Istenünk’, a Szuverén Úr, Jehova „dicsőségére és dicséretére” (Filippi 1:9–11, NW).
Hogyan válaszolnál?
◻ Mi a tisztánlátás?
◻ Miért van különleges szükség arra a keresztények között, hogy tisztánlátást mutassanak üzleti ügyekben?
◻ Hogyan segíthet a tisztánlátás, ha úgy érezzük, egy keresztény hívőtársunk becsapott minket?
◻ Milyen szerepet játsszon a tisztánlátás a döntéshozatalnál?
[Kép a 18. oldalon]
A tisztánlátás segíteni fog alkalmaznunk Jézusnak a tanácsát, hogy továbbra is a Királyságot keressük először
[Képek a 20. oldalon]
Foglald mindig írásba az üzleti megállapodásokat