Meghatotta a szívét

„Családunkban 13 gyermek volt, 4 fiú és 9 lány — írja Gloria Adame. — 1984-et írtunk. Apa hazatért Mexikóba, és megtudta, hogy míg az Egyesült Államokban dolgozott, a családunk elkezdte tanulmányozni a Bibliát Jehova Tanúival. Egyáltalán nem örült ennek, és kezdett szembehelyezkedni velünk. Úgy tűnt, minden egyes elmúló nappal a szíve csak keményebbé válik.

Nagyon szerettük apát, és azt szerettük volna, ha ő is hasznot merít abból az életet adó ismeretből, amelyet tanultunk. Nap mint nap buzgón imádkoztunk Jehovához, és kérve kértük, nyissa meg az utat, hogy beszélhessünk apával Jehova szándékairól. Jehova meghallgatta könyörgésünket, mivel megadta nekünk a bátorságot ahhoz, hogy minden este összegyűljünk a nappaliban, ahol apa minden éjszakát tévénézéssel töltött. Ott anya és mi, lányok összejöttünk, hogy elolvassuk a napi bibliaszöveget.

Anya vezette a beszélgetést, és a kommentárok felolvasása után mindig más imádkozott. Amikor a legkisebb húgunk, a mindössze ötéves Marie imádkozott, buzgón ezt kérte: »Jehova, kérlek, lágyítsd meg apuci szívét, hogy így ő is a Tanúd legyen.« Úgy tűnt, apa nem hallgatja ezt, mivel felhangosította a tévét. Amint azonban telt az idő, kezdte lejjebb venni a hangerőt, míg egyik este teljesen elzárta a tévét.

Azon az estén szokásunkhoz híven anya megkérdezte, ki jön a szöveg felolvasásával. Nagy meglepetésünkre apa ezt mondta: »Most én jövök.« Megdöbbentünk, de egy szót se szóltunk. Anya nem ellenkezett, nem kérdezett semmit, hanem átadta neki a Vizsgáljuk az Írásokat naponta! című füzetet. Miután apa levezette a bibliai szöveg megbeszélését, anya megkérdezte, ki következik az imádkozásban. »Én« — mondta apa.

Mi csak hüledeztünk. Az ima közepén nem tudtuk tovább visszatartani a könnyeinket. Apa is elkezdett sírni, és kérte Jehovát, bocsássa meg neki, hogy káromolta Őt. Anyát is arra kérte, bocsásson meg neki, hogy szembehelyezkedett velünk.

Így 1986-ban megszűnt az ellenállás apa részéről. 1990-ben a családunk Texasba (Egyesült Államok) költözött. Idővel apa és a lányok közül heten átadtuk életünket Jehovának, amit vízben való megkeresztelkedéssel szimbolizáltunk. 1997 áprilisában apát kinevezték keresztény vénnek. Mind a mai napig rendkívül fontosnak tartjuk, hogy családként vizsgáljuk meg a napi bibliaszöveget, a Jehovához való imádkozás pedig a családi életünk alapjává vált.”

[Képek a 31. oldalon]

1. Négy lánygyermek, akik úttörőkként szolgálnak Mexikóban. Marie elöl van

2. Juanita és Isaac Adame néhány gyermekükkel. Gloria jobbról a legszélső