Tönkretett és kioltott életek
„A KÁBÍTÓSZER olyan, mint egy hatalmas kalapács” — mondja dr. Eric Nestler. S való igaz, hogy csupán egyetlen sújtás halálos lehet ezzel a kémiai kalapáccsal. „A crack-kokain például arról ismert, hogy már az első használatkor is az ember halálát okozhatja” — magyarázza a Drugs in America című könyv.
Az újonnan megjelenő szintetikus kábítószerek éppilyen veszélyesek lehetnek. „Könnyen becsapható fiatalok kábítószereket vásárolnak a »rave-bulikon«, és sejtelmük sincs róla, milyen vegyi koktél fogja bombázni az agyukat” — figyelmeztet az Egyesült Nemzetek Szervezete által kiadott World Drug Report. A legtöbb fiatal azonban fokozatosan száll alá a kábítószer-függőség mélységeibe, ahogy a következő példák is rámutatnak majd.
„Menekülés a valóságtól”
A kilencgyermekes családból származó córdobai (Spanyolország) Pedróta erőszakos emberek vették körül születésétől fogva. Szomorú gyermekkora volt, mivel az apja állandóan ivott. Pedrót 14 éves korában ismertette meg az unokatestvére a hasissal. Nem telt el egy hónap, és már a rabja volt a szernek.
„A kábítószer-fogyasztás időtöltés volt, menekülés a valóságtól, út afelé, hogy valamilyen csoporthoz tartozzak — magyarázza Pedro. — Tizenöt éves voltam, amikor elkezdtem a hasis mellett LSD-t és amfetaminokat használni. Az LSD volt a kedvenc kábítószerem, és hogy pénzt szerezzek rá, »pusher«, azaz kisebb ügyleteket lebonyolító kábítószerárus lettem. Főleg hasist adtam el. Egyszer, miután túl sok LSD-t fogyasztottam, egész éjszaka nem tudtam aludni, s úgy éreztem, megőrülök. Ez a tapasztalat megijesztett. Felismertem, hogyha továbbra is kábítószerezem, vagy a börtönben végzem, vagy a koporsóban. De a kábítószerek utáni vágy feledtette velem a félelmet. Súlyos LSD-függőség alakult ki nálam, s egyre több kábítószerre volt szükségem ahhoz, hogy bódult legyek. Az ijesztő utóhatások ellenére sem tudtam abbahagyni a kábítószerezést. Nem tudtam, hogyan lehetne véget vetni ennek a helyzetnek.
Az LSD nem volt olcsó, ezért megtanultam, hogyan lehet kirabolni ékszerüzleteket, megkaparintani a turisták táskáját, és ellopni a járókelők óráját és levéltárcáját. Tizenhét éves koromra elismert kábítószer-kereskedő lettem a városnak abban a részében, ahol éltem, s néha részt vettem fegyveres rablásokban is. A környéken erőszakos bűnöző hírében álltam, s ezért rám ragasztották az el torcido nevet, amely azt jelenti, hogy ’elvetemült’.
Ha valaki alkohollal együtt fogyasztja a kábítószert, a személyisége megváltozik, és gyakran erőszakos lesz. A még több kábítószer utáni vágy annyira erős, hogy teljesen elpusztítja a lelkiismeretét. Egyszer fent van, másszor pedig lent, s egyik kábítószeres bódultságtól a másikig él.”
„Elmerültem a kábítószerek világában”
Ana, Pedro felesége, Spanyolországban nőtt fel jó családi környezetben. Amikor Ana 14 éves volt, találkozott néhány fiúval, akik egy közeli iskolába jártak, és hasist szívtak. Eleinte idegenkedve fogadta szokatlan viselkedésüket. De Rosának, Ana barátnőjének megtetszett az egyik fiú. A fiú meggyőzte Rosát, hogy a hasis szívása nem káros, hanem élvezetes. Így hát Rosa kipróbálta a kábítószert, majd adott egy cigarettát Anának is.
„Jól éreztem magam tőle, s néhány héten belül már naponta hasist szívtam — mondja Ana. — Úgy egy hónappal később, a hasis már nem »dobott fel« annyira, ezért amfetaminokat kezdtem szedni a hasis mellett.
Nemsokára a barátaimmal együtt teljesen elmerültem a kábítószerek világában. Arról beszélgettünk, ki tud több kábítószert fogyasztani mellékhatások nélkül, valamint arról, hogy ki vált a legbódultabbá a kábítószerektől. Fokozatosan felszámoltam a kapcsolatomat a valós világgal, s ritkán jártam iskolába. A hasis és az amfetaminok már nem elégítettek ki többé, ezért gyógyszertárakból szerzett morfiumszármazékokat kezdtem fecskendezni magamba. Nyáron szabadtéri rockkoncertekre jártunk. Ezeken a koncerteken mindig könnyű volt olyan kábítószert beszerezni, mint például az LSD.
Egyik nap anyukám rajtakapott, amint hasist szívtam. A szüleim minden tőlük telhetőt megtettek, hogy megvédjenek. Beszéltek nekem a kábítószerek veszélyeiről, és biztosítottak szeretetükről és törődésükről. De én úgy tekintettem az erőfeszítéseiket, mint nemkívánatos beavatkozást az életembe. Amikor 16 éves lettem, úgy döntöttem, elmegyek otthonról. Egy csapat fiatalhoz csatlakoztam, akik bejárták Spanyolországot, s eközben kézzel készített nyakláncokat árultak, és kábítószereket fogyasztottak. Két hónappal később elkapott a rendőrség Málagában.
A szüleim tárt karokkal fogadtak, amikor a rendőrség átadott nekik, én pedig szégyelltem magam amiatt, amit tettem. Apa sírt. Korábban sohasem láttam még sírni. Sajnáltam, hogy fájdalmat okoztam nekik, de a bűntudat nem volt elég erős ahhoz, hogy felhagyjak a kábítószerek fogyasztásával. Továbbra is naponta fogyasztottam kábítószereket. Amikor józan voltam, megesett, hogy gondoltam a veszélyekre — de nem sokáig.”
Kőművesből kábítószer-kereskedő
José, egy barátságos családapa öt éven át szállított cannabist Marokkóból Spanyolországba. Hogyan keveredett a kábítószer-kereskedelembe? „Amikor kőműves voltam, az egyik munkatársam kábítószerekkel kezdett kereskedni — magyarázza José. — Mivel szükségem volt pénzre, ezt gondoltam magamban: »Miért ne csinálhatnám én is ugyanezt?«
Marokkóban könnyű volt annyi cannabist vásárolni, amennyire szükségem volt. Gyorsasági motorcsónakommal könnyedén egérutat nyertem a rendőrség elől. Mihelyt bevittem a kábítószert Spanyolországba, nagytételben — körülbelül 600 kilogrammonként — eladtam. Csak három-négy ügyfelem volt. Ezek annyi kábítószert vettek át, amennyit csak szállítani tudtam nekik. A rendőri ellenőrzés dacára a kábítószer mindig eljutott a rendeltetési helyére. Nekünk, kereskedőknek sokkal jobb felszereléseink voltak, mint a rendőrségnek.
Könnyűszerrel rengeteg pénzt kerestem. Egyetlen, Spanyolországból Észak-Afrikába megtett úttal 25-30 ezer dollárt kerestem. Rövid időn belül 30 ember dolgozott nekem. Sohasem kaptak el, mivel fizettem egy informátornak, hogy jelezze, mikor figyelik a tevékenységemet.
Olykor eszembe jutott, mit tehetnek ezek a kábítószerek másokkal, de meggyőztem magamat arról, hogy a cannabis lágy drog, melytől nem hal meg senki. Mivel sok pénzt szereztem, igazából nem sokat időztem ilyen gondolatoknál. Én magam sohasem fogyasztottam kábítószert.”
Pénzt és életet!
Mindezek a példák megmutatják, hogy a kábítószerek hatalmukba kerítenek emberi életeket. Ha már valaki a rabságába került, nehézségekkel és gyötrelmekkel jár a kiszabadulás. Ahogy a Drugs in America című könyv rámutat, „a vadnyugaton a banditák az áldozatok orra előtt hadonásztak a fegyverükkel, és »pénzt vagy életet« követeltek. Az illegális drogok rosszabbak, mint a régen élt bűnözők. Ők mindkettőt elveszik.”
Feltartóztathatja-e valami a kábítószerek által elindított pusztító lavinát? A következő cikkben megvizsgálunk majd néhány módot, ahogyan orvosolni lehet a kábítószerek okozta gondot.
[Lábjegyzet]
a Néhány nevet megváltoztattunk a cikksorozatban.
[Oldalidézet a 8. oldalon]
„A vadnyugaton a banditák az áldozatok orra előtt hadonásztak a fegyverükkel, és »pénzt vagy életet« követeltek. Az illegális drogok rosszabbak, mint a régen élt bűnözők. ŐK MINDKETTŐT ELVESZIK”
[Kiemelt rész/kép a 10. oldalon]
VISSZAUTASÍTJA-E MAJD A GYERMEKÜNK A KÁBÍTÓSZEREKET?
A TIZENÉVESEK KÖZÜL KIK A LEGVESZÉLYEZTETETTEBBEK?
a) Akik szeretnék kimutatni, hogy függetlenek, és készek vállalni a kockázatokat.
b) Akiket nem nagyon érdekelnek az iskolai vagy szellemi célok.
c) Akik nem értenek egyet azzal, ahogyan a társadalomban mennek a dolgok.
d) Akiknek nincs egyértelmű elképzelésük arról, mi a jó és mi a rossz.
e) Akik nem érzik szüleik támogatását, és akiket a barátaik kábítószer-fogyasztásra buzdítanak. A kutatók megfigyelései szerint „a jelek arra mutatnak, hogy a kábítószer-fogyasztás legjobb ellenszere a kamaszok és szülők közötti jó kapcsolat”. (Kiemelés tőlünk.)
HOGYAN VÉDHETJÜK MEG GYERMEKEINKET?
a) Ha szoros kapcsolatunk van velük, és jó közöttünk a gondolatcsere.
b) Ha egyértelmű elképzeléseket csepegtetünk beléjük arról, mi a jó és mi a rossz.
c) Ha segítünk nekik abban, hogy határozott céljaik legyenek.
d) Ha éreztetjük velük, hogy egy szerető család és közösség tagjai.
e) Ha megtanítjuk nekik, milyen veszélyei vannak a kábítószerekkel való visszaélésnek. A gyermekeknek egyértelműen tudniuk kell, miért utasítsák vissza a kábítószereket.
[Forrásjelzés]
Forrás: United Nations World Drug Report
[Kép a 9. oldalon]
Lefoglalt kábítószer Gibraltárban
[Forrásjelzés]
Courtesy of Gibraltar Police
[Kép a 10. oldalon]
Ehhez hasonló gyorsasági motorcsónakommal könnyedén egérutat nyertem a rendőrség elől
[Forrásjelzés]
Courtesy of Gibraltar Police
[Kép forrásának jelzése a 9. oldalon]
Godo-Foto