Helyes kiejtés

NEM minden keresztény részesült többéves világi oktatásban. Még Péter és János apostolt is úgy jellemezték, mint akik „iskolázatlan és átlagos emberek” (Csel 4:13). De azért fontos, hogy ne tereld el a figyelmet a Biblia igazságáról a szavak rossz kiejtésével.

Vegyük figyelembe a következőket: Nincs olyan kiejtésre vonatkozó szabályrendszer, amely minden nyelvre érvényes. Sok nyelvben betűírást használnak. A latin ábécén kívül ott van még például az arab, a cirill, a görög és a héber ábécé. A kínaiak betűk helyett írásjegyeket használnak, amelyek számos elemből tevődhetnek össze. Ezek az írásjegyek általában egy egész szót vagy a szónak egy részét jelölik. Bár a japánok és a koreaiak a kínaiaktól vették át az írásjegyeket, ezek teljesen másféle hangzókat jelölhetnek, és talán nem is ugyanaz a jelentésük.

Az ábécét használó nyelvekben a helyes kiejtés megköveteli, hogy mindegyik betűt vagy betűkombinációt helyesen ejtsék ki. Amikor egy ilyen nyelv következetes szabályokra épül, mint például a görög, a spanyol és a zulu, akkor nem olyan nehéz a feladat. De ha egy nyelvet idegen befolyás ért, akkor a kiejtés talán visszatükrözi a szavak eredetét. Ebben az esetben egy bizonyos betűt vagy betűcsoportot nem csak egyféleképpen lehet kiejteni. Az is lehet, hogy egyáltalán nem is kell kiejteni őket. Meg kell jegyezni a kivételeket, majd gyakran kell használni a beszédben. A kínaiban a helyes kiejtés több ezer írásjegy memorizálását követeli meg. Vannak nyelvek, amelyekben egy szó jelentése megváltozik, ha a hangsúlyt máshova teszik. Ha a beszélő nem figyel eléggé a nyelvnek erre a sajátságára, akkor megeshet, hogy téves gondolatokat közöl másokkal.

Ha egy nyelv szavai szótagokból épülnek fel, akkor fontos a megfelelő helyre tenni a főhangsúlyt. Sok ilyen szerkezetű nyelv nagyjából szabályszerűen hangsúlyoz a beszédben. A kivételt képező szavaknál írásban hangsúlyjelt tesznek ki. Ez viszonylag könnyűvé teszi a helyes kiejtést. Ha azonban nem következetes a szabály, nehezebb a feladat. Ennek elsajátításához sok mindent meg kell jegyezni.

Egyes nyelvekben az ékezetekre és a mellékjelekre nagyon oda kell figyelni. Ezek olyan jelek, amelyek az ábécé bizonyos betűi fölött vagy alatt helyezkednek el – ilyen például az è, é, ô, ñ, ō, ŭ, č, ö, ç. Az ékezeteket és a mellékjeleket jelölhetik az írásban, de az is lehet, hogy elhagyják őket. Ilyenkor az olvasónak úgy kell kiejtenie a szavakat a szövegkörnyezet alapján, mintha ott lennének ezek a jelek. Az utóbbi esetben valószínűleg gondos felkészülésre van szükség, ha nyilvános felolvasásra jelölnek ki valakit.

A kiejtéssel kapcsolatban van néhány buktató, amit el kell kerülni. Ha túlzottan pontoskodók akarunk lenni, akkor másokban a mesterkéltség, sőt a sznobizmus érzését kelthetjük. Ugyanez mondható el a régies kiejtésről is. A beszélő ezzel csak önmagára terelné a figyelmet. De nem szabad a másik végletbe sem esni, vagyis nem szabad hanyagul beszélnünk. Ezzel kapcsolatban néhány gondolatot már megemlítettünk a „Tiszta hangképzés” című tanulmányban.

Egy nyelv szavainak az elfogadható kiejtése országról országra, sőt még egy országon belül is eltérő lehet. Egy külföldi talán jellegzetes akcentussal beszéli a helyi nyelvet. A szótárak egy szónak több elfogadható kiejtését is megadhatják. Akiknek nem nagyon volt lehetőségük arra, hogy világi oktatásban részesüljenek, illetve azok, akik most nem az anyanyelvüket használják, különösen hasznosnak fogják találni, ha odafigyelnek azokra, akik a helyi nyelvet jól beszélik, majd átveszik az ő kiejtésüket. Jehova Tanúi lévén úgy akarunk beszélni, hogy azzal méltóságteljessé tegyük az általunk prédikált üzenetet. Ezenkívül azt szeretnénk, ha a környezetünk könnyen meg tudná érteni a beszédünket.

A mindennapi beszédben általában az a legjobb, ha olyan szavakat használsz, amelyeket jól ismersz. A kiejtés rendszerint nem fog gondot okozni az általános beszélgetésekkor. Ha azonban felolvasol, olyan szavakkal találkozhatsz, amelyeket a mindennapokban nem szoktál használni. Jehova Tanúiként pedig nagyon sokszor szoktunk felolvasni. Olvasunk az embereknek a Bibliából, amikor tanúskodunk nekik. Néhány testvért megkérnek, hogy olvassák fel a bekezdéseket az Őrtorony-tanulmányozáson vagy a gyülekezeti könyvtanulmányozáson. Fontos, hogy pontosan olvassunk, és hogy a szavak helytelen kiejtésével ne vonjuk el a figyelmet az üzenetről.

Találkoztál már olyan tulajdonnevekkel a Bibliában vagy a kiadványokban, amelyeket nehéz volt kiejteni? Ha igen, akkor tanácsos volna jól begyakorolni őket, hogy a felolvasáskor vagy a hozzászóláskor már helyesen és gördülékenyen tudd ezeket kiejteni. Ami még gondot szokott okozni, az a betű szerinti kiejtés hibája. Ez azt jelenti, hogy olyan szavakat is írott alakjuk szerint ejtünk ki, amelyeknek helyes kiejtése eltér a betűképtől. Mindig hibás a dj, nj, tj, gyj, nyj, tyj hangkapcsolat betű szerinti kiejtése a ragos alakokban (például: adja, helyes kiejtés: aggya; mondja – monygya; bánja – bánnya; botja – bottya; útján – úttyán; felkentje – felkenytye; jelentjük – jelenytyük; hagyja – haggya; hányja – hánnya; atyja – attya). Vigyázzunk azonban, mert összetett szóban a betűejtés a helyes (például: hadjárat, bűnjel). Hibás az lj kapcsolat betű szerinti ejtése ragozott igealakokban (vasaljon, üljön). Helyesen ejtve: vasajjon, üjjön. Névszókban, összetételekben viszont az lj betű szerinti ejtése a helyes: bálja (bál-ja), eljön (el-jön).

Hogyan fejlődhetsz? Sokan azok közül, akiknek valamilyen gondjuk van a kiejtéssel, nem is tudnak erről a hiányosságukról. Ha az iskolafelvigyázó rámutat néhány kiejtési hibádra, melynek figyelmet kell szentelned, értékeld nagyra a kedvességét. Ha megtudod, mi a gond, hogyan tudsz rajta javítani?

Először is, amikor felolvasással bíznak meg, szakíts időt arra, hogy fellapozz egy nyelvművelő vagy más szótárt, illetve kézikönyvet. Nézd meg, hogy vannak-e a felolvasandó szövegben idegen tulajdonnevek, vagy olyan szavak és kifejezések, amelyeket a magyar nyelv egy idegen nyelvből vett át, és ezért eltérő a kiejtésük. Nézd meg ezeket a szavakat az idegen szavak szótárában vagy egy lexikonban. Ha nincs tapasztalatod a szótár vagy a kézikönyv használatában, lapozd fel az adott könyv első néhány oldalát, ahol a kiadványban szereplő jelek magyarázatát találod. Ha szükséges, kérj meg valakit, hogy magyarázza el ezeket neked. A kikeresett szót többször is mondd ki egymás után, mielőtt eltennéd a szótárt.

A kiejtés javításának másik módja, ha felolvasol valakinek, aki jól ejti ki a szavakat, és megkéred, hogy javítson ki, amikor hibázol.

A kiejtés javításának harmadik módja, ha odafigyelsz olyanokra, akiknek jó a kiejtésük. Ha beszerezhető a nyelveden az Új világ fordítás, illetve Az Őrtorony vagy az Ébredjetek! folyóirat audiokazettán, akkor ezeknek is jó hasznát fogod venni. Miközben hallgatod őket, figyeld meg azokat a szavakat, amelyeket máshogyan ejtenek ki, mint te. Írd le és gyakorold ezeket. Idővel a beszédedben nem lesznek kiejtési hibák, és ettől sokkal szebb lesz a beszéded.