Megismétlődhet a holokauszt?

AZ ÉBREDJETEK! SVÉDORSZÁGI ÍRÓJÁTÓL

SVÉDORSZÁG fővárosában 48 ország államfői és kormányképviselői vettek részt a világ minden részéről a 2000. január 26—28-ig tartó Stockholmi Nemzetközi Holokausztfórumon. Az emelvényről elhangzott néhány kijelentés feltárta, hogy a világ vezetői tartanak a nácizmus újjáéledésétől. A volt izraeli kormányfő, Ehud Barak így nyilatkozott: „Ez a konferencia a következő általános üzenetet közvetíti: A föld felszínén ezután soha senki ne tűrjön el olyan kormányzati rendszert, amely az embereket a vallásuk, rasszuk vagy bőrszínük miatt megkülönbözteti, legyilkolja, vagy kárt okoz nekik.”

A kérdés nem csak a zsidókat érinti

A világ minden részén sok ember a „holokauszt” szó hallatán a zsidókra gondol. Ám más áldozatok is voltak. A fórum ideje alatt nagy nyilvánosságot kapott egy zsidó holokausztról megemlékező szertartás, amelyet a stockholmi Nagy Zsinagógában tartottak. Ezen Svédország miniszterelnöke azt javasolta, hogy kötelezzék el magukat arra, hogy az emberek felvilágosítása végett nyilvánosságra hozzák a világon fellelhető összes feljegyzést a holokauszttal kapcsolatban. „Ismerjük meg a roma népirtást, a mozgáskorlátozottak tömeges kivégzését, a homoszexuálisok, a másképpen gondolkodók, valamint Jehova Tanúi üldözését és legyilkolását” — mondta.

A svéd kormány kiadott egy könyvet a holokausztról a következő címmel: Tell Ye Your Children (Mondd el gyermekeidnek). A könyvet díjmentesen terjesztik az országban minden olyan családnak, ahol gyermek van. A kiadvány megjegyzi, hogy Jehova Tanúi „nem voltak hajlandók hűségesküt tenni Hitlernek és a náci Németországnak. Az ilyen helytállás kivételes, mert ha egyszerűen aláírtak volna egy nyilatkozatot a hűségükről, nem üldözték volna tovább őket — mégis kevesen választották ezt a lehetőséget.”

A holokauszt és Jehova Tanúi

1933-ban körülbelül 25 000 Jehova Tanúja volt Németországban. Közülük ezreket vetettek elsőkként a náci táborokba és börtönökbe. Keresztényekként semlegesek voltak, és kijelentették, hogy nem támogatnak semmilyen politikai és katonai tevékenységet. Nem mondták, hogy „Heil Hitler!” Nem fogadták el a náci rasszista ideológiát, és nem támogatták Hitler hadigépezetét. Hozzávetőleg 2000-en meghaltak, közülük több mint 250 főt kivégeztek.

Ezenkívül a Tanú-elítéltek segítettek rabtársaiknak kitartani, beleértve a zsidókat és másokat is. Ezt úgy tették, hogy beszéltek nekik a Biblián alapuló reménységükről, valamint a betegekkel és gyengékkel megosztották mindenüket, amijük volt, gyakran az utolsó darab kenyerüket is. A náci üldözés kezdeti éveiben a Tanúk értesültek a koncentrációs táborok létezéséről, és arról, hogy mi történik az ilyen táborokban. Attól kezdve világszerte megjelenő folyóirataikban, Az Őrtoronyban és az Ébredjetek!-ben számos cikket adtak ki, amelyek a nácik kegyetlenségeiről és a túlélők élettörténeteiről szóltak.

Nyilvánvaló volt, hogy a Stockholmi Nemzetközi Holokausztfórum küldöttei tartanak a nácizmus újjáéledésétől. Yehuda Bauer professzor, aki a Holokauszttanulmányok Nemzetközi Központjának igazgatója az izraeli Kortárs Zsidóság Intézetében, így fejezte ki érzéseit: „Mivel már egyszer megtörtént, újra megtörténhet, nem pontosan ugyanúgy, nem feltétlenül ugyanazokkal az emberekkel, nem feltétlenül ugyanazoktól az emberektől, hanem bárkivel, bárkitől. A holokauszt annak idején példátlan volt, de ma már nem az.”

[Kép a 12. oldalon]

Lila háromszög azonosította Jehova Tanúit a táborokban

[Képek a 12–13. oldalon]

1. Julius Engelhardtot, Jehova Tanúi egyikét 1944. augusztus 14-én végezték ki a nácik Brandenburgban

2. Hazafelé tartanak Jehova Tanúi közül hárman, miután kiszabadultak Sachsenhausenből 1945-ben

3. Elsa Abt, egy Tanú, akit elszakítottak kislányától, és csaknem három évig tartottak fogva

[Forrásjelzés]

Nordrhein-Westfälisches Hauptstaatsarchiv, Düsseldorf

[Képek a 13. oldalon]

A Tanú-túlélők elmesélik történeteiket ezeken a videofilmeken